Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jenő napja van. Holnap Erzsébet napja lesz.
A+ A A-

Stressz - Tünetek

Kezdetben a test maga védekezik, majd a stressz elmúltával a szervezeti egyensúly helyreáll. Ha a stressz nem múlik, vagy a stressz helyzetet nem lehet megszüntetni, vagy  akár egyszerre  több stresszhelyzet is fennáll,  akkor kell felismerni ezeket a jeleket - mentális, fizikai, érzelmi - melyeket szervezetünk ad.

A stressz okozta korai jelek, a kezdeti tünetek

  • Vércukorszintben hirtelen változás (alacsony, magas)
  • Hirtelen, jelentős testsúlyváltozás, Étvágytalanság vs fokozott éhségérzet
  • Vérnyomás problémák (alacsony, magas, ingadozó)
  • Ismétlődő, gyakori megfázások, influenza, egyéb fertőzések
  • Fokozott türelmetlenség, ingerlékenység
  • Fáradtság, alvászavar (pl. fáradt, de nem bír aludni), túlzott fáradtság
  • Körömrágás, fogcsikorgatás, hajhullás,
  • Ideges beszéd, egyéb beszéd nehézség
  • Fejfájás, izomfájdalmak, mellkasi fájdalom, Menstruációs problémák
  • Szociális, társas élettől való visszavonulás, visszahúzódás

A tünetekből egyszerre több is jelen lehet. Ezek olyan általános tünetek, melyek mögött egyéb betegség is meghúzódhat, tehát ellenőrző orvosi vizsgálatra mindenképpen szükség van, a stresszkezelést megelőzően.

A nem kezelt korai tünetek - a stressz további fennálltával - állandósulhatnak, intenzitásuk fokozódhatnak, tovább súlyosbodhatnak illetve egyéb tünetek is kialakulhatnak.

Fizikai tünetek

A fentebb említetteken kívül tapasztalható még: izomfeszülés (nyaki, háti, mellkasi izmokban) gyakori émelygés, hányás, gyakori hasmenés, vagy székrekedés fokozott verejtékezés, izzadás vagy hideg kéz-láb, remegés, rángatózás, dadogás vagy egyéb beszédzavarok.

Az érzelmekben látható jelek, tünetek

Irritáltság, dühkitörések, ellenségeskedés, aggódás - szorongás, türelmetlenség, csökkent érdeklődés, csökkent kezdeményező készség, sírásra való hajlam, másokkal szembeni megnőtt kritikai hajlam, önleértékelés, "negatív szem".

Stressz jelei, tünetei a viselkedésben

Élvezeti szerek megnőtt fogyasztása (cigaretta, kávé, alkohol), agresszív tartalmú viselkedés, beszéd (pl. vezetés is), figyelmetlenség, gondatlanság, balesetezési hajlam, kényszeres viselkedések, ideges nevetés.

Kognitív tünetek

Feledékenység, a figyelem terjedelmének és intenzitásának csökkenése, percepciós (észlelési) zavarok, a gondolkodási folyamat rendezetlensége, az események negatív értékelése, csökkent / túlzott fantázia élet, koncentráció hiány, a tudati kontroll hiánya / túlzott kontroll, csökkent gondolati teljesítmény.

Címkék:

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 14152

Stressz - Okok

A szervezet reakciója a stresszre az ún. általános alkalmazkodási szindróma, melynek során jellegzetes tünetek tapasztalhatóak és jól meghatározott biokémiai folyamatok zajlanak le a testben. Ennek három, jól elkülöníthető fázisa van a reakciók szintjén.

Az első fázis az ún. alarm reakció (vagy vészreakció), azaz beindul a test természetes védekező mechanizmusa: az izmok megfeszülnek, a szív gyorsabban ver, a légzésszám felgyorsul, pupillák kitágulnak.

A második fázis, az ellenállás avagy a stresszhez való hozzászokás  (adaptálódás). Amennyiben a stressz oka nem szűnik meg, ez a test válasza hosszú távú védekezésként. Jelei: magas vérnyomás, magas vércukorszint. Ebben a szakaszban a test védekező mechanizmusa már túlhasznált és esetlegesen betegséghez vezethet. Ha a stressz teli állapot elhúzódik és nincs mód, pihenésre, kikapcsolódásra, relaxációra, úgy kóros fáradtságérzés, koncentráció zavar jelentkezik, és irritáltság és / vagy letargia érzés jelentkezik.

A harmadik fázisban jelentkezik a kimerültség. Kifogynak az energia és immun tartalékok. Mentális, fizikai és az érzelmi források súlyos hiányt szenvednek. A vércukorszint jelentősen lecsökken, a stressz tolerancia is lecsökken és előrehaladott mentális és fizikai kimerültség, betegség következik be.

A stressz eredete:

Stressz teli világban élünk.  A külvilág eseményeitől nem tudjuk függetleníteni magunkat, de, amit tehetünk, hogy időben felismerjük a ránk ható események negatív hatását és teszünk ellene: megtanuljuk kontrollálni az eseményeket, melyek bennünk játszódnak le!

