Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.
A+ A A-

Az alvászavar

Alvászavaroknak azokat a rendellenességeket nevezzük, melyek az elalvást, az átalvást vagy az ébren maradást érintik, valamint amelyek alvás alatti, normálistól eltérő viselkedéssel járnak, mint pl.: rémálmok vagy az alvajárás.

Az alvás az élethez és az egészséghez nélkülözhetetlen, de nem teljesen tisztázott, hogy miért is van rá szükség, illetve, hogy pontosan hogyan is fejti ki jótékony hatását. Az alvásigény jelentős egyéni különbségeket mutat: egészséges felnőttek között akadnak olyanok, akik napi 4 óra alvással is beérik, míg másoknak akár 10 órára is szükségük van. A legtöbben az éjszakát töltik alvással, azonban sokaknak a munkahelyi napirendnek eleget téve napközben kell aludniuk - ilyen helyzetek gyakran vezetnek alvászavarokhoz.

Az alvás időtartamát és a pihenés utáni közérzetet számos tényező befolyásolja, így az izgatottság, az érzelmi feszültség, az életkor, a táplálkozás és a gyógyszerhasználat. Néhány gyógyszer például álmossá tesz, míg mások megnehezítik az elalvást. Néhány élelmiszer alkotórész és adalékanyag, így a koffein, az erős fűszerek, a mononátriumglutamát zavarhatja az alvást. Idősek rendszerint korábban fekszenek le, korábban ébrednek, és kevésbé viselik jól a megszokott alvási rend megváltozását (például hajlamosabbak az időzóna átlépés okozta alvászavarra ["jet lag"]). Fiatal felnőttekhez és gyerekekhez képest, könnyebben ébreszthetőek, és gyakrabban ébrednek föl az éjszaka folyamán. Nem egyértelmű, hogy idősebbeknek kisebb lenne az alvásigénye. A nappali szunyókálás pótolhatja az éjszaka elmaradt alvást, azonban ez is hozzájárulhat az alvászavarhoz.

Az alvás nem egyenletes. Két fő stádiumát különböztetjük meg: a gyors szemmozgásokkal kísért (REM - rapid eye movement) és az anélküli (non-REM) alvást, ez utóbbi négy fázisból áll. Egy átlagos éjszaka folyamán az alvó ember 5-6 alkalommal megy át a 4 fázison és az azt rendszerint követő, rövid ideig tartó REM fázison.

Az alvás az első fázistól (nagyon felületes alvás, az alvó könnyen ébreszthető) egyre mélyül a negyedik fázisig (nagyon mély alvás, az alvó ember csak nehezen ébreszthető). Ez utóbbiban a vérnyomás, a szívfrekvencia és a légzésszám a minimumra csökken.

A REM alvás során az agy elektromos aktivitása szokatlanul élénk, valamelyest a ébrenlét állapotához hasonlít. A szemek gyorsan mozognak, és akaratlan izomrángások jelentkezhetnek. A légzésszám és a légvételek mélysége nő, azonban az izmok, eltekintve a rekeszizomtól, nagymértékben ellazultak - sokkal inkább, mint a non-REM alvás legmélyebb fázisában.

Leginkább a REM fázisban álmodunk. Az alvás alatti beszéd, a rémálmok és az alvajárás az esetek többségében a 3. és a 4. fázishoz kapcsolódnak.

Az alvászavarok rendszerint az aktuális panaszt magában foglaló kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálhatóak. Ha bizonytalan a diagnózis, alváslaborban végzett kivizsgálásra lehet szükség. Az alváslaborban az éjszakai alvás teljes ideje alatt poliszomnográfia készül, és a szokatlan mozgásokat is megfigyelik. A poliszomnográfia során követik és regisztrálják a légzést, a szívfrekvenciát és egyéb testműködéseket, továbbá elektroenkefalográfiával (EEG) rögzítik az agy elektromos tevékenységét, valamint elektro-okulográfiával a REM alvás alatt fellépő szemmozgásokat.

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 14488

Alváslexikon

Alfa-hullámok

8-12 Hz-es agyhullám, amelyet az EEG-készülék ellazult állapotban mutat.

Alvás-architektúra

Az alvás-architektúra alatt az egyes alvásszakaszoknak a teljes alvásfolyamathoz viszonyított arányát értjük. Ez életünk  során változik, idősebb korban például a mélyalvási szakasz rövidül.

Alvási apnoé szindróma

Akár 10 másodpercnél is hosszabb légzéskihagyással járó jelenség, amely főleg a non-REM-fázisban lép el. A szervezetben ennek következményeként oxigénhiány keletkezik és napközbeni kimerültségérzést  okozhat.

Alváslabor

Az alváslaborban a beteget polisomnográfiás vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák az alvászavar okát. Általában 2-3 éjszakát kell a páciensnek ott töltenie.

Alvásfázisok

Az alvás alatt 5 szakasz ritmikus lezajlása történik, általában mindegyik kb. 90 percig tart.

Alvás-restrikció

Magatartásterápiás eszköz, amelynek során az alvásidőt először csökkentik, aztán fokozatosan növelik.

Alvás-orsó

Az alvás-orsó EEG-elváltozás, amely az ún. K-komplexekkel (lásd…) együtt, az S2 alvásszakaszban jelentkezik.

