Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Valter napja van. Holnap Endre és Elek napja lesz.
A+ A A-

Cukorbetegség és inzulinkezelés felnőttkorban 4.

04 diabforum 2013 4 oktober-38A cukorbetegek egy része csak inzulinkezeléssel tartható egyensúlyban. Milyen inzulinfajták vannak forgalomban? Hogyan kell a vércukorszintet magunknak ellenőrizni, és milyen következtetéseket tudunk levonni eredményeinkből, amíg nem találkozunk a kezelőorvossal? Mik a cukorbetegség késői szövődményei? Sorozatunk még sok felmerülő kérdésre ad választ.

A cukorbetegség késői szövődményei

Megkülönböztetünk úgynevezett nagyér- és kisér-szövődményeket.

Nagyér szövődmények (makroangiopátia)

A cukorbetegség – főként annak 2-es típusú formája – igen gyakran társul a nagyerek megbetegedésével, illetve jelentősen felgyorsíthatja a középkorú és idősebb emberekben elindult érelmeszesedési folyamatokat. Ezért a 2-es típusú cukorbetegek fő halálozási oka a szívkoszorú- és agyi erek megbetegedése vagyis az idő előtti érelmeszesedés. A 2-es típusú diabétesz – vagy akár csak elő-stádiumai – fennállása kapcsán, mint ismeretes, a metabolikus szindróma egyéb összetevői által már fokozott kockázathoz a magas vércukorszintek általi többlet-kockázat is hozzájárul. Éppen ezért a nagyér szövődmények elleni küzdelem összetett: A vércukor-, a vérnyomás- és a vérzsír-szintek együttes normalizálása esetén lehet eredményes. A nagyér szövődmények, melyek a szív-, az agy- és az érrendszer és a perifériás (főként az alsó végtagi erek) meszesedését jelentik, az alábbi betegségek kialakulásához vezethetnek.

Szívkoszorúerek megbetegedése diabéteszben

2-es típusú diabéteszben a szívkoszorúerek meszesedése és a következményes infarktus-halálozás 4–6-szor gyakrabban lép fel, mint nem cukorbeteg egyénekben. Míg nem diabéteszes nőknél ritkább a szívinfarktus, mint a hasonló korú férfiakban, addig diabéteszben a nők ilyen irányú előnye elvész: infarktusos halálozásuk gyakorisága eléri a férfiakét.

Cukorbetegségben a szív ideghálózatának sérülése igen korán kifejlődik. Ennek egyik következménye a néma szívizominfarktus, ami annyit jelent, hogy a beteg nem érzi a károsodott szívizom fájdalmát (nincs anginája), és mivel a figyelmeztető jelzés elmarad, az infarktus – felismeretlenül – könnyebben halálhoz vezethet.

Sokszor a szívinfarktusra visszavezethető súlyos szívgyengeség egyetlen jele a keringés elégtelensége által okozott nehézlégzés. Ez gyakran jár együtt veszélyes ritmuszavarral. Tehát a diabéteszhez társuló szívizominfarktus halálozása nagyobb arányú, a felépülés esélye kisebb és az újabb infarktus bekövetkezésének veszélye nagyobb. Éppen ezért diabéteszben a legkisebb, szívkoszorúér betegségre utaló panaszok esetén azonnal EKG-t kell készíttetni és kardiológiai konzíliumot szükséges igénybe venni. Az egyszerű EKG vizsgálat sokszor nem mutatja ki a károsodást, ezért helyette egyre gyakrabban terheléses EKG-t, illetve szívultrahang-vizsgálatot végeznek. Időben elvégzett beavatkozással (ballonos értágítás, sztent behelyezés, érpótlás, stb.) ma már a cukorbetegek egyre nagyobb hányadának sikerülhet életét és jó életminőségét akár sok évvel meghosszabbítani.

