Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gyöngyi napja van. Holnap Salamon napja lesz.
A+ A A-

Bojkott a dohányfüstös vendéglátóhelyek ellen!

Bojkott a dohányfüstös vendéglátóhelyek ellen!Szavazzunk a pénztárcánkkal! Válasszuk a nemdohányzó vendéglátóhelyeket! A dohányfüstös vendéglátóhelyek levegője súlyosan veszélyezteti az egészséget...

A Légúti Betegek Országos Egyesülete (LÉBE) és a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV) felhívja a légúti betegeket, a családosokat, az újonnan leszokott volt dohányosokat és mindenkit, akinek fontos az egészsége, vagy családjának az egészsége, hogy kerüljék el a dohányfüstös vendéglátóhelyeket. Kérjük, válasszák helyettük a már teljesen füstmentes éttermeket, szállodákat, szórakozóhelyeket – akik ezt nyilvánosan vállalják, és kihirdetik magukról.

Reméljük, hogy felhívásunkhoz csatlakoznak mindazok az egyének, civil szervezetek, vállalatok és intézmények (pl. az egészségügyi és gyógyszeripari ágazatokból), akik eddig ilyenféle meggondolásoktól mentesen választottak helyszínt üzleti eseményeikhez. Mindenki, aki az egészséges életmódot segíti elő, tartozik önmagának és az általa kitűzött céloknak, hogy ilyen módon is elősegítse az egészségkárosító gyakorlatok visszaszorítását.

A cigarettafüst már rövid idő alatt is súlyosan károsíthatja az egészséget. Aki tartósan vagy gyakran tartózkodik dohányfüstös helyen, annak a szervezetében gyakrabban alakulnak ki súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek.

A passzív dohányzás évente 2300–3000 emberéletet követel Magyarországon. Ez háromszorosa annak, mint ahányan közlekedési balesetben veszítik életüket hazánkban. Az 1–4 éves gyermekek leggyakoribb haláloka a passzív dohányzás.  
Egy 2010. évi magyar vizsgálat szerint a szállópor átlagos koncentrációja a dohányzó vendéglátóhelyeken meghaladta a riasztási küszöbértéket, amely mellett a hatóságok a szabadban korlátoznák a gépjárműforgalmat, illetve a nagy károsanyag-kibocsátású üzemek működését.

Reméljük, a Magyar Országgyűlés megszavazza a teljes zárt közterületi dohányzási tilalmat, de addig is, amíg egyes vendéglátóhelyek tulajdonosai számára nem fontos a vendégeik és a dolgozóik egészsége, nekünk kell megvédenünk saját magunk és szeretteink egészségét.

Nem kell megvárniuk a vendéglátóhelyeknek, hogy a törvény által megszabott türelmi idő végéig dohányfüstösek maradjanak. Mi, a vendégek élhetünk szabad akaratunkkal és közölhetjük velük, hogy nem fogadjuk el, hogy arra kényszerítsenek, hogy károsítsuk egészségünket.

A krónikus légúti betegek, az allergiások, asztmások, COPD-sek állapotát súlyosan és tartósan károsítja a cigarettafüst belégzése.
Nyomatékosan felhívjuk a légúti betegek, és különösen a családosok figyelmét, hogy gyermekeikkel kerüljék el a dohányzást megengedő vendéglátóhelyeket, és helyettük válasszák a füstmentes éttermeket, szállodákat, szórakozóhelyeket.

