Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.
A+ A A-

Tüdőgyulladás - tények és tévhitek

Tüdőgyulladás - tények és tévhitekTévedés, hogy a tüdőgyulladás mindig lázzal jár, anélkül is előfordulhat, különösen idősebbek vagy, atípusos tüdőgyulladás esetében. A H1N1-vírus okozta súlyos légúti szövődmények hátterében az USA-ban az esetek mintegy 30%-ában Streptococcus pneumoniae bakteriális okot feltételeznek. Az antibiotikus terápia tehát vírus- tüdőgyulladásban is fontos – a vírusellenes szerek mellett.

A tüdőgyulladás (pneumonia) az alsó légutak gyulladásos betegsége

Jellemző rá a léghólyagocskák gyulladásos izzadmánnyal való telítődése, amely – azzal ellentétben, hogy a közhiedelem a vírus okozta megbetegedéseket gondolja ez esetben is leggyakoribbnak – az esetek döntő többségében bakteriális fertőzés kapcsán alakul ki. Ritkábban vírus, csökkent immunitással rendelkező betegek esetén gomba, parazita okozhatja. Tekintettel arra, hogy a leggyakrabban baktérium okozza, a típusos tünetek jelentkezése esetén elsősorban bakteriális tüdőgyulladásra kell gondolni.

A tüdőgyulladások két formáját különböztetjük meg: az ún. területen szerzett tüdőgyulladást, amely kórházon kívül, a mindennapi élet során alakul ki és a kórházi tüdőgyulladást – ennek hátterében teljesen más kórokozók, kórházi környezetben gyakori mikrobák állnak. (A továbbiakban a cikk csak a területen szerzett tüdőgyulladással foglalkozik.)

A területen szerzett, baktériumok okozta tüdőgyulladás két fajtája – a kórokozók szerint – a típusos és az atípusos tüdőgyulladás. A típusos esetek többségében a betegség hátterében Streptococcus pneumoniae fertőzés húzódik meg, de kórokozóként szóba jön a Haemophylus influenzae, a Moraxella catarrhalis, az Enterobacteriaceae. Atípusos esetben a háttérben a Chlamydia pneumoniae, a Mycoplasma pneumoniae és a Legionella pneumophila állnak.

Típusos és atípusos tüdőgyulladás tünetei

A típusos betegség tünetei a köhögés, köpetürítés, levegővételre, köhögésre fokozódó oldalszúrás, fáradtság, rossz közérzet, levertség, gyors, nehéz vagy fájdalmas légzés. Gyakori a láz, verejtékezés, azonban tüdőgyulladás láz nélkül is előfordulhat (különösen idősebbeknél, atípusos tüdőgyulladás esetében). Atípusos esetben az egyetlen tünet a tartós köhögés, elesettség lehet. Tévhit, hogy láz hiányában baktérium okozta megbetegedés nem fordulhat elő. A pneumonia klasszikus tünetei, mint a láz, hidegrázás, köhögés, éles, szúró jellegű mellkasi fájdalom és lebenyi infiltráció (beszűrődés) a mellkasi röntgenképen, időskorban például gyakran nem, vagy csak részben tapasztalhatók. Pneumonia állhat azonban olyan nem specifikus tünetek fellépte mögött, mint a zavartság, étvágytalanság, kifejezett elesettség. Atípusos tüdőgyulladásban gyakran csak hőemelkedés jelentkezik köhögéssel, vagy teljesen láztalan a beteg.

Kórokozó ellenes kezelés (ez leginkább antibiotikumot jelent) hiányában, területen szerzett tüdőgyulladásban súlyos állapot alakulhat ki, amelyet szapora pulzus, felületes, kapkodó légzés, szederjes nyálkahártyák, alacsony vérnyomás jellemeznek. E tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz, lehetőség szerint tüdőgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos a betegség elején és végén a tüdő felett hóropogásra, szörtyögésre emlékeztető hangot hall, a vérképben többnyire jelentősen megemelkedik a fehérvérsejtek száma. Biztos diagnózist a mellkas röntgenfelvétele adhat.

Az alsó légúti infekciók mikrobiológiai diagnosztikája igen nehéz, sok esetben nem érhető el vagy nem várható meg az eredmény, így a terápia világszerte általában az orvos mikrobiológiai eredmény nélkül meghozott döntésén alapszik (empirikus, tapasztalati). Alapvető kérdés az infekciós betegségeknél, hogy mi a kórokozó, mi okozza a betegséget. Sajnos nem mindig, sőt az esetek igen nagy számában nem áll rendelkezésünkre mikrobiológiai vizsgálat, amely alapján célzott antibiotikus kezelést tudnánk alkalmazni. Az empirikus antibiotikum választásnál mindig figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott antibiotikum hatékony legyen a valószínű kórokozóra (a kórokozó ne legyen ellenálló – rezisztens – a gyógyszerrel szemben), és megfelelő koncentrációban jusson el az infekció helyére.

A tüdőgyulladás kezelésében fontos az ágynyugalom és a lázcsillapítás

Az oki terápia az esetek döntő többségében kimondottan széles spektrumú antibiotikum adása. Típusos kórokozó esetén, fiatal beteg esetében ez újabb generációs penicillinszármazék, atípusos gyanú esetén makroliddal kombinálva. A fenti két gyógyszer helyett, illetve idős vagy társbetegségben szenvedő betegekben javasolt az ún. légúti fluorokinolon kezelés, amely hatásspektruma mind a területen szóba jövő típusos, mind pedig az atípusos kórokozókat lefedi, tehát ismeretlen kórokozó esetén is biztonsággal alkalmazható felnőttek tüdőgyulladásában (gyermekekben ellenjavallt!). A légúti fluorokinolon kezelés naponta egy alkalommal adagolható, biztonságos kezelési forma, szájon át adva jól felszívódik, és megfelelő koncentrációban eljut a tüdőbe.

Magyarországon 2007-ben a Streptococcus pneumoniae törzseknek csak a 65%-a volt penicillinre érzékeny, míg az érzékenyek aránya légúti fluorokinolonok esetében 97% volt. A makrolid rezisztencia nagyon gyakori, közel 40%-os, ezért makrolid kezelés önmagában tüdőgyulladás esetén nem elegendő.

A tüdőgyulladás antibiotikus kezelése minden esetben fontos

Baktérium okozta betegségben természetesen ez jelenti az oki kezelést. Vírus okozta pneumoniában (pl. influenza-pneumonia) a szövődmények egy jelentős részéért a baktériumok okozta felülfertőződés a felelős, amely szintén antibiotikummal kezelhető. A H1N1-vírus okozta súlyos légúti szövődmények hátterében az Egyesült Államokban például esetek mintegy 30%-ában Streptococcus pneumoniae bakteriális okot feltételeznek, amely a bakteriális tüdőgyulladások leggyakoribb oka egyben. Az antibiotikus terápia tehát vírus-tüdőgyulladásban is fontos – a vírusellenes szerek mellett.

A ma forgalomban lévő, szájon át szedhető antibiotikumok kimondottan biztonságos készítmények

A mellékhatásként esetlegesen jelentkező gyomor-bélrendszeri tünetek probiotikummal megelőzhetők (pl. Normaflore ampulla). Érdemes tehát az orvos utasítását meghallgatva, szükség esetén végig szedni ezeket az antibiotikus kúrákat, az alsólégúti hurutok és a tüdőgyulladás szövődményeinek megelőzésére.

dr. Tamási Lilla Ph.D.,
tüdőgyógyász szakorvos
Semmelweis Egyetem Budapest,
Pulmonológiai Klinika

kép: shutterstock©

© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!