Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.
A+ A A-

Három tudós megosztva kapta az orvosi Nobel-díjat

dendritic cellsIdén három olyan tudósnak ítélték oda a bírálók az orvosi Nobel-díjat, akik éveken át dolgoztak azon, hogy az orvosok jobban megérthessék, testünk hogyan harcol a fertőzések ellen – vagyis hogy pontosan miképpen működik az emberi immunrendszer.

Bruce Beutler amerikai, Jules Hoffmann luxemburgi és Ralph Steinman kanadai kutatók megosztva kapták meg a díjat. A három tudós nagyrészt egymástól függetlenül dolgozott, eredményeik ennek ellenére szorosan összekapcsolódnak.

Beutler professzor és Hoffman professzor azt tanulmányozták és fejtették meg, hogy pontosan hogyan aktiválódik az immunrendszer első védelmi vonala, míg Steinman professzor a dendritikus sejtet fedezte fel, amely a fertőzések ellen harcol – írja a BBC.

A cikk a reklám után folytatódik

Nobel-díj – Falus András akadémikus: „óriási előrelépés az immunitás megértésében”

Óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága a veleszületett és szerzett immunitás megértésében – hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója annak kapcsán, hogy az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a veleszületett immunitással kapcsolatos kutatásokért, a kanadai Ralph Steiumann pedig a szerzett immunitásban főszerepet játszó dendritikus sejtek felfedezéséért kapta a legmagasabb tudományos elismerést.

„A veleszületett immunitás az a része az immunválasznak, amely nem szelektív, olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanában tudtuk azonban csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, sokkal célirányosabb funkciói is vannak: mintázatokat ismer fel. Az immunrendszer számára ugyanis kétféle élősködő létezik – a külső, fertőző ágensek, vagyis a kórokozók, és a belső élősködők, azaz a ráksejtek. A legfontosabb dolog, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkciót valósít meg az immunrendszer, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak. Így gyorsabban tud reagálni. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között” – magyarázta az akadémikus.


Hozzátette: a dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek).

„Azért nevezik dendritikus sejteknek, mert úgy néznek ki, mint egy idegsejt – nagyon nyúlványosak, nagyon elágazóak. Működésük genetikailag nagyon erősen meghatározott és legfontosabb tulajdonságuk, hogy mintázat-felismerést végeznek. Olyan, mintha magában eldöntené, hogy az öt-hat beérkező információ mit jelent, tehát integrálja az információt” – összegezte Falus András, aki szerint a három Nobel-días kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe.

„A dendritikus sejteken keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, tehát baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik” – emelte ki Falus András.


A héten ez volt az első Nobel-díj átadó ünnepség, a héten ezt további díjkiosztók követik majd. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a Nobel-békedíj talál majd gazdára.

OrientPress Hírügynökség / MTI

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: dendritikus sejtek  immunrendszer  orvosi Nobel-díj 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!