Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Cecília napja van. Holnap Kelemen és Klementina napja lesz.
A+ A A-

Az álmatlanság (inszomnia)

Álmatlanságnak nevezzük az elalvás és az átalvás nehezítettségét, illetve az olyan alvászavarokat, melyek következtében az egyén az alvást elégtelennek és nem pihentetőnek éli meg.

Az álmatlanság

Az álmatlanság (inszomnia) nem betegség, hanem olyan tünet, melynek számos oka lehet, például szabálytalan alvás-ébrenléti szokások, testi betegségek, gyógyszerszedés vagy -elvonás, túlzott esti alkoholfogyasztás, az érzelmi élet problémái és a stressz. Nem ritkán szorongás, idegesség, depresszió vagy félelem áll a háttérben. Néha egyszerűen csak a fáradtság hiánya az álmatlanság oka. Egyeseknek hosszú időn át tartó (krónikus) álmatlanságuk van, mely látszólag semmiféle testi betegséggel, gyógyszerszedéssel vagy -elvonással, illetve stresszel nem vagy alig áll kapcsolatban.

Nehezített elalvás mind fiatalok, mind idősek körében gyakori

A felnőttek körülbelül 10%-ának van krónikus inszomniája, és mintegy 50%-uk számol be esetenként előforduló álmatlanságról.

Mivel az életkor előrehaladtával az alvási szokások változnak, idős emberek azt gondolhatják, hogy álmatlanságban szenvednek, holott nem. Ahogy öregszünk, rendszerint egyre kevesebbet alszunk éjszaka, nappal pedig szunyókálunk. Az alvás negyedik, mély alvási fázisa egyre rövidül, míg végül teljesen elmarad. Az idősebbek az alvás mindegyik fázisában gyakrabban ébrednek fel. Ezek a változások normálisnak tekinthetőek, és rendszerint nem utalnak alvászavarra.

Az álmatlanságnak több típusát különítjük el

Az elalvási nehézség gyakori probléma, mely akkor fordul elő, ha az illető képtelen ellazulni, továbbszövi gondolatait és aggódik, szorong. Az átalvás zavara idősek körében gyakoribb rendellenesség, mint a fiataloknál. Ilyenkor az egyén el tud aludni, azonban órákkal később felébred, és csak nehezen alszik vissza. Esetenként ismételt ébredésekkel tagolt, nyugtalan, nem pihentető álomba zuhan. A hajnali ébredés, mely az álmatlanság egy további fajtája, bármely életkorban a depresszió jele lehet.

A megszokott alvási rendet felborító tényezők hatására az alvás-ébrenlét ciklus zavarai jelentkezhetnek: az illető alkalmatlan pillanatokban elalszik, viszont alvásidőben nem képes álomba merülni. Az alvás-ébrenlét ritmus megfordulása gyakran jelentkezik jelentős időzóna átlépéskor (különösen a keletről nyugatra történő utazáskor), változó hosszúságú éjjeli műszakok esetén, gyakori munkaidő változtatáskor és túlzott alkoholfogyasztás után. Esetenként a ritmus felborulása gyógyszer-mellékhatásnak tudható. Kórházban fekvő betegeknél sem ritka ez az állapot, mivel éjszaka gyakran felébresztik őket. A megszokott alvási rend megbomlása az agy biológiai órájának sérülése miatt is kialakulhat (például agyvelőgyulladás, szélütés, Alzheimer-kór következményeként).

Panaszok, tünetek

Az érintett ingerlékenységről, nappali fáradtságról, és stressz helyzetben a koncentráló képesség vagy teljesítmény csökkenéséről számol be.

Az álmatlanság diagnózisának felállításakor az orvos figyelembe veszi az alvási szokásokat, a gyógyszerszedést (beleértve az alkoholfogyasztást és az illegális droghasználatot is), a pszichés stressz és a testmozgás mértékét. Mivel egyeseknek kisebb az alvásigénye, az álmatlanság diagnózisa csak az egyéni igények figyelembevételével történhet.

Álmatlanság kezelése

Az álmatlanság kezelése a kiváltó októl és a panaszok súlyosságától függ. Amennyiben más betegség következménye, az adott kórkép kezelésével az alvás is javulhat. A legtöbb inszomniás ember esetében egyszerű életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres alvási szokások kialakításával javulást lehet elérni.

Erős fénnyel a biológiai óra beállítását érhetjük el (az egyént ennek során megfelelő időpontokban intenzív fényhatásnak teszik ki). Különösen akkor hatékony, ha időzóna átlépés következtében fellépett alvászavarról vagy elalvási nehézségről, illetve túl korai lefekvésről és ébredésről van szó.

Amennyiben az alvászavar a személyt hétköznapi tevékenységében akadályozza, és közérzetét is rontja, jó hatás érhető el a legfeljebb egy héten keresztül, alkalmanként szedett altatókkal (hipnotikummokkal). A legtöbb ilyen szer receptköteles. A vénymentesen is kapható gyógyszerek közé tartozik az antihisztamin-hatású difenhidramin és doxilamin. Mellékhatások, különösen idősekben előfordulhatnak.

Az alvási rend korfüggő megváltozását megélő időseknek rendszerint nincs szükségük altatókra. Mivel az össz-alvásidő a korral rendszerint csökken, az idősebbek alvása nemegyszer javul, ha később fekszenek le, korábban kelnek, vagy kevesebbet szundítanak napközben. Álmatlanság kezelésére adott altatók ebben a korcsoportban gyakran több problémát okoznak (zavartság, elesés, inkontinencia), mint maga az álmatlanság.

Ha az inszomnia hátterében érzelmi feszültség áll, többet ér a stresszoldó kezelés, mint az altatók szedése. Álmatlanság és depresszió együttes fennállásakor kivizsgálás és a depresszió kezelése szükséges. A depresszió kezelése gyakran enyhíti a panaszokat, néhány antidepresszív szer nyugtató hatása révén közvetlenül is javítja az alvást.

Az álmatlanság kezelésére néha melatonint adnak, különösen időseknek, akiknek a melatonin szintjük gyakran alacsonyabb. A melatonin másik alkalmazási területe az időzóna átlépés hatásának csökkentése, azonban ebben a tekintetben az eredmények ellentmondásosak. A szer rövidtávon (legfeljebb néhány hétig) biztonságosnak tűnik, de hosszú távú alkalmazásával járó hatásai nem ismertek.

Címkék:
Kapcsolódó kifejezések: alvászavar  insomnia  inszomnia  álmatlanság 
© Copyright 1993-2014 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!