Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma József és Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
A+ A A-

Antibiotikum - gyakori kérdések

Mikor kell antibiotikumot szedni?

Általában akkor kell antibiotikumot szedni, amikor baktériumok által okozott fertőzés betegíti meg a szervezetet. A baktériumfertőzés lehet az elsődleges megbetegedés, például egy mandulagyulladás vagy súlyos tüdőgyulladás. A baktériumok azonban gyakran másodlagos fertőzésként támadnak: egy korábbi vírusfertőzés által legyengített szervezet ugyanis kevésbé tud védekezni a baktériumok ellen - ilyenkor beszélünk felülfertőződésről.

Antibiotikumot mindig orvos tanácsára szedjünk, magunktól sohasem. Az orvos tudja a legjobban megítélni, mikor milyen antibiotikumra van szüksége az adott betegnek az aktuális állapotában. Ne kezdjünk el antibiotikumot szedni a házi patikából orvos megkérdezése nélkül!


Hogyan juthatok hozzá antibiotikumhoz?

Az antibiotikumok mindegyike vényköteles gyógyszer, amelyet a kezelőorvos rendelhet a betegének orvosi vényen, amelyet a páciens a gyógyszertárakban válthat ki.

Vannak olyan, elsősorban a súlyos, kórházi ápolást, gyakran intenzív ellátást igénylő fertőzések, amelyek speciális antibiotikum kezelést igényelnek, folyamatos állapotellenőrzés mellett. Az ilyen súlyos esetekben alkalmazandó antibiotikumok egy része nem kapható a gyógyszertárakban, csak a kórházi osztályok juthatnak hozzá, és szigorú előírások szerint alkalmazzák azokat annak érdekében, hogy a hatékonyságukat minél tovább megőrizzék, illetve csökkentsék a mellékhatások kockázatát, valamint optimalizálják a kezelés költségeit.

 


Hogyan működik az antibiotikum?

Az antibiotikumok vagy saját maguk pusztítják el a baktériumot (baktericid hatás), vagy pedig a baktériumok szaporodását gátolják (bakteriosztatikus hatás) és ezen keresztül fejtik ki antibakteriális hatásukat. Ez utóbbi esetben az antibiotikum hatására tehát nem nő ugrásszerűen a sejtek működését károsító baktériumok száma, és az immunrendszernek kell elpusztítani az egyre gyengülő, öregedő kórokozót. Legyengült immunrendszerű betegeknél minden esetben tanácsos inkább a baktericid (baktériumot elpusztító), mint a bakteriosztatikus (baktériumok sejtosztódását megállító) szerek alkalmazása, mivel természetes immunitásuk túl gyenge akár még enyhe fertőzések leküzdéséhez is.

Vannak olyan antibiotikumok, amelyek csak a szervezet sejtjein kívül élő baktériumokat tudják elpusztítani, és vannak olyanok is, amelyek képesek behatolni a sejtekbe is, és az ott rejtőzködő baktériumokat is meg tudják ölni.

Az antibiotikum csak azokat a baktériumokat tudja elpusztítani, amelyeket elér. Ehhez az szükséges, hogy elég magas koncentrációt tudjon elérni a fertőzött szövetekben. Pl. húgyúti fertőzés ellen olyan antibiotikumot célszerű választani, amelyet a vese választ ki, és éppen a vizeletben éri el a legnagyobb koncentrációját. Légúti fertőzés esetén pedig a légutakban, a köpetben kell megfelelő koncentrációt elérni. Ugyanakkor kimondottan nehezen jutnak be az antibiotikumok a csontszövetbe, az ízületekbe és az agyba is.

 

 


Mit jelent az antibiotikum hatásspektruma?

Hatásspektrum alatt azoknak a kórokozóknak az összességét értjük, amelyeket az előírás szerinti alkalmazás mellett az antibiotikum képes elpusztítani.

Szűk hatásspektrumú az az antibiotikum, amely csak egy vagy néhány baktériumfajta elpusztítására képes, a többire pedig hatástalan. Ilyen antibiotikumot főleg akkor alkalmazunk, ha nagy valószínűséggel tudjuk, hogy melyik baktériumtörzs okozta az adott fertőzést. Azonban nem mindig áll a kezelőorvos rendelkezésére mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálat, amely alapján célzott antibiotikus kezelést tudna javasolni.

Széles (hatás)spektrumú az az antibiotikum, amelyik sok, egymástól gyakran lényegesen különböző baktériumtörzs ellen is hatásos, így például képes elpusztítani az aerob és anaerob , illetve festődés szerint a Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokat is. Az orvosok az esetek többségében, a gyakorlati tapasztalatok alapján kénytelenek anélkül elkezdeni az antibiotikum-terápiát, hogy kézhez kapták volna a mikrobiológiai vizsgálat eredményét. Ilyen empirikus kezelés esetén olyan széles spektrumú antibiotikumot kell választani, amely a szóba jövő baktériumok ellen nagy valószínűséggel hatékony.

Az egyik gyakran alkalmazott gyógyszercsoport, a kinolonok egyik első tagját például szűk hatásspektrumú antibiotikumnak tartjuk, mert az főleg húgyúti fertőzéseket okozó baktériumokat képes elpusztítani. A kinolonok csoportjának azonban újabb és újabb tagjait sikerült kifejleszteni, amelyek már nemcsak a húgyúti kórokozók ellen hatékonyak, hanem a légúti megbetegedéseket okozó baktériumok széles spektruma ellen is, melyek akár súlyos betegséget is okozhatnak. Az e csoportba tartozó gyógyszereket légúti kinolonoknak nevezik.

 

 


Mennyi ideig kell antibiotikumot szedni?

Az antibiotikum választásnál a kezelőorvos elsősorban a betegség és várható kórokozók alapján gondolkodik. Számba veszi az adott megbetegedést legnagyobb valószínűséggel előidéző baktériumokat, és azokat az antibiotikumokat, amelyek képesek elpusztítani a potenciális kórokozókat. Az antibiotikumot addig kell szedni, amíg a fertőzést kiváltó baktériumokat el nem pusztítottuk. Bár a beteg közérzete akár 1-2 nap alatt is jelentősen javulhat, de ez önmagában nem jelenti a betegség leküzdését, az összes kórokozó baktérium elpusztítását. Így ha korábban abbahagyja a beteg az antibiotikum szedését, mint ahogy kiirtottuk az utolsó kórokozót is, az életben maradt ellenállóbb típusok elszaporodnak, és egy ellenállóbb, rezisztens baktériumtípus szelektálódik ki, amely ellen lehet, hogy már nem is lesz hatékony a korábban szedett antibiotikum.

Ha viszont tovább szedjük az antibiotikumot a kelleténél, akkor a szervezetünkben egyébként is jelenlévő baktériumokat is kipusztíthatjuk, pedig ezekre szükségünk van a szervezetünk egyensúlyának, táplálékellátásának biztosítása érdekében.

Az antibiotikumokat éppen ezért annyi ideig kell szedni, ameddig azt a kezelőorvos javasolja.

 

 


Hogyan kell szedni az antibiotikumokat?

Az antibiotikumokat úgy kell adagolni, hogy minél tovább olyan magas (azaz terápiás) koncentrációban legyenek jelen a fertőzés helyszínén, hogy ott képesek legyenek elpusztítani a megbetegedést előidéző kórokozókat. Vannak olyan antibiotikumok, amelyeket étkezés előtt vagy közben, esetleg étkezés után kell szedni a hatékonyság megőrzése, illetve a mellékhatások elkerülése céljából, de akadnak olyanok is, amelyek hatását az étkezés nem befolyásolja.

Jelentős különbségek vannak az egyes antibiotikumok között a szedésüket illetően. Az idősebbek még jól emlékezhetnek arra az időszakra, amikor még akár 4x2 tabletta antibiotikumot is kapott a beteg. Az is előfordulhat, hogy egyszerre többféle antibiotikumot is felír a kezelőorvos. A modernebb antibiotikumok esetében azonban már akár egyféle gyógyszerből, akár napi egy tabletta is elegendő lehet.

A dózist a beteg testsúlya, életkora, illetve egyes szerveinek működése alapján határozzák meg.

Optimális esetében a gyógyszert elég naponta egyszer bevenni, rövid ideig kell szedni és a hatását az étkezés nem befolyásolja.

Egy dohányos krónikus légúti beteg hirtelen állapotrosszabbodását, az úgynevezett exacerbációt gyakran okozzák baktériumok. Az ilyen állapotrosszabbodások antibiotikus terápiájaként gyakorta alkalmazott modern légúti kinolonok pl. megfelelnek a fenti kritériumoknak: hiszen lefedik a szóba jöhető baktériumok többségét, naponta egyszer kell őket szedni, és alkalmazásukkal általában 1 hétnél rövidebb, 5 napos kezelés elegendő.

 

 


Miért fontos bevenni az előírt antibiotikum mennyiséget?

Az antibiotikum szedésének elkezdését követően 1-2 napon belül panaszmentessé válhat a beteg, amelyből tévesen azt a következtetést vonhatja le, hogy meggyógyult, és abbahagyja az antibiotikum szedését. Néhány napos kezelés nem biztos, hogy elpusztítja az összes baktériumot, a kevésbé érzékenyek életben maradhatnak, és antibiotikum hiányában ezek az ellenálló törzsek elszaporodnak, majd hamarosan visszatérnek a betegség tünetei. Azonban a korábban hatékony antibiotikum már nem biztos, hogy képes lesz elpusztítani az adott hatóanyaghoz hozzászokott kórokozót.

Nagyon fontos, hogy az antibiotikumot addig szedje a beteg, amennyi időre azt előírta számára az orvosa, mert a kellő ideig tartó kezelés nemcsak a gyógyuláshoz szükséges, hanem a rezisztens törzsek kialakulását is gátolja.

 

 


Mit jelent a rezisztencia, hogyan alakul ki, és melyek a jellemzői?

A rezisztencia ellenállást jelent. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia a baktériumoknak az a tulajdonsága, hogy képesek ellenállni az antibiotikumoknak, és nem pusztulnak el a gyógyszer hatására.

A vírusokra például hatástalan valamennyi antibiotikum. Hagyományos értelemben az antibiotikum rezisztenciát baktériumokra vonatkoztatjuk, hiszen az antibiotikumokat éppen azért adjuk, hogy elpusztítsuk velük a betegséget okozó baktériumokat.

A kórokozók egy része eleve, „születésétől kezdve” rezisztens egyes antibiotikumokra. Az atípusos baktériumoknak nincs sejtfaluk, és a megtámadott sejten belül szaporodnak, így a legismertebb és legrégebbi antibiotikumok, a penicillinek hatástalanok ellenük, hiszen azok a baktériumok sejtfalát támadják meg, és az emberi sejten kívül élő kórokozókat képesek elpusztítani.

Vannak olyan baktériumok, amelyek védekezésképpen olyan fehérjéket, enzimeket termelnek, amelyek feldarabolják, hatástalanítják az antibiotikumokat (pl. penicillináz), így önmagában az antibiotikum nem képes elpusztítani az ellene hatékony fegyverrel rendelkező kórokozót.

Általában igaz, hogy nincsenek 100%-os hatékonyságú gyógyszerek. A rendkívül gyorsan szaporodó baktériumok mutációja során olyan törzsek alakulhatnak ki, amelyek képesek ellenállni az antibiotikumok hatásának. Az adott antibiotikum alkalmazása során az ellenálló baktériumok gyakrabban maradnak életben, túlsúlyba kerülnek, és ezáltal csökken az adott antibiotikum alkalmazhatósága. Éppen ezért fontos, hogy az antibiotikumokat csak akkor használjuk, amikor indokolt, akkor viszont legyünk következetesek, és szedjük be az előírt dózisban az orvos által javasolt ideig.

