Fejfájás? Hátfájás? Vészjelek!
Kategória: Stressz Készült: 2009. december 04. péntek, 18:22 Írta: Drinfo.hu
A modern élet stressze hosszútávon megbetegítheti az arra érzékeny személyt. – mondja Joachim Kugler pszichológus (Technical University Dresden).
A stresszre azonban nem reagálunk egyformán. Van, akit mélyen megvisel, más számára csak üdítő kihívás, ismét más észre sem veszi. Aki nem hajlandó szembe nézni a problémákkal, az bekerül a stressz-spirálba.
A stressz jel, hogy fogy az üzemanyag, lassítani kéne!
A kezeletlen és megoldatlan stressz előbb-utóbb lelki és pszichoszomatikus úton is hírt ad magáról. Gyomor- fej- és hátfájás, heves szívdobogás, asztmás rohamok, hízás és súlyvesztés jelezhetik. Nem ritka az alvászavar sem.
A hormonális státusz még objektívebb módon igazolja a stresszhatást. A nagy mérkőzésre készülő futball-edzők nyálában kiugró mértékű stresszhormon-szint mérhető, ahogy a tőzsdeügynököknél is.
A stresszhormon – a kortizon – termelődése ad választ a gyomortájék fájdalmaira is. Jelentősen fokozza ugyanis a gyomornyálkahártya savtermelő sejtjeinek működését. Rövid távon fokozza a védekezőképességet, hosszabb távon azonban rombolja az immunrendszert.
A cikk a reklám után folytatódik
Stressz: meg kell tanulni kezelni!
Mind a pozitív, mind pedig a negatív stressz kezelését meg kell – és meg lehet - tanulni. Számos relaxációs módszer áll rendelkezésre, az autogén tréningtől az progresszív izomrelaxációig.
Ezekkel a technikákkal átvészelhetőek nagy tehertételt jelentő szituációk, idegrendszeri és testi károsodás nélkül. Hatékony stressz-menedzsmenttel képesek lehetünk energiáinkat értelmes és hasznos módon megosztani életünk egyes területei között, és felfedezhetjük tevékenységeinkben az addig nem észlelt pozitív vonásokat.
Figyelnünk kell az érzéseinkre: a félelem azt jelzi, hogy bizonyos kérdésekkel nem tudunk szembesülni. Az aggresszió azt mutatja, nem tudjuk kifejezni az érzéseinket, a depresszió pedig azt, hogy döntést kellene hoznunk.
Készítsünk listát: melyek az igazán fontos elemek az életünkben? Melyek azok a helyzetek, amelyek biztosan stresszválaszt váltanak ki belőlünk? Melyek a reakcióink? Milyen tanulságot hoztak a krízisek?
A stressz kiváltó okairól
Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések, vagy akár a felgyorsult életvitellel kapcsolatos mindennapi események (például tömegközlekedés, munkavégzés). Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség.
A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.
- Traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.
- Befolyásolhatóság – Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg.
- Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.
- Próbatételek – Például a vizsgák az iskolában.
- Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.
- Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
- Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség.
- Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése.
- Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség