Százéves vesével él egy brit nő, az 1973-ben elvégzett veseátültetésben kapott szerv élettartama felülmúlta az orvosi előrejelzéseket az emberi szerv élettartamáról.

Az állam nem szűr, 10 éve nem ad több pénzt dialízisre, alig támogatja a betegek önfenntartását.

Mivel a vesebetegek száma évente 6-7 százalékkal növekszik, a Nemzeti Vese Program legfontosabb célja a prevenció, amit tevékenységének legújabb állomásán, a SPAR futómaraton versenyen sikerrel teljesített.

A Nemzeti Vese Program következő állomásaként 42 kilométeres maratont futnak a vese transzplantáltak a Városligetben! A Futás Napja október 7-i rendezvényén az alapítványi falu vese sátrában várjuk az érdeklődőket, a versenyen pedig szurkolhatnak a szervátültetettek csapatának!

Úgy tűnik, hogy a vesék és más átültetett szervek újrahasznosíthatók. Nemrég Chicagóban – az Egyesült Államokban először – egy nem jól működő átültetett vesét kivettek az élő páciensből, és valaki másnak adták. Az 1980-as évek óta voltak egyéb esetek is, amikor egy átültetett szervet többször is felhasználtak, de ezek ritkán fordultak elő, és csak akkor, ha az, aki először megkapta a szervet, meghalt.

A héten a Vese Világnap kapcsán az egészségügyi szakemberek világszerte a vesék fontosságára, a vesebetegség veszélyeire, a megelőzés lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A megelőzésen óriási hangsúly van, de sajnos a betegség nem minden esetben akadályozható meg, ezért fontos arról is beszélni, hogy miként változik meg azok élete, akiknél vesebetegséget diagnosztizálnak, hogyan élhetnek a dializált és vesetranszplantált betegek is teljes életet.

Az elhízás krónikus vesebetegséghez vezethet, drasztikusan növeli a fő rizikófaktorok, így a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát - írta a Nemzeti Veseprogram az MTI-hez a mai vesevilágnap alkalmából eljuttatott közleményében.

A túlzott foszfátbevitel nemcsak a dializált vesebetegek számára veszélyes, hanem az egészséges emberek szervezetében is növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - ismertette a legújabb kutatási eredményeket a Magyar Nephrológiai Társaság (MNT) klinikai bizottságának vezetője szerdán Debrecenben, egy szakmai fórumon.

Rengeteget hallunk róluk, tudjuk, hogy akár életet is menthetnek, ha lehet, mégis megpróbálunk kibújni alóluk. Mert nincs időnk, mert bonyolultnak gondoljuk, mert egy kicsit félünk tőle, hogy kellemetlen, vagy csak egyszerűen, mert nem is tudjuk, hogy szükségünk lenne rá. Pedig a szűrővizsgálatok rendkívül fontosak és meghatározó szerepet töltenek be az egyes betegségek felismerésében, amelyek a korai szakaszban még könnyen kezelhetők, lefolyásuk pedig nagymértékben lassítható. Így van ez a vesebetegség esetén is, amelyre minden év március második csütörtökén, a Vese Világnapján hívják fel világszerte a figyelmet. A kezdeményezéshez évek óta csatlakozik a B. Braun Avitum Hungary Zrt. dialízishálózata is.

Köztudott, hogy az emberek többsége nagyon kevés folyadékot iszik naponta, pedig az általában javasolt napi 2-3 liter víz elfogyasztásával nagyon sokat tehetünk szervezetünk, köztük a veséink egészségének megőrzéséért. A megfelelő vízfogyasztás a kiemelt témája az idei Vese Világnapjának is, amely keretében a vesebetegségek megelőzésének és korai felismerésének fontosságára hívják fel a figyelmet világszerte.

A vese egészséges volta kulcsfontosságú a szervezet működése szempontjából, erre azonban sokszor csak akkor fordítunk figyelmet, amikor már megtörtént a baj.

„Vigyázz a vesédre!” – ez a hatalmas felirat fogadta a balatonfüredi móló bejárata elé érkezőket július első hétvégéjén, amikor segítőikkel együtt célba értek a Balatont körbebicikliző vesebeteg fiatalemberek. A csapat a négynapos túra alatt összesen 210 kilométert tett meg, ami hasi dializált betegként a világon egyedülálló teljesítménynek számít. A kerékpártúra céljáról és betegségéről a 27 éves Horváth Róbert és a 40 éves Pingitzer Károly beszélt az MTI-Pressnek.

A veseelégtelenség korai felismerésének fontosságára hívják fel a figyelmet szakemberek a Vese Világnapja alkalmából.

Jelenleg az európai népesség legalább egytizede érintett a vese valamilyen problémájában, miközben az érintettek nagyobbik része egyáltalán nem tud problémája létezéséről. Magyarországon is legalább 500 ezer embert érint a probléma, amire a szervezők számos módon hívják fel a figyelmet, így például több hazai nagyváros bevásárlóközpontjaiban szervezett vese adományozással is.

A veseelégtelenség kóros veseműködés, amikor a vesék képtelenek a mérgező anyagokat megfelelően eltávolítani a szervezetből. Veséink nagyon sokáig képesek elvégezni a feladatukat akkor is, ha már drasztikusan, visszafordíthatatlanul károsodtak.

Veseátültetéshez az átadott szervet korábban nagyméretű műtéti metszés útján távolították el a donorból, ám spanyol urológusok olyan operációs eljárásokat dolgoztak ki, hogy a beavatkozás után a donor testén csak apró, alig látható heg vagy akár még az sem marad.

Amikor kimondja az orvos valakinek a veséjéről, hogy működése elégtelen, akkor már nagy a baj. Ahogy Fazekas Mária, a Nemzeti Vese Program szóvivője elmagyarázza, a vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható tünete, sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek az időben történő szűrés érdekében.

Bár a kutatások még korai stádiumban járnak, a tudósok szerint nagy előrelépést sikerült tenniük a dializált betegek életminőségének javítása felé. Donoroktól vett bőrsejtekből kitenyésztett ereket ültettek be ugyanis immár három, vesedialízisre szoruló páciensnek, akik számára így egyszerűbbé vált a dialízis.

A vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek összefüggéseire hívják fel világszerte a figyelmet március 10-én, a Vese Világnapján. A napjainkban népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek nemcsak segítik a vesebetegség kialakulását, hanem egyben jelentősen rontják a vesebetegek túlélési esélyeit, pedig ma már a vesebetegség akár egy egyszerű vizeletvizsgálattal is kiszűrhető, korai fázisban jól kezelhető. Ellenkező esetben viszont akár egy életen át tartó dialíziskezelést is eredményezhet.

Az orvostudomány történetében először francia orvosok egy elhízott nő hüvelyén keresztül távolították el fertőzött veséjét, amivel a lyoni egészségügyi szervek szerint csökkentették a beavatkozás kockázatát.