A régóta és gyakran használt antibiotikumokkal szemben több baktérium tudott ellenállóvá válni, így újabb és újabb antibiotikumok kifejlesztésére van szükség. Pl. a kinolonok legkorábban kifejlesztett hatóanyagait ma már szinte csak a húgyúti fertőzésekben használjuk, mert a baktériumok jelentős része rezisztenssé vált velük szemben. Az újabb fejlesztésű kinolonokat pedig azért is hívják légúti kinolonoknak, mert nemcsak húgyúti fertőzésekben hatékonyak, de kiválóan alkalmasak a légúti fertőzéseket leggyakrabban okozó baktériumok elpusztítására is.

 

 


Mire kell ügyelni az antibiotikum szedése során?

Azt az antibiotikumot kell szedni, amit a kezelőorvos az adott betegségre rendelt. Ne a házipatikában raktározzunk, és vegyünk be „valamit”, mert legutóbb az jó volt. A gyorsabb gyógyulás és a rezisztencia megelőzése érdekében pontosan az előírt adagban és időben vegyük be az antibiotikumot, ne szedjünk belőle többet, mert általában felesleges, de kevesebbet sem, mert az nem biztos, hogy elegendő a kórokozók elpusztításához, ugyanakkor segítheti a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.

Egyes antibiotikumok befolyásolhatják egyéb gyógyszerek hatásait, csökkenthetik a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát, ezért ilyenkor a hormonális fogamzásgátlás mellett egyéb módszerek alkalmazása (pl. óvszer) is szükséges. Ugyanakkor az antibiotikumok befolyásolhatják a véralvadásgátlók hatásait is, ezért ilyenkor gyakrabban szükséges az alvadási paraméterek laboratóriumi kontrollja.

Az antibiotikumok nem válogatnak, azaz nemcsak a betegség kialakulásában szerepet játszó kórokozót pusztítják el, hanem a szervezetben élő valamennyi olyan baktériumot, amelyek érzékenyek rájuk.

Sajnos az antibiotikus kezelés áldozatául eshetnek azok a „jó” baktériumok is, amelyek szükségesek az egészséges életünkhöz, mert segítenek a táplálék megemésztésében, illetve életfontosságú anyagokat termelnek (pl. K-vitamin). Ilyenkor az antibiotikus kezelést túlélő baktériumok foglalhatják el az elpusztított baktériumok helyét, amelyek túlnövekedése egyrészt nem tudja pótolni a kiesett fontos funkciókat, vagy akár betegséget is okozhatnak.

Antibiotikus kezelés esetén javasolt probiotikumot is szedni, amellyel megvédhetjük a bélflóránk egyensúlyát és így a „jó” baktériumokat az antibiotikumok káros hatásaitól. További információk »

 

 


Melyek a vírusos és bakteriális fertőzések legjellemzőbb tünetei, mennyiben térnek el egymástól?

A hirtelen kezdet, hőemelkedés vagy magas láz mind a vírusok, mind a baktériumok által okozott fertőzésben megjelenhet. A vírusok általában a szervezet egészét megbetegítik, és szerteágazó tünetekkel járnak (pl. a beteg lázas, köhög, folyik az orra, fáj a torka, a háta vagy a végtagjai stb., de a köpete minimális, ha van, akkor is világos, átlátszó vagy fehér, az orrváladék vízszerű vagy kicsit sűrűbb, de világos.)

A bakteriális fertőzés során a baktériumok általában egy-egy szervet betegítenek meg, és a panaszok is erre a szervre koncentrálódnak. Egy arcüreggyulladás esetén az orrváladék sűrű, gennyes, színe sárgás-zöldes, mennyisége nagy, gyakran csorog hátra a garatba. Az orr gyakran eldugul, köhöghet a beteg, és a gyulladt arcüreg, valamint a környéke, pl. a szem, a fej is fájhat.

Az alsóbb légutak, a hörgők és a tüdő bakteriális fertőzésének leggyakoribb tünetei a köhögés, a hirtelen megnövekedett és gennyes köpet ürítése, esetleg a nehézlégzés, zihálás. Gyakran van a betegnek hőemelkedése vagy magas láza.

A légúti fertőzéseket leggyakrabban vírusok okozzák, amelyeket a szervezetünk saját maga, az immunrendszer segítségével győzi le. A vírusok által károsított légúti nyálkahártya és a legyengült immunrendszer azonban fogékonnyá teszi a szervezet a baktériumokkal szemben, ezért mintegy második hullámban érkező támadásként, bakteriális felülfertőzés alakulhat ki. Az antibiotikumok a vírusok ellen nem hatnak, bakteriális fertőzés esetén azonban szükség lehet antibiotikumra, amit minden esetben a kezelőorvos határoz meg.

Fontos, hogy fertőző betegség gyanúja esetén, amennyiben a tünetek súlyosak, vagy nem múlnak el néhány nap alatt, forduljon a beteg orvoshoz, aki majd eldönti, mi a további teendő, kell-e a páciensnek antibiotikumot szedni, ha igen, mit, milyen adagban és meddig.

 

 


Milyen gyógyszert lehet antibiotikum mellett szedni?

Az antibiotikumok mellett általában tovább lehet szedni a tartósan szedett korábbi gyógyszereket (pl. vérnyomáscsökkentők, allergia- és asztmaellenes szerek, koleszterincsökkentők stb.). Néhány gyógyszerfajta hatását azonban befolyásolhatják az antibiotikumok, ezért ha orvoshoz megyünk, mindig vigyük magunkkal azoknak a gyógyszereknek a listáját vagy dobozát, amelyeket rendszeresen szedünk. Így a kezelőorvos könnyebben el tudja dönteni, hogy a szóba jöhető antibiotikumok közül melyiket válassza, illetve figyelmeztetni tudja előre a beteget az esetleges nemkívánatos hatásokra (pl. a hormonális fogamzásgátló védőhatásának csökkenésére, a véralvadásgátló hatásnak változására, illetve arra, hogy antibiotikumot az immunrendszert gyengítő, nagy dózisú, szájon át szedett vagy injekcióban kapott szteroidokkal, daganatellenes szerekkel együtt adva fokozottan nő a gombás fertőzések kockázata stb.).

 

 


Szedhet-e antibiotikumot egy terhes nő?

A terhességben még a szokásosnál is sokkal körültekintőbben adunk bármilyen gyógyszert, így antibiotikumot is. Egy súlyos fertőzés azonban nemcsak az anya, hanem a magzat életét is fenyegetheti, ezért ha szükséges, akkor adhatunk bizonyos, orvos által javasolt antibiotikumot terhességben is.

A választ ilyenkor is az vezérli, hogy milyen kórokozó állhat az adott fertőzés hátterében, de a szóba jöhető antibiotikumok közül az orvos olyat javasol, amely terheseknek a kockázat és haszon mérlegelését követően adható.

 

 


Okozhat-e az antibiotikum fertőzést?

 

Ugyanakkor az antibiotikum szedésének egyik nemkívánatos hatása lehet, hogy az elpusztított baktériumok helyét más, a szervezet számára nemkívánatos baktériumok vagy gombák foglalják el, és azok okoznak betegséget. Ezt a típusú másodlagos fertőzést tehát nem az antibiotikumok okozzák, de szerepet játszanak a hajlam kialakulásában.