Váci Sándor dr. Mucsi János
LÉBE SZDV
elnök elnök

A cikk a reklám után folytatódik

Passzív dohányzás

Passzív dohányzás alatt azt értjük, hogy a dohányfüstöt (mellékfüstöt és kifújt füstöt) a nemdohányzó ember lélegzi be. A mellékfüst az égő cigaretta főfüstjéhez képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger-és mérgező anyagokat, valamint rákkeltő anyagokat.
Ennek a passzív dohányzásnak, a szennyezett levegő belégzésének egészségkárosító  következményei vannak felnőttkorban is, ezek egy része napi panasz, másik része hosszú távú kockázat. Ilyenek: légúti panaszok (tartós köhögés, gége nyálkahártya gyulladás, krákogás, torokfájás, rekedtség, krónikus hörghurut, tüdőgyulladás;) szemészeti panaszok (kötőhártya irritáció); fejfájás, fáradékonyság, koncentráció romlása; ritmuszavarok; trombotikus artériás betegségek kockázatának növekedése (koszorúér-trombózis); tüdő-és gégerák kockázatának növekedése; magzati halálozás, vetélés; A passzív dohányzás 20-30%-kal növeli a tüdőrák és nőknél az emlőrák(!) kialakulásának az esélyét, a szívinfarktus kockázatát pedig 50%-kal.
A cigarettafüst már rövid idő alatt is súlyosan károsíthatja az egészséget. Egyetlen slukk cigarettafüstnek megfelelő mennyiségű dohányfüst belégzése akár 12 órára is képes megbénítani a hörgőrendszer öntisztulásáért felelős csillószőrők működését, amely lassítja a köpet kiürülését, és hajlamosít a légúti fertőzések kialakulására.
A dohányfüstös levegő  asztmás rohamot válthat ki, gyengíti a légutak védekezőképességét, és ezáltal elősegíti a légúti fertőzések kialakulását. A cigarettafüstben nagy mennyiségben megtalálható finom porok és agresszív szabad gyökök már néhány perc elteltével kimutatható mértékben szűkítik az ereket, és rontják a szervek vérellátását.
A betegek és a fiatalok fejlődő szervezete károsodhat a leginkább a cigarettafüstben lévő agresszív anyagoktól, de az egészséges emberek keringése is már egyetlen órányi dohányfüstben való tartózkodás után is látványosan romlik az erek beszűkülése miatt. A cigarettafüst nemcsak az asztmás gyermekek állapotát rontja, de gyakrabban fordul elő a középfül- és az arcüreggyulladás is a dohányfüstös helyen tartózkodó gyermekeknél.
A cigarettafüstben levő szállópor legapróbb részecskéi a belégzésüket követően áthatolnak a tüdők léghólyagocskáinak a falán, bekerülnek a véráramba, és ott beindítják a véralvadás folyamatát. Egy 2010. évi magyarországi vizsgálat szerint a szállópor igen finom részecskéinek (<2,5 mikrométer) koncentrációja átlagosan 18-szor volt magasabb a dohányzó vendéglátóhelyeken, mint a nemdohányzókban, és átlagosan 5-szörösen haladta meg a finomrészecskékre vonatkozó WHO határértéket, de volt olyan hely is, ahol 15-szörösen. A szállópor átlagos koncentrációja a dohányzó vendéglátóhelyeken meghaladta a riasztási küszöbértéket, amely mellett a hatóságok a szabadban korlátoznák a gépjárműforgalmat, illetve a nagy károsanyag-kibocsátású üzemek működését.
Az Origami Group (www.origami.co.hu) felmérése szerint a magyar lakosság 80%-a, köztük a jelenleg is aktív dohányosok 67%-a örülne annak, ha a vendéglátóhelyeken betiltanák a dohányzást. Még a dohányosok 79%-át is zavarja valamilyen mértékben a dohányfüst a vendéglátóhelyeken.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a vendéglátóhelyi dohányzási tilalom bevezetését követő első évben 11-20%-kal csökken a szívinfarktus miatt kórházba szállítottak száma, és ennek jelentős része a 65 év alatti nemdohányzók megbetegedési számának csökkenésének volt köszönhető.
Magyarországon a becslések szerint közel 1 millióan szenvednek légúti allergiás tünetektől. Mind az asztmás, mind a COPD-s betegek becsült száma meghaladja a félmilliót, közülük a tüdőgondozói hálózatban nyilvántartott szénanáthás betegek száma meghaladja a 300.000 főt, az asztmásoké a 250.000 főt, a COPD betegeké pedig a 150.000 főt.

Légúti Betegek Országos Egyesülete (LÉBE)

2010-ben alakult civil szervezet, amelynek célja a légúti betegek érdekeinek országos és nemzetközi képviselete, a betegségük okozta társadalmi esélyegyenlőtlenség megszűntetése. A LEBE lehetőségeihez mérten elősegíti a légúti betegségek megelőzésére irányuló törekvéseket, és támogatja, hogy a légúti betegek és családjuk a lehető legjobb minőségű, legteljesebb életet élhessék.
A LÉBE küzd az egészségre ártalmas környezeti szennyeződések ellen, főleg a dohányzás visszaszorításáért és a környezeti dohányfüst-ártalom megszüntetéséért. A LÉBE megalakulása után azonnal belépett a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért szervezetbe.
A LÉBE együttműködik a légúti betegek érdekeit képviselő többi szervezettel a közös célok elérésének elősegítése céljából. 2010. novemberétől a LÉBE képviseli a légzőszervi betegek érdekeit a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban. A LÉBE információs portálja, a www.tudobeteg.hu évek óta az egyik leglátogatottabb, speciálisan a légúti betegségekkel foglalkozó internetes portál.

Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV)

Az SZDV a dohányzás visszaszorításáért küzdő egyesületek, társaságok és más közhasznú társadalmi szervezetek önkéntes társulásán alapuló, jogi személyiséggel rendelkező szövetsége; kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, amely 1999-ben alakult meg.
Az SZDV célja: a dohányzás visszaszorítása révén, a magyar lakosság körében (fő célcsoport: ifjúság, család) az egészségi állapot javítása.
Az SZDV és tagegyesületei közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, pártoktól függetlenek, anyagi támogatást azoktól nem fogadnak el, és ilyet azoknak nem is nyújtanak.

Az SZDV tagegyesületei:
•    Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület
•    Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata
•    Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége
•    Légúti Betegek Országos Egyesülete
•    Magyar Ápolási Egyesület
•    Magyar Rákellenes Liga
•    Magyar Védőnők Egyesülete
•    Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület

Váci Sándor
A Légúti Betegek Országos Egyesületének alapító tagja és első elnöke.
1957-ben született Szerencsen. Gyermekkorában súlyos asztma miatt többször szorult kórházi kezelésre. Egyetemi tanulmányait az ELTE Természettudományi karán kezdte, majd a „University of Victoria”-n fejezte be, Kanadában. 30 éven át az USA-ban, Kanadában, Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában dolgozott, olyan cégek vezető menedzsereként mint a Procter & Gamble, Canadian Imperial Bank of Commerce, Cadbury International, Citibank Global Consumer Bank vagy Raiffeisen International.
Jelenleg a Közép-Európai Egyetem és a Maastricht School of Management MBA szintű Értékesítési és Marketing oktatója, és számos nemzetközi cégben felügyelő bizottsági vagy tanácsadó bizottsági tag, illetve Partner. Négy nemzetközi szakkönyv szerzője, amelyek Londonban jelentek meg a Lafferty, VRL és SearchingFinance kiadók gondozásában.
Torontóban átélte az ottani füstmentes törvény bevezetését. Tapasztalatairól röviden így számol be:
„Ontario Államban, amelynek Torontó a fővárosa, mindig is komoly hagyománya volt a dohánytermesztésnek. Elképzelhető tehát, hogy mekkora ellennyomás nehezedett a törvényhozókra a mezőgazdasági lobby felől. A nagy cigarettagyártó cégek szintén komoly erővel léptek fel, és harcukba megpróbálták bevonni a vendeglátóipari szakmát is. Szerencsére Kanadában az egészséges életmód elfogadott alapfeltétel, amihez hozzátartozott a füstmentes környezetben történő munkavégzés és szórakozás joga is. Mindenki tisztában volt vele, hogy a dohányosok és nemdohányosok egyszerű elkülönítése nem megoldás. Ahogy ezt egy helyi humorista frappánsan megfogalmazta: „egy közösségi medencében sem lehet kettéosztani a vizet belepisilős és nem belepisilős részre!” A dohányzás teljes betiltása után az éttermek és bárok kellemesebb helyé váltak, és rengeteg olyan új ügyfelet szereztek, akik addig elkerülték azokat a helyeket, amiket azelőtt csak „bűzfészkeknek” hívtak. Talán ennek is köszönhető, hogy Torontóban a vendeglátóipari szakma látványosan egészségesen fejlődött a dohányzás teljes tilalma után, és fejlődik tovább mai is.

dr. Mucsi János
A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért kiemelten közhasznú szervezet elnöke.
A Légúti Betegek Országos Egyesületének alapító tagja és az egyesület vezetőségének orvos tagja.
1983 óta foglalkozik légúti betegekkel. A Szegedi Egyetem Gyermekklinikájának Légzésfunkciós Laboratóriumában ismerkedett meg a tüdőgyógyászattal, majd a Tapolcai Kórház Légzésrehabilitációs Osztályán dolgozott.  Jelenleg Gödöllőn tüdőgyógyász. A gyógyítás mellett a kutatásban, a betegképzésben és a fiataloknak szóló dohányzásmegelőzési programokban is aktívan részt vesz.
15 éve, már szakorvosként lett asztmás. A Nemzeti Egészségügyi Tanácsban ő képviseli a légzőszervi betegeket. A légúti betegek számára létrehozott információs portál, a www.tudobeteg.hu alapítója és főszerkesztője. Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége elnökségi tagja. A gödöllői légúti betegek számára létrehozott Asztma Klub alapító tagja és orvostanácsadója.
2010 óta az Európai Dohányzásmegelőzési Hálózat (www.ensp.hu) magyar képviselője. Az AmegA orvosi szaklap „Dohányzás és leszokástámogatás” rovatvezetője.

Címkék:
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!