Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
A+ A A-

Február 10: első Európai Radiológiai Nap

Február 10: első Európai Radiológiai NapFebruár 10-én a közönség számára is nyitott konferenciát tartott a Magyar Radiológusok Társasága. Korunk legjelentősebb felfedezésének a közvélemény Wilhelm Conrad Röntgen találmányát tartja – derült ki a Londoni Tudományos Múzeum 50 ezer látogatójának körében elvégzett felmérésből.

Modern radiológia nélkül nincs modern medicina

Az X-sugarak alkalmazása által lehetővé váló képalkotási technika valóban gyökeresen átformálta az emberi szervezetről alkotott tudásunkat, forradalmasította az orvostudományt. Ezzel az emberi test belsejéből olyan információkat nyertünk, ami előtte elképzelhetetlennek látszott. A radiológiai diagnosztika lényege pedig pont az, hogy különböző fizikai elvű (röntgensugár, ultrahang, magmágneses rezonancia, izotópos jelölés) módszerek segítségével testünkből az adott fizikai elvre specifikus, képpé alakítható jeleket nyerjünk, és ezzel különböző módon és szempont szerint meg tudjuk jeleníteni az emberi test belsejét és a bennünk zajló folyamatokat.

A radiológia, azaz a „képalkotó diagnosztika” által használt módszerek alapvetően az alkalmazott rezgésfajták, hullámok vagy atomi szintű történések szerint csoportosíthatók.

Az ultrahang, a computer tomográf (CT), a mágneses rezonancia bevetésével olyan pontos képet nyerhetünk az emberi szervezet vázrendszerének és szöveteinek állapotáról, illetve – a Nobel-díjas Hevesy György által megalapozott izotópos vizsgálatoknak köszönhetően – a testben lezajló fiziológiai folyamatokról, amelyek minden eddiginél pontosabb diagnózist eredményeznek, megteremtve a hatékonyabb terápia végzésének lehetőségét.

Mivel ezeknek már sok fajtája, sőt komplex alkalmazása is lehetséges (pl. a Dual Source CT), továbbá a digitális képalkotási technológiák térhódítása miatt a radiológia már rég nem korlátozódik csupán a röntgen-felvételek készítésének gyakorlatára. A modern orvoslást megalapozó, sokrétű tudományággá fejlődött az elmúlt évtizedekben.

Éppen ezért 2010 decemberében az Európai Radiológusok Társasága (European Society of Radiologists – ESR) úgy döntött, hogy február 10-én, Röntgen halálának évfordulóján, minden évben megrendezi az Európai Radiológiai Napot. Az első alkalommal meghirdetett akcióhoz a kontinens 19 országának szakemberei csatlakoztak, és vállalták, hogy sajtótájékoztatókon, ismeretterjesztő előadásokon keresztül népszerűsítik, tudatosítják a képalkotó diagnosztika progresszív szerepét az egészségügyi ellátásban.

Az orvostudomány szürke eminenciása

A kezdeményezés indoklásában szerepelt: „Bár a diagnosztikai képalkotás az orvostudomány elengedhetetlen eszköze, fontosságával sajnos, még mindig nagyon kevés beteg van tisztában, holott a rosszindulatú daganatok észlelésével és terápiájával, egy súlyos trauma gyors analízisével vagy a stroke pontos helyének meghatározásával, illetve az orvostudomány más területein alkalmazott eljárásaival a radiológia életeket menthet.

A betegek már ismerik az eszközök nevét, értékelik a magas szintű technikát, tudják, hogy egy egyszerű rutinvizsgálat eredménye is kihatással lehet az életükre, a radiológiával kapcsolatos felfogás még mindig nem becsüli eléggé azt a magas szintű képzettséget és munkát, amellyel a szakemberek az előttük megjelenő képet értelmezni tudják. A diagnosztákhoz a legkülönbözőbb szakorvosok utalják pácienseiket számtalan problémával. A radiológusnak pedig – azon túl, hogy komoly informatikai, sőt mérnöki ismeretekre is szüksége van – az egyes szakterületekben való speciális jártassággal is kell rendelkeznie.

A legtöbb ember nagyjából tisztában van az „X” sugaraknak a diagnosztikában betöltött szerepével, viszont a számos kutatási eredmény és a technológiai fejlesztések oda vezettek, hogy a radiológia nem csupán a probléma gyors felderítésével, hanem az általa alkalmazott speciális terápiák révén is (intervenciós radiológia) nélkülözhetetlen szereplővé vált az egészség védelmének és helyreállításának folyamatában.”

Igaz, hogy minden országban más struktúrában működik az egészségügy, az Európai Radiológia Napjának olyan kiemelt, általános érvényű témáit jelölte meg az ESR, mint a rák felderítése és terápiája, a sürgősségi radiológia, a betegbiztonság, a dózisok csökkentésének kérdése a sugárvédelem szempontjából, illetve a stroke diagnosztikája és elhárítása.

Február 10-én a Magyar Radiológusok Társasága, amely az elsők között csatlakozott a programhoz, a nagyközönség számára is nyílt konferenciát tart.

A magyar radiológia évente milliós nagyságrendben produkál a gyógyító folyamat, sőt a prevenció számára is nélkülözhetetlen kórmeghatározásokat. Európa fejlettebb régióihoz hasonlóan a lakosság jelentős hányada már találkozott a képalkotó diagnosztika valamely eszközével. Mivel a munka legnagyobb hányada – a folyamat jellegéből adódóan – a "színfalak" mögött zajlik, ezért a nagy múltú szakmai szervezet a figyelemfelhívó akcióval azt kívánja elérni, hogy a páciensek jobban megismerhessék a radiológusok munkáját, a szakma korszerű módszereit és eredményeit.

A cikk a reklám után folytatódik

Az ALARA-elv

Nagyon szigorú előírások vannak, amelyek előírják a páciensek biztonságát. Az ALARA (As Low as Reasonable Achievable) elv garantálja, hogy a legkisebb lehetséges sugárzással járó, legjobb vizsgálatot végzik el. Ennek az etikai alapvetésnek a betartása a világ összes radiológusa számára kötelező érvényű gyakorlat.

Amikor csak a páciens előzetes vizsgálatai alapján megállapított tények megengedik, a diagnosztikai képalkotást nem ionizáló sugárzást használó módszerekkel végzik, hanem a magmágneses képalkotást (ilyenkor mágneses mezőt alkalmaznak a test belsejének képi leképzéséhez) vagy az ultrahangos vizsgálatot veszik igénybe.
Bár minden biztosított beteg esetében nyilván van tartva a különböző vizsgálatok sora, a még fokozottabb biztonság érdekében a Magyar Radiológusok Társasága a sugárterheléssel járó analízisek esetében hasznosnak tartaná az úgynevezett „dózis-könyv” alkalmazását is.

Radiológia és prevenció

A magyar radiológusok rendszeresen végeznek pl. munkahelyeken sugárterheléssel nem járó prevenciós vizsgálatokat. Ezek során sok olyan esetet sikerült kiszűrni (pl. vesetumort) amely a vizsgált személy számára semmiféle panaszt nem okozott, munkájában, életvitelében nem akadályozta. A kora diagnózis azonban hozzásegítette a teljes gyógyuláshoz.
A radiológiai prevenciók sorában Európa-szerte elismert modell a Magyarországon folytatott mammográfiai szűrések gyakorlata, amely a kilencvenes években – Franciaországot és Németországot is megelőzve – indult el hazánkban. Ez a következetesen végigvitt program 30 százalékkal csökkentette a kórban szenvedő betegek mortalitási arányát. A vizsgált hölgyek 99.28 százaléka esetében tisztán radiológusok végezték a szűrést.

Radiológia - videó

Az USA-ban a tüdőrák rizikófaktoraival rendelkező lakosság körében CT-vel végzett szűrővizsgálatok eredményeit összegző tanulmány szerint 10 százalékkal csökkent a mortalitás, mert a korai stádiumban felismert rosszindulatú daganatok gyógyításának esélye sokszorosa a kiterjedt tumorok legyőzésének reményéhez viszonyítva.
A megelőzés érdekében a szakmai társaság hasznosnak tartaná az öt leggyakoribb, halált okozó betegség korai kimutatására alkalmas, komplex vizsgálatokat végző szűrőközpontok felállítását. Ezekben a medicina más, jól bevált kórmeghatározási eszközeivel együtt alkalmaznák a képalkotó eljárásokat.

Az intervenciós radiológia

A radiológia tudományának eredményei azonban nem csupán a diagnosztika területén kamatoznak. A világon ugyanis közel 330 kis sebészeti beavatkozással járó, úgynevezett intervenciós radiológiai eljárás létezik, amit a szakma hazai képviselői itthon is sikerrel alkalmaznak, ezzel – sok esetben – kiküszöbölve a hagyományos, nyitott sebészeti műtéteknek az emberi szervezetre gyakorolt megterhelő hatásait.

