Melyek a vesebetegségek kiváltó okai?
A vesebetegségeknek számos kiváltó oka lehet. A veseszövet különböző gyulladásai (glomerulonephritis) gyakran igen súlyos károkat okoznak. Az olyan közismert és igen gyakori betegség, mint a magas vérnyomás (hipertenzió) is komoly veszélyforrást jelent. A cukorbetegség vagy bizonyos gyógyszerek régóta történő, rendszeres szedése szintén hosszú távon csökkenthetik a vesefunkciókat. Számos egyéb, nem ritkán kongenitális (veleszületett) ok húzódhat meg a háttérben, pl. policisