Alváslexikon
Kategória: Alvászavar Készült: 2008. augusztus 10. vasárnap, 15:00 Írta: Drinfo.hu
Alfa-hullámok
8-12 Hz-es agyhullám, amelyet az EEG-készülék ellazult állapotban mutat.
Alvás-architektúra
Az alvás-architektúra alatt az egyes alvásszakaszoknak a teljes alvásfolyamathoz viszonyított arányát értjük. Ez életünk során változik, idősebb korban például a mélyalvási szakasz rövidül.
Alvási apnoé szindróma
Akár 10 másodpercnél is hosszabb légzéskihagyással járó jelenség, amely főleg a non-REM-fázisban lép el. A szervezetben ennek következményeként oxigénhiány keletkezik és napközbeni kimerültségérzést okozhat.
Alváslabor
Az alváslaborban a beteget polisomnográfiás vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák az alvászavar okát. Általában 2-3 éjszakát kell a páciensnek ott töltenie.
Alvásfázisok
Az alvás alatt 5 szakasz ritmikus lezajlása történik, általában mindegyik kb. 90 percig tart.
Alvás-restrikció
Magatartásterápiás eszköz, amelynek során az alvásidőt először csökkentik, aztán fokozatosan növelik.
Alvás-orsó
Az alvás-orsó EEG-elváltozás, amely az ún. K-komplexekkel (lásd…) együtt, az S2 alvásszakaszban jelentkezik.
Alvásnapló
Az alvászavar okának feltárása érdekében a beteg alvásnaplót vezet, amelyben minden reggel és este rögzíti az alvással és a napközbeni éberségi/fáradtsági állapotokkal összefüggésben tapasztaltakat. Ennek segítségével az orvos tisztább képet kap a kórról.
Béta-hullámok
13-30 Hz frekvenciás, ébrenléti állapotra jellemző agyhullám.
Bioritmus
Napszakaszokhoz, sőt hónapváltásokhoz igazodó, külső-belső körülmények (pl.: fény, hormonális állapot) által befolyásolt változó intenzitású testi funkciók (alvás, testhőmérséklet)
Delta-hullámok
1–3 Hz-es agyhullám, amelyek a mélyalvási periódusban mérhető.
EEG (elektroenkefalográfia)
Az EEG fejre rögzített elektródáival mérik és jegyzik fel az agy feszültségingadozásait. Ezen a módon nyomon követhetőek az alvás egyes szakaszai is. A hullámvonalakból diagnosztizálhatóak egyes betegségek, mint például az epilepszia.
Elalvási latencia
Az az időtartam, amely az elalvásig eltelik.
EMG (elektromiográfia)
Az elektromiográfiás módszerrel az izomszövet akciósfeszültségét mérik és mutatják ki. Az alváslaborban végzett vizsgálatok során általában az EEG és EOG mérési eljárásokkal együtt határozzák meg az alvás egyes szakaszait.
EOG (elektrookulográfia)
Az elektrookulográfia segítségével a szemmozgásokat figyelik meg.
Insomnia
Insomniának a nem elegendő alvásidővel járó alvászavart nevezzük. Megkülönböztetjük az elalvással és az átalvással járó nehézségeket.
Jet-lag
A több időzóna átrepülése miatt fellépő alvásritmus-eltolódást nevezzük így. Általában több napot vesz igénybe, amíg a normális ritmus visszaáll.
Hipersomnia
Hipersomnia alatt megfelelő időtartamú alvást követő, fokozott nappali fáradtságérzetet értünk. Ez akár napközbeni szunyókáláshoz, teljesítménycsökkenéshez is vezethet.
Hipnotika
Az altatószerek farmakológiai elnevezése.
Horkolás
A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek rezgése, amely az alvás alatti szövet- és izomellazulás miatt jön létre. A vibrációt erős vagy kevésbé jelentős hangjelenség kíséri. Többféle okra vezethető vissza (pl.: elhízás miatti levegőjárat-szűkület, szervi változások, mint például orrmandula-megnagyobbodás, valamint gyenge izomtónus)
K-Komplexek
A K-komplexek EEG-hullámok, amelyek a könnyű vagy felszínes alvás (S2-szakasz) során figyelhetőek meg. Elnevezésüket a K-betűhöz való hasonlóságuk miatt kapták.
Mélyalvás
Az S4, vagyis a mélyalvás-szakasz melynek során intenzíven regenerálódik a szervezet.
Non-REM-alvás
Az S1-S4-ig (szendergéstől a mélyalvásig) tartó alvásszakaszokat nevezzük non-REM-alvásnak ellentétben a REM-periódussal, amelyet gyors szemmozgás jellemez.
Nyugtalan láb szindróma
A kórképhez gyakran társul vesebetegség vagy ízületi gyulladás, de örökletes hajlam is közrejátszhat kialakulásában. Alvás alatt, de akár napközben is jelentkezhet a lábakban kínzó, kellemetlen érzés, amely mozgáskényszert vált ki.
Parasomnia
Ide soroljuk az alvás közben előforduló, nem megszokott tevékenységeket, mint például a beszéd, rémült érzéssel kísért felriadás.
Periodikus lábmozgások
Rövid, ritmikus, 20-30 lábmozgás/sec. gyakorisággal leírható kórkép, mely az alvást kíséri, gátolva annak folyamatát. Oka mindeddig nem ismert.
Polisomnográfia
Alváslaborban végzett elemző eljárás, melybe az EEG, az EOG és az EMG is beletartozik. Feljegyzik a légzésgyakoriságot, és EKG-vizsgálattal is kiegészítik a mérési eredményeket. Ilyen módon diagnosztizálható például az alvási apnoé.
Progresszív izomrelaxáció
Jakobsen nevéhez fűződő feszültségoldó technika. Egyes izomcsoportokat akaratlagosan megfeszítenek majd ellazítanak, mélyebb ellazulást érve ezzel el. Gyakorlással hatása fokozható.
REM-fázis
Álom-periódus alatt fellépő, élénk szemmozgással kísért jelenség. Ilyenkor mind a légzési-, mind pedig a szívfrekvencia magasabb.
Stimulus-kontrolltechnika
Magatartásterápiás módszer, amely korlátozza, hogy az ágyban - amely az alvás kizárólagos helyszíne -, más jellegű tevékenységet (olvasás, televíziónézés) végezzen a páciens.
Théta-hullámok
4-7 Hz frekvenciájú agyhullámok, amelyek a középmély-alvásszakaszra jellemzőek.