Agyi érrendszeri megbetegedések

Diabéteszben 2-3-szor gyakrabban lép fel az agyi artériák szűkületére, trombózisára visszavezethető féloldali bénulás, beszédzavar. Enyhébb esetben a tünetek átmenetiek (ún. TIA, agyi „érgörcs”). Súlyosabb esetben (szélütés, „stroke”) az érintett agyi területek ellágyulnak és ez nagyobb gyakorisággal fordul elő diabéteszeseknél, mint diabétesz nélkül.
Mivel másik fő kockázati tényező a hipertónia, diabéteszben fokozottan szükséges a vérnyomás rendszeres ellenőrzése (minden páciensvizit alkalmával, de lehetőleg otthon is), és megfelelő kezelés révén normális – 130/80 Hgmm alatti – vérnyomásértékek tartós biztosítása.

A perifériás erek megbetegedése

Diabéteszben gyakoribb a perifériás erek megbetegedése, tehát az alsó végtag artériáinak a szűkülete is. Erre a szakaszos elhelyezkedés a jellemző, azaz a hasűrben lévő külső lágyéki artériától kezdve a combartérián át a lábszár artériákig a több helyen elhelyezkedő szűkület a jellemző. Ez nagymértékben nehezíti a gyógyítást, legyen az ballonos érfaltágítás, sztent behelyezés vagy sebészi érplasztika, érpótlás (bypass). Ma már hazánkban is egyre hozzáférhetőbbek a korszerű „intervenciós radiológiai módszerek”, melyek révén képesek a térd alatti vékony artériákat is katéterezni és bennük értágító beavatkozásokat végezni.

Kisér szövődmények (mikroangiopátia)

A kiserek diabéteszre visszavezethető megbetegedésének lényege: a hajszálerek (kapillárisok) alaphártyája megvastagodik, egyidejűleg fehérjére áteresztővé válik.

Két fő megjelenési formájuk van: a szemfenék ereinek a megbetegedése (retinopátia), és a vese ereinek megbetegedése (nefropátia). Voltaképpen az idegrendszer megbetegedése, a neuropátia is részben a mikroangiopátiára vezethető vissza. Ezen túlmenően úgyszólván minden szervben, minden szövetben, a bőr ereitől kezdve a szívizomig megtalálható a kiserek megbetegedése.

A kisér-szövődmények – mint minden késői szövődmény – több tényezőtől függenek. Ezek:

• minél tovább áll fenn a diabétesz
• minél magasabbak a vércukorszintek,
• minél magasabb a vérnyomás,
annál előbb jelentkeznek a késői szövődmények.

A szemfenék ereinek a megbetegedése (retinopátia)

A retinopátia magát a látást veszélyezteti azáltal, hogy a szem recehártyáját, a retinát roncsolja. Első fázisa a háttér retinopátia, melynél kis tágulatok (mikroaneurizmák) jönnek létre a hajszálereken. Ha a folyamat tovább súlyosbodik, a mikroaneurizmákban a vér megalvad, elzáródnak a hajszálerek, oxigénhiány lép fel, ami érburjánzást vált ki. Az újonnan képződő erek megpattannak és kisebb-nagyobb bevérzéseket okoznak. Ha az újdonképződött erek benőnek a szem üvegtestébe és ott okoznak bevérzést, a látás elhomályosul (proliferativ retinopátia).

A retinopátia tehát csak nagyon előrehaladott állapotban vezet a látás romlásához, ilyen esetekben az orvosok sokszor már igen keveset tehetnek a látás megmentéséért. Éppen ezért évente szemfenék vizsgálat végzése szükséges. Nagyon hatékony az időben elkezdett lézerkezelés.

A szemfenék ereinek megbetegedése (retinopátia)

A vese ereinek megbetegedése (nefropátia)

A nefropátia lényege, hogy a vese érgomolyagainak a vizelet szűrését végző hajszálerei megbetegszenek, a közöttük lévő kötőszövet felszaporodik, és fokozatosan gátolja a hajszálerek tevékenységét. Ennek első jele a vizeletben kiválasztódó egyik fehérje, az albumin ürítésének megnövekedése. Normális körülmények között a vizeletben 24 óra alatt 30 mg-nál kevesebb albumin ürül. Ha ennek a mennyisége 30 és 300 mg közé nő, mikroalbuminuriáról, 300 mg felett pedig makroalbuminuriáról beszélünk.