Számos dolog válthat ki stresszes állapotot, melyek hatása, intenzitása és időbeli elhúzódása különböző. Az alábbi lista szemléltet néhány okot, súlyosságukat tekintve sorrendbe állítva:

  • házastárs, partner, közeli családtag halála
  • válás, szeparáció
  • közeli rokon, barát halála
  • betegség,  baleset, sérülés
  • terhesség, szülés, örökbefogadás
  • szexuális problémák
  • családtagok közötti tartós konfliktus, veszekedés
  • gyermek(ek) elköltözése a szülői házból.

Nemcsak a személyes, magán életi problémák válthatnak ki stresszt, hanem a munkahelyi körülmények (munkahely elvesztése, nyugdíjazás, munkakör vagy munkakörülmények megváltozása, főnökkel való problémák), peres ügyek, változás a pénzügyekben vagy a szociális életben,  vagy akár a nyaralás, utazás és a közlekedés.

Nyilvánvalóan, ezek az okok nem egyformán hatnak mindenkire, van, akire az egyik nagyobb intenzitással hat, és van, akire kevésbé. És nem egyformán bírjuk el, vagy kezeljük ezeket a helyzeteket.

Címkék:

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 11004

Stressz - Jó vagy rossz?

Munkahelyi életünk során kétfajta stressztípussal találkozunk. Az egyik a "jó stressz": motivál, ösztönöz, ezt érezzük, amikor kihívásokkal találkozunk, amikor magával ragad a versenyszellem, vagy akkor is, amikor izgulva készülünk az esti randira.

"Rossz stressz" a túlzott, állandósult - stressz, amely nyomást gyakorol ránk és a testünket folyamatos, intenzív védekező állásba kényszeríti biológiai értelemben.

Olyan ez, mintha menekülnénk valami elő, akár folyamatosan. Ez utóbbi jelentős egészségügyi következményekkel is járhat. Vajon van választásunk abban, hogy mennyi stresszben és azon belül is melyik fajtából legyen részünk?

Mi a stressz?

Napjainkban nagyon sokszor halljuk ezt a szót, pontosítsuk hát az értelmét! Akkor kerülünk stresszes állapotba, ha pszichológiai vagy fiziológiai jóllétünket veszélyeztető eseménnyel találkozunk. A stresszt kiváltó tényezőket, azaz ezeket az eseményeket stresszoroknak nevezzük. (Negatív) Stresszor lehet egy veszélyes helyzet, baleset vagy egy valódi tűzriadó az irodaházunkban (ez a fiziológiai jóllétünket veszélyezteti), de az is, ha úgy érezzük, nem tudjuk a feladatunkat határidőre befejezni, és ezért elmarasztalást kaphatunk a főnökünktől (ez a pszichológiai állapotunkat, azaz lényegében a jókedvünket befolyásolja.). A pozitív stressz jó élményekhez kötődik, izgulunk, hogy a másnapi kézilabdameccset vagy teniszpartit megnyerjük-e, vagy a szívünk a helyéből kiugrik az esti randira gondolva?

Kiugrik a szívünk?

A stressz másik oldala a kiváltó hatásokon kívül a testünk reakciója. Mi történik a testünkben akkor, amikor vészhelyzetbe kerülünk? (Itt elsősorban a negatív stressz okoz problémát.)

A reakciónk ezekre a helyzetekre lényegében egy "ősi program", amelyet az evolúció során is végig sikerült megőriznünk. Évezredekkel ezelőtt ez a program jelentős szerepet játszott abban, hogy az őseink a természet erőivel, azaz leginkább a mamutokkal meg tudjanak küzdeni. Amikor ugyanis a mamut elől kellett futni, ugyanazt a programot "kapcsolták be" ők, mint amit ma mi teszünk egy-egy ilyen határidőcsúszásnál.

Szerveink akcióban

Szinte minden szervünk részt vesz ebben az akcióban, abból a célból, hogy minél nagyobb eséllyel megússzuk a mamuttal való találkozást. A májunk több cukrot termel, hogy az izmainknak legyen elég tápanyaga. Különféle hormonok szabadulnak fel, hogy a zsír és a fehérjék gyorsabb feldolgozását elősegítsék. Ebből következően gyorsul az anyagcserénk, ezzel előkészülve a nagyobb energiaigényre. Növekszik a szívritmusunk, a vérnyomásunk, a légzésszámunk, megfeszülnek az izmaink (hiszen a testünk azt hiszi, mindjárt futnunk kell!) Ezzel szemben a nélkülözhető tevékenységeket takarékra állítjuk, így az emésztésünk lassul. A nyálkatermelés is csökken (kiszárad a szájunk), hogy a tüdőnkbe vezető utak minél szélesebbé válhassanak. Endorfint, azaz fájdalomcsillapító hormont kezd termelni az agyunk arra az esetre, ha megsérülnénk. A lépünk több vörösvérsejtet termel, hogy az oxigénellátásunk megfelelő legyen a nagy igénybevétel során is. A csontvelőnk növeli a fehérvérsejt-kibocsátást az esetleges fertőzések leküzdésére.