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 14015

Antibiotikum - Lexikon

A | B | C | D | E | F | G | I | K
L | M | N, NY | O | P | R |S | SZ | T | V
A
Vissza a tetejére
  • Agar táptalaj


    Egy elterjedt szilárd, a mikrobiológiai laboratóriumokban használatos, a különböző típusú baktériumok tenyésztésére (növekedés) alkalmazott szubsztancia.
  • Antibiotikum (antimikrobiális szer)


    A mikroorganizmusokat elpusztító vagy fejlődésüket gátló szer.
  • Antitestek


    Vérben, vagy szövetben képződő anyagok (immunoglobulinok), amelyek kizárólag azokkal a a specifikus antigénekkel lépnek kölcsönhatásba, melyek szintézisüket indukálták (például: bakteriális fehérje) és elősegíti semlegesítésüket.
  • Atípusos (patogén)


    Szokatlan mikroorganizmus, például egy baktérium, ami életben marad a gazdaszervezet sejtjén belül.
B
Vissza a tetejére
  • Béta-laktám


    Kémiai struktúrájában négytagú béta-laktám gyűrűt tartalmazó vegyület (antibiotikum).
  • Béta-laktamáz


    Anémely baktérium által termelt enzim, ami képes megsemmisíteni a béta-lactam antibiotikumokat, amilyen például a penicillin és a kefalosporin, a baktériumot ellenállóvá téve ezekkel a gyógyszerekkel szemben.
  • Bináris osztódás


    Egy sejt két (típusosan hasonló, vagy ugyanolyan) sejtté osztódása. Baktériumoknál ez a leggyakoribb sejtosztódási forma. Amennyiben a leánysejt nem hasonló (méretében) a szülő sejthez, ezt a folyamatot aszimmetrikus bináris osztódásnak nevezik..
  • Biohasznosulás


    A gyógyszer bizonyos módon történő alkalmazását követően a véráramba jutó gyógyszermennyiség.
  • Bronchiectasia


    A levegő passage krónikus dilatatiojával jellemzett betegség.
  • B-sejt


    Antitesteket termelő sejt, az un. humorális immunitásért felelős.
  • B-sejtek


    A lymphocyták egyik fajtája, amely antitesteket termel.
C
Vissza a tetejére
  • Cardiogén shock


    A szív pumpafunkciójának primér elégtelensége következtében kialakuló shock.
  • Cerebrospinalis folyadék


    Az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék.
  • Coagulase negatív staphylococcusok


    Olyan staphylococcusok, amelyek nem termelnek coagulase-t és csak egyszer-egyszer patogének.
  • Coagulase pozitív staphylococcusok


    Típusos esetben erősen patogén hatású staphylococcusok, amelyek egy enzimet, úgynevezett coagulase-t termelnek, ami a gazdaszervezet vérében alvadékképződéshez vezet..
  • COPD


    Krónikus obstruktív tüdőbetegség.
  • Cytokin


    Specifikus antigénekkel történt kontaktus hatására az immunrendszer sejtjei által felszabadított és immunválaszt közvetítő, nem-antitest tulajdonságú fehérjékre használt elnevezés.
D
Vissza a tetejére
  • DNS


    Az élőszervezetek genetikus anyaga; a dezoxiribonukleinsav rövidítése.
E
Vissza a tetejére
  • Empirikus(an)


    A kezeléssel kapcsolatosan: az igazolt részletek hiányában tapasztalaton, vagy megfigyelésen alapuló kezelés, például a kórokozó baktérium, vagy más mikroorganizmus pontos beazonosítását megelőzően vagy hiányában.
  • Endogén


    A szervezetben képződő. Az endogén baktériumok az emberi szervezetben (és annak felszínén) természetes módon megtalálható baktériumok.
  • Enzim


    Aminosavakból álló speciális fehérje, amely a sejten belüli kémiai reakciókat felgyorsítja, vagy lelassítja és gyakran részt vesz összetett molekulák lebontásában.
  • Epidermis


    A bőr külső rétege.
F
Vissza a tetejére
  • Fakultatív patogének


    Olyan organizmusok amelyeket normál körülmények között elnyomnak a „jó” baktériumok, de ennek az egyensúlynak a felborulásakor betegséget okozva szaporodnak.
  • Fascia


    Az izmot takaró szövet tokja.
  • Fehérje


    Bizonyos – a DNS-ben tárolt információ által determinált – sorrendben egymáshoz kötődő aminosavakból épül fel.
  • Flóra