Ha a mikroalbuminuria fellép, a vérnyomás abszolút normális szinten tartására kell törekedni. A fő kezelési mód az ún. ACE-gátló és ún. ARB típusú vérnyomáscsökkentő szerek alkalmazása. A folyamat súlyosbodásával végstádiumú veseelégtelenség fejlődhet ki, mely csupán művese (dialízis) terápiával kezelhető
Minden cukorbetegnél évente egyszer 24 órás gyűjtött vizeletben vizsgálni szükséges az albuminürítést.

Az idegrendszer megbetegedése (neuropátia)

A neuropátia fő oka szintén a mikroangiopátia, amelynek révén romlik az idegrostok hajszálereinek a keringése, és ez károsítja az idegeket védő burkolatot (velőshüvelyt). A neuropátia érintheti mind az érző- és mozgató- (szomatikus), mind pedig az akaratunktól függetlenül működő autonóm (vegetatív) idegrendszert.

  • A szomatikus idegrendszer neuropátiája lehet fájdalmas, az érzőidegeket érintő, többnyire a végtagokra lokalizálódó, kesztyű- vagy zokniszerű kiterjedésű, zsibbadás-, „hangyamászás”-érzéssel is párosuló ideggyulladás. Az esetek egy részében a neuropátiás szövődmény teljes érzéskiesést is okozhat a lábon, ami észrevétlen sérülésekre teremthet alapot. Ha a motoros idegeket is érinti, kiterjedt, alig befolyásolható izomsorvadást okozhat.
  • Az autonóm (vegetatív) idegrendszer neuropátiája érintheti mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszert. Fő megnyilvánulási formái: hőszabályozási zavar, felállást követő vérnyomásesés, fájdalmatlan szívkoszorúér-megbetegedés, a gyomorürülés lassulása, rohamokban jelentkező hasmenés, vizeletürítési zavar és az esetek nagy százalékában csökkent erekciós képesség és impotencia.

Ma már számos gyógyszerrel rendelkezünk, így a zsíroldékony B1-vitamin, az alfa liponsav (tioktánsav), a pregabalin, a gabapentin és a duloxetin is rendelkezésre állnak. A férfiak csökkent erekciós képessége az esetek 70%-ában helyreállítható különböző készítményekkel (sildenafil, tadalafil, vardenafil). Az alsó végtag neuropátiájának időben történő kimutatása lehetséges a kalibrált hangvilla vizsgálattal, melyet célszerű évente egyszer elvégeztetni (csupán 1-2 percet vesz igénybe).

(Folytatjuk)

Dr. Fövényi József

A cikk megjelenését támogatta:

sanofi diabetes

Kategóriák éhgyomri mérés és cukorterheléses vizsgálat (OGTT) szerint

Normális vércukorérték  
éhgyomri (mmol/l) < 6,0
Terhelés után 2 órával (mmol/l) < 7,8
Emelkedett éhomi vércukor  
éhgyomri (mmol/l) 6,0-6,9
Terhelés után 2 órával (mmol/l) 7,8
Csökkent cukortolerancia  
éhgyomri (mmol/l) 7,0
Terhelés után 2 órával (mmol/l) 7,8-11,0
Cukorbetegség  
éhgyomri (mmol/l) 7,0
Terhelés után 2 órával (mmol/l) 11,1

Célértékek diabetes mellitusban és metabolikus szindrómában

éhomi vércukor (mmol/l) < 6,0
postprandiális (étkezés utáni) vércukor (mmol/l) < 7,5
HbA1c < 6,5%
vérnyomás (Hgmm) < 130/80
összkoleszterin (mmol/l) < 4,5
LDL-koleszterin (mmol/l) < 2,5
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!