Ha egy autót veszünk párhuzamként: ez az állapot olyan, mintha első sebességi fokozatban nyolcezres fordulatszámmal nyomnánk a gázpedált, mielőtt elindulunk. Vajon jó ez az autónak? És nekünk, a testünknek...?

A hosszú távú negatív stressz hatásai

...Természetesen nem. Az imént felsorolt szervek hamarabb elhasználódnak így (ahogy az autónk sem bírná folyamatosan egyesben sokáig), sőt, ha folyamatosan stressz alatt vagyunk, az immunrendszerünk is legyengül, így könnyebben leszünk betegek. A hosszú távon stressznek kitett embereknél szív-, és érrendszeri elváltozásokat, emésztőrendszeri problémákat diagnosztizálnak a leggyakrabban. (Hasonló a helyzet pozitív stressz esetén is, de valamilyen oknál fogva pozitív stressz-állapotban ritkán maradnak meg az emberek hosszú távon. Pozitív hosszú távú stressz lehet egy szenvedéllyel teli nagy szerelem is. Ilyen esetekben nem szoktak hozzám fordulni segítségért, meg kell valljam, eddig csak a negatív stressz hatásaival kapcsolatos kérdéseket kaptam? Ennek ellenére úgy gondolom, az is nagyon megterhelő tud lenni, ha folyamatosan ezerfokos tűzben égünk.)

Címkék:

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 11076

Fókuszban: A stressz

A stressz fogalma

Mindenki számára ismerős a stressz fogalma, sokféle módon és fokozatban éljük át naponta. Nem tartós és nem intenzív formában a stressz tulajdonképpen jó hatással van ránk: emeli energiaszintünket, fokozza koncentrációs képességünket. Nagy mértékű, folyamatos feszültség azonban komoly egészségkárosító tényezővé válhat. De mit is jelent valójában?

A stressz pszichológia és fiziológiai válasz a bennünket ért eseményekre. Vélt vagy valós, fizikai vagy érzelmi veszély esetén a test azonnal „üss vagy fuss” állapottal reagál. Tünetek: fokozott szívdobogás, izomfeszülés, gyorsabb légzés, érzékszerveink nagyobb aktivitása.

Bővebben...A test válasza

Az „üss vagy fuss” reakció olyan biológiai folyamatok eredménye, amely felkészít minket a harcra vagy a menekülésre. Veszélynek értékelt szituáció hatására az agy hipotalamusz nevű része kémiai jelet bocsájt ki, amelynek hatására a szimpatikus idegrendszer stresszhormonokat (adrenalint, noradrenalint és cortisolt) enged a véráramba. Nő a vérnyomás, javul az izomzat vérellátása. A bőrben lévő erek összehúzódnak, megakadályozva ezzel, hogy sérülés esetén nagyobb mennyiségű vérveszteség alakulhasson ki, a pupillák kitágulnak a jobb látás érdekében, a vércukorszint emelkedik, hogy a szükséges energiamennyiség rendelkezésre álljon. Ezzel egyidőben az emésztési folyamatok lassulnak, a növekedési hormontermelés csökken, és az immunrendszer működése is „takarékra áll”.

A biológiai stressz-válasz alapvetően védelmi funkció

Ez segítette a barlangrajzokat készítő embert, hogy üldözőivel sikeresen felvegye a harcot, vagy, hogy el tudjon menekülni. Modern világunkban inkább a pszichológiai stressz az, amivel nap mint nap találkozunk. Egy súlyosan beteg családtag ápolása, a munkahely elvesztése, válás… mind komoly feszültséghordozó, de nem „üss vagy fuss” helyzet. Testünk nem képes megkülönböztetni a testi és lelki stresszt, mindkettőre ugyanúgy reagál. A nyomasztóan közeledő határidő, vita egy baráttal, számlahegyek, mind vészjelzések, és ugyanazt a „biológia hadműveletet” indítják el.

Ha Ön különösen felelősségteljes pozíciót tölt be és sokat aggodalmaskodik, egészen biztosan jókora stressz is éri. Tapasztalhatta, hogy a „készültségi üzemmód” már a forgalmi dugónál, az anyós telefonhívásánál beáll. A stresszreakcióval az a probléma, hogy az aktiválást követően, a feszültséget okozó esemény elmúltával a stresszhormonok szintje, a vérnyomás, a szívverés normál üteme nem áll azonnal vissza. Ismétlődő stresszhelyzetek hatására igen súlyos kórképek alakulhatnak ki, a szív- és keringési betegségektől az ehízáson és depresszión át a memóriazavarokig. Mindezek miatt létfontosságú, hogy ismerjük és rendszeresen alkalmazzuk a számunkra megfelelő stresszoldó technikákat.

Címkék:

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 15121

© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!