Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Cecília napja van. Holnap Kelemen és Klementina napja lesz.
A+ A A-

Paraszomniák: alvajárás, nyugtalan láb szindróma, éjszakai rettegés

Az alvás alatti szokatlan viselkedést paraszomniának nevezzük. Számos nem tudatos tevékenység fordulhat elő alvás közben, melyek többségére utólag nem is emlékszünk. Ezek gyerekek körében gyakrabban esnek meg, mint felnőtteknél.

Paraszomniák

Elalvás előtt majdnem mindenki tapasztalja néha a karjainak vagy az egész testének a rövid, akaratlan összerándulását. Esetenként a lábak rúgnak egyet. Néhányan alvási paralízist (a próbálkozás ellenére képtelen megmoccanni) vagy rövid hallucinációkat is megélnek közvetlenül elalvás vagy felébredés előtt. A fogak összeszorítása, csikorgatása és rémálmok is előfordulhatnak. Az alvajárás, a fej ütögetése és az éjszakai rettegéssel telt felriadások gyerekekben gyakoribbak, és igencsak próbára teszik a szülőket. A gyerekek rendszerint nem emlékeznek ezekre az epizódokra.

Az alvajárás (szomnambulizmus)

A gyermekkor végén és serdülőkorban a leggyakoribb. Az alvajárás félig tudatos járkáláshoz hasonlít anélkül, hogy az illető tudatában lenne, mit is tesz. Az alvás legmélyebb fázisaiban fordul elő. Az alvajárás közben az egyén nem álmodik – sőt az agyi aktivitás, bár kóros, de sokkal inkább az ébrenléti állapothoz hasonlít, mint az alvás alattihoz. Az alvajárók ismételten mormoghatnak valamit, és akadályokba botolva megsérülhetnek. A legtöbb alvajáró a történtekre nem emlékszik.

Az alvajárásnak specifikus kezelése nincs, de az alvajárót szelíden vissza lehet vezetni ágyába. A hálószoba vagy egy szomszédos szoba lámpáját égve hagyva az alvajárási hajlam csökkenthető. Az alvajáró erőszakos felébresztése dühödt reakciót provokálhat, ezért nem tanácsolható. Az alvajáró esetleges útjába eső törékeny tárgyakat, akadályokat jó eltávolítani, és az ablakokat érdemes becsukni, bezárni. A benzodiazepinek, különösen a diazepám és az alprazolam, hatékonyak lehetnek. Hatástalanságuk esetén szelektív szerotoninfelvétel-gátlók (SSRI) adhatóak.

A nyugtalan láb szindróma

Viszonylag gyakori kórkép, az emberek 1–5%-át érinti. Különösen gyakori az 50 év fölöttiekben. A rendellenesség oka ismeretlen, azonban a betegek több mint egy harmadában családtagokat is érint a nyugtalan láb szindróma. A kockázati tényezők között az ülő életmód, a dohányzás és az elhízás szerepel. Az alkohol és kávé fogyasztása, valamint számos gyógyszer (főleg antidepresszív szerek) rontja a panaszokat, mint ahogy a vashiány és a terhesség is.

A nyugtalan láb szindrómás személy jellegzetes módon egy helyben ülve vagy ágyban fekve elalvás előtt nehezen meghatározható, de kifejezett nyugtalanságot észlel a lábaiban és kifejezett késztetést érez arra, hogy megmozdítsa a lábát. Járkálás vagy a lábak mozgatása csökkenti a fonákérzéseket. Alvás alatt a lábakban akaratlan mozgások jelentkeznek, gyakran az illetőt fel is ébresztik. A panaszok stresszel terhelt napokon nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. A következményes alváshiány és feszültség a végletekig fokozódhat.

A lefekvés előtt bevett benzodiazepinek (pl. klonazepám kis dózisban) csökkenthetik a tüneteket. Súlyos tünetekkel jelentkező betegekben a Parkinson-kór kezelésére adott szerek, pl. pergolid, levodopa-karbidopa vagy pramipexol lehetnek hatékonyak. Egyesekben oxikodonnal vagy az antikonvulzív hatású gabapentinnel vagy karbamazepinnel érhető el eredmény.

Az éjszakai rettegés

Ez egy olyan ijesztő epizód, melynek során a személy felül, sikít és össze-vissza hadonászik. A szemek tágra nyíltak, a szív sebesen ver. Ezek az epizódok leginkább az alvás non-REM fázisában lépnek fel, és gyermekek körében gyakrabban fordulnak elő. A gyermeket nem kell felébreszteni. A rettegés-epizódokat a gyermek rendszerint kinövi. A felnőttekben jelentkező forma hátterében gyakran pszichés problémák vagy alkoholizmus állnak. Bizonyos benzodiazepinek, például a klonazepám vagy triciklikus antidepresszív szerek, például az imipramin hatékonyak.

A rémálmok élénk, ijesztő álmok, melyeket hirtelen ébredés követ. Mind gyermekekben, mind felnőttekben előfordulnak. A REM fázisra jellemzőek. Gyakrabban jelentkeznek stresszben, láz, extrém kimerültség vagy alkoholfogyasztás esetén. A kezelés – ha szükséges – a háttérben álló problémára összpontosít.

Címkék:
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!