    Baktériumok és gombák, amelyek jelen vannak és patológiás körülmények között felszaporodhatnak a szervezetben.
G
Vissza a tetejére
  • Germináció


    Az a folyamat, amely révén a spóra aktív baktériumsejtté válik, rendszerint amikor a (baktérium szempontjából) kedvező körülmények helyreállnak.
  • Gram-festés


    Differenciális festési eljárás, amely segítségével a baktériumokat két csoportra lehet osztani: Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok, mégpedig annak alapján, hogy a baktériumok mennyire képesek visszatartani a vörös festéket (kristály ibolya), amikor szerves oldóanyaggal (pl. etanollal) színtelenítik ki őket.
I
Vissza a tetejére
  • Immun-komprimált beteg


    Olyan személy, akinek az immunrendszere károsodott, vagy gátolt betegség (például daganat miatt), vagy bizonyos gyógyszerek (például szteroidok) szedése következtében.
  • Immun-szupprimált beteg


    Olyan beteg, akinek a fertőzésekkel szembeni ellenállása csökkent, mivel immunrendszere szupresszió alatt áll.
  • Immunszupressziós gyógyszer


    Az immunválasz csökkentésére adagolt gyógyszerek, például szervtranszplantáció után, ami csökkenti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét.
  • Interferon


    A fertőzött sejtekből felszabaduló fehérje olyan típusa, amely antiviralis tulajdonságokkal rendelkezik és aktivitást mutathat egyéb pathogénekkel szemben is.
  • Iv. - intravénás


    Közvetlenül a vénába beadott gyógyszerkészítmény.
K
Vissza a tetejére
  • Katéter


    Hajlékony cső, amelyet egy testüregbe vezetnek be folyadék elvezetésére, vagy bejuttatására.
  • Komplement


    Legalább 20 olyan vérfehérje csoportja, mely fontos szerepet játszik számos immunfolyamat alapját képező antitest-antigén reakcióban.
  • Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)


    Magában foglalja a dohányzással kapcsolatos tüdőbetegségeket, amilyen a krónikus bronchitis és az emphysema és néhány esetben a krónikus asthmát.
L
Vissza a tetejére
  • Lymphocyta(k)


    A fehérvérsejt egy fajtája, amely fontos szerepet játszik az antitestek képzésében. A T-sejtek és a B-sejtek a lymphocyta típusai.
M
Vissza a tetejére
  • Metabolizmus


    Az a természetes folyamat, amelynek során az élő szervezet –ideértve az embert is- a bevitt táplálékot energiává alakítja át és megszabadul a keletkezett bomlástermékektől. A folyamat nélkülözhetetlen az élet fenntartása céljából.
  • MIC – minimális gátló koncentráció


    Az a legkisebb antibiotikum mennyiség, amely képes a baktériumok meghatározott csoportjának fejlődését meggátolni.
  • Mutáció


    Egy organizmus DNS-ében bekövetkező spontán, vagy indukált változás, amely továbbvihető a következő generációkra.
N, NY
Vissza a tetejére
  • Nasopharynx


    A torok felső, az orrüreg mögött elhelyezkedő része.
  • Nekrotizáló


    Szöveti elhalást okozó.
  • Neutropenia


    A fehérvérsejtek bizonyos típusának megfogyatkozása a keringésben.
  • Nyák (mucus)


    A szervezet számos üreges szervét (például légző szervrendszer, húgyutak) bélelő nyálkahártyából származó nyálkás secretum elnevezése.
O
Vissza a tetejére
  • Obligát


    Olyan organizmusok, amelyek minden esetben betegséget okoznak ha jelen vannak a gazdaszervezetben.
  • Opportunista


    Azok a mikroorganizmusok, amelyek rendes körülmények között nem károsítják a szervezetet, azonban bizonyos feltételek fennállása esetén betegséget okoznak (pl. immunszuppresszív kezelést követően, vagy amikor ezek az organizmusok bejutnak a szervezetnek egy amúgy steril részébe, mint például a húgyhólyagba).
  • Opsoninok