Alvásnapló

Az alvászavar okának feltárása érdekében a beteg alvásnaplót vezet, amelyben minden reggel és este rögzíti az alvással és a napközbeni éberségi/fáradtsági állapotokkal összefüggésben tapasztaltakat. Ennek segítségével az orvos tisztább képet kap a kórról.

Béta-hullámok

13-30 Hz frekvenciás, ébrenléti állapotra jellemző agyhullám.

Bioritmus

Napszakaszokhoz, sőt hónapváltásokhoz igazodó, külső-belső körülmények (pl.: fény, hormonális állapot) által befolyásolt változó intenzitású testi funkciók (alvás, testhőmérséklet)

Delta-hullámok

1–3 Hz-es agyhullám, amelyek a mélyalvási periódusban mérhető.

EEG (elektroenkefalográfia)

Az EEG fejre rögzített elektródáival mérik és jegyzik fel az agy feszültségingadozásait. Ezen a módon nyomon követhetőek az alvás egyes szakaszai is. A hullámvonalakból diagnosztizálhatóak egyes betegségek, mint például az epilepszia.

Elalvási latencia

Az az időtartam, amely az elalvásig eltelik.

EMG (elektromiográfia)

Az elektromiográfiás módszerrel az izomszövet akciósfeszültségét mérik és mutatják ki. Az alváslaborban végzett vizsgálatok során általában az EEG és EOG mérési eljárásokkal együtt határozzák meg az alvás egyes szakaszait.

EOG (elektrookulográfia)

Az elektrookulográfia segítségével a szemmozgásokat figyelik meg.

Insomnia

Insomniának a nem elegendő alvásidővel járó alvászavart nevezzük.  Megkülönböztetjük az elalvással és az átalvással járó nehézségeket.

Jet-lag

A több időzóna átrepülése miatt fellépő alvásritmus-eltolódást nevezzük így. Általában több napot vesz igénybe, amíg a normális ritmus visszaáll.

Hipersomnia

Hipersomnia alatt megfelelő időtartamú alvást követő, fokozott nappali fáradtságérzetet értünk. Ez akár napközbeni szunyókáláshoz, teljesítménycsökkenéshez is vezethet.

Hipnotika

Az altatószerek farmakológiai elnevezése.

Horkolás

A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek rezgése, amely az alvás alatti szövet- és izomellazulás miatt jön létre. A vibrációt erős vagy kevésbé jelentős hangjelenség kíséri. Többféle okra vezethető vissza  (pl.: elhízás miatti levegőjárat-szűkület, szervi változások, mint például orrmandula-megnagyobbodás, valamint gyenge izomtónus)

K-Komplexek

A K-komplexek EEG-hullámok, amelyek a könnyű vagy felszínes alvás (S2-szakasz) során figyelhetőek meg. Elnevezésüket a K-betűhöz való hasonlóságuk miatt kapták.  

Mélyalvás

Az S4, vagyis a mélyalvás-szakasz melynek során intenzíven regenerálódik a szervezet.

Non-REM-alvás

Az S1-S4-ig (szendergéstől a mélyalvásig) tartó alvásszakaszokat nevezzük non-REM-alvásnak ellentétben a REM-periódussal, amelyet gyors szemmozgás jellemez.

Nyugtalan láb szindróma

A kórképhez gyakran társul vesebetegség vagy ízületi gyulladás, de örökletes hajlam is közrejátszhat kialakulásában. Alvás alatt, de akár napközben is jelentkezhet a lábakban kínzó, kellemetlen érzés, amely mozgáskényszert vált ki.

Parasomnia

Ide soroljuk az alvás közben előforduló, nem megszokott tevékenységeket, mint például a beszéd, rémült érzéssel kísért felriadás.

Periodikus lábmozgások

Rövid, ritmikus, 20-30 lábmozgás/sec. gyakorisággal leírható kórkép, mely az alvást kíséri, gátolva annak folyamatát. Oka mindeddig nem ismert.

Polisomnográfia

Alváslaborban végzett elemző eljárás, melybe az EEG, az EOG és az EMG is beletartozik. Feljegyzik a légzésgyakoriságot, és EKG-vizsgálattal is kiegészítik a mérési eredményeket. Ilyen módon diagnosztizálható például az alvási apnoé.

Progresszív izomrelaxáció

Jakobsen nevéhez fűződő feszültségoldó technika. Egyes izomcsoportokat akaratlagosan megfeszítenek majd ellazítanak, mélyebb ellazulást érve ezzel el. Gyakorlással hatása fokozható.

REM-fázis

Álom-periódus alatt fellépő, élénk szemmozgással kísért jelenség. Ilyenkor mind a légzési-, mind pedig a szívfrekvencia magasabb.

Stimulus-kontrolltechnika

Magatartásterápiás módszer, amely korlátozza, hogy az ágyban - amely az alvás kizárólagos helyszíne -, más jellegű tevékenységet (olvasás, televíziónézés) végezzen a páciens.

Théta-hullámok

4-7 Hz frekvenciájú agyhullámok, amelyek a középmély-alvásszakaszra jellemzőek.

Címkék:

Utolsó frissítés: 2015. december 30. szerda, 07:32

Találatok: 13737

© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!