A vascularis intervenciós radiológia módszereivel számos érrendszeri betegséget gyógyítanak. Lehetővé vált az érszűkület tágítása. A koszorúerekhez hasonlóan a szűkületek, elzáródások áthidalására stent beültetése történik a nagyobb és közepes artériák területén, illetve a test bármely részén. Mód van a vérző erek elzárására pl. a gyomorban, a bélrendszerben vagy a kismedencei területen történő vagy baleseti vérzések esetén. Súlyos következményeket háríthatnak el a berögösödött (betrombotizált) erek kinyitása és a vérrögök éren belüli feloldása, eltávolítása révén, de életet menthetnek a májzsugorodásban szenvedő betegeknél az érösszeköttetések kialakításával is.

A non-vascularis (érrendszeren kívüli) intervenciós radiológia alkalmazásával egyes a vesében, a májban, az epeutakban, vagy a hasnyálmirigyben előforduló betegségek gyógyíthatók, szüntethetők meg. Az epeúti elzáródások esetén a szűkületek, eltömődések áthidalása történik stent beültetésével. Alkalmazzák a módszert továbbá kövek eltávolítása, hasi cysták alkoholos összetapasztása, tályogok drenázsa, képalkotó módszerrel vezérelt kóros szövetekből történő mintavétel során is.
Az intervenciós onkoradiológia egyik óriási előnye hogy szelektíven a rosszindulatú daganatra fókuszálva, közvetlenül a sejtekhez képes eljuttatni a gyógyító hatóanyagot vagy az érelzáró anyaggal kevert cytosztatikumot. Ezzel jobb helyi eredményt és kevesebb általános károsító hatást tudnak elérni. A rádiófrekvenciás abláció a kisebb daganatok elpusztítása terén a műtéttel azonos eredményeket hozhat. A daganatok direkt roncsolására azonban több más módszer is rendelkezésre áll. A már hazánkban is szép számmal alkalmazott eljárások új lehetőségeket teremtettek a daganatos kezelések területén.

A magyar radiológiáról

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint 1468 fő szerepel az alap nyilvántartásban mint radiológus vagy röntgenológus. Ebből 1202 orvos szerepel a működési nyilvántartásban. Érvényes működési nyilvántartási igazolással a radiológiai szakterület végzésére 954 fő rendelkezik. Gyakorlatilag ők végzik a teljes lakosság ellátását. Az arány egyébként megfelel az európai átlagnak. Ők évente milliós számban végeznek diagnosztikai képalkotó vizsgálatokat, illetve behatárolt számban az intervenciós radiológia területéhez tartozó beavatkozásokat.

A vizsgálatok száma nem marad el az európai átlagtól. Ez azonban pillanatnyilag csak úgy tartható, ha egy magyar radiológus műszakonként átlagban 35 diagnózist készít.

A túlterheltséget remélhetőleg csökkenti majd az a folyamat, amelynek során az analóg rendszereket a digitális képalkotásra képes eszközök váltják fel, illetve megtörténik az arra alkalmas hagyományos műszerek korszerűsítése.
A fejlesztések eredményeként az elmúlt években hazánkban is egyre több olyan diagnosztikai központ jött létre, ahol a legmodernebbnek számító képalkotási módszerek alkalmazásával állítanak fel diagnózisokat vagy végeznek az intervenciós radiológiai műtéteket. Ezeknek a rendszereknek a gyors adaptációja és hatékony működtetése valóban világszínvonalon képzett radiológus szakembergárda meglétét feltételezi. Közülük szép számmal részt vesznek az innovációt szolgáló kutatásokban, fejlesztésekben is. Bár a legtöbb radiológiai innováció indusztriálisan igen fejlett kontextusokban jön létre, a magyar tudomány is produkált pl. a képfelbontások területén figyelemreméltó újdonságokat.

Kép: sxc.hu

A magyar képalkotó diagnosztika nemzetközi elismertségének bizonyítéka, hogy Prof. Dr. Palkó András személyében márciusban magyar elnöke lesz az ESR-nek.

Kapcsolódó kifejezések: ALARA  CT  ESR  Magyar Radiológusok Társasága  radiológia  röntgen  ultrahang 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!