    A vérben jelenlévő anyagok, melyek a baktériumok fehérvérsejtek által történő elpusztításukat segítik elő.
P
Vissza a tetejére
  • Patogén


    Betegséget képes okozni.
  • Ph


    Az anyag savasságának, vagy lúgosságának mérésére szolgáló skála. A hidrogén ionok oldatban lévő koncentrációjának meghatározása a meghatározás alapja. A skála 0-14-ig terjed, amelyen a 0 a legsavasabb és a 14 a leglúgosabb érték. Az oldat mindkét végértéknél maró hatású. A citromlé pH-ja 2, vagyis erősen savas, míg az ammónia 11,6-os pH-ja erősen lúgos. A pH 7 semleges érték. A tiszta víz pH-ja 7-es.
  • Phagocytosis


    Az a folyamat amely során a patogének elnyelődnek és elpusztulnak a gazdaszervezet immunrendszerének bizonyos sejtjei által.
  • Profilaxis


    Az egészség megőrzése és a betegségek terjedésének megelőzése céljából hozott intézkedésekkel kapcsolatos.
  • Prosztata


    Járulékos nemi mirigy a férfiakban. Körülveszi az urethrát ott, ahol az elhagyja a húgyhólyagot; az urethrába nyílik. Ejakuláció folyamán egy lúgos folyadékot választ el.
  • Purulens


    Gennytartalmú.
R
Vissza a tetejére
  • Reinfekció


    Ugyanazzal, vagy egy másik pathogénnel történt szekunder infekció.
  • Relapsus


    Annak a betegségnek a visszatérése, amelyből a beteg látszólag felépült, vagy annak a betegségnek a rosszabbodása amelyből a beteg éppen gyógyulóban van. Infekció tekintetében a relapsus azt jelenti, hogy ugyanaz a kórokozó, amely a betegségért eredetileg felelős, ismét fertőzést okoz.
S
Vissza a tetejére
  • Sejtosztódás


    Az a folyamat amelynek révén a sejtek sokszorozódnak, szekvenciálisan ketté, majd néggyé, nyolccá, stb. oszolva, minden élő organizmusnál megszokott módon.
  • Spóraképződés


    Az a folyamat, amely révén a baktériumsejt nyugvó spórává alakul: így szunnyadó állapotban maradhat kedvezőtlen körülmények fennállása során.
  • Subcutan


    A bőr alatti laza sejtes szövethez tartozó, arra vonatkozó.
SZ
Vissza a tetejére
  • Szaprofita


    Olyan mikroorganizmusok, amelyek a testen, vagy a szervezetben élnek anélkül, hogy bármilyen módon károsítanák az egyént.
  • Szeptikus shock


    Nagyon súlyos infekcióval járó shock, amely infekciót leggyakrabban Gram-negatív baktériumok okoznak.
  • Szöveti törmelék eltávolítása


    Idegen anyagok és károsodott, tönkrement szövet sebészeti úton történő eltávolítása egy sebből.
T
Vissza a tetejére
  • Topicalis


    Lokális; gyógyszerre, vagy egyéb kezelésre vonatkozóan, annak helyi alkalmazása.
  • T-sejt


    A lymphocyta egyik fajtája, amely képes antigéneket, amilyen például a baktérium, közvetlenül megtámadni és megsemmisíteni, az un. szöveti immunitásért felelős.
V
Vissza a tetejére
  • Vakcina, védőoltás


    A fertőzés megelőzését a szervezetet a beadott antigénnel szembeni ellenanyaglépződésre készteti.
  • Vírus


    Extrém módon kicsi mikroorganizmus (sokkal kisebb mint a baktérium) egyszerű szerkezettel. A vírus élő gazdaszervezet sejttől függetlenül képtelen a túlélésre és a reprodukcióra.

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 12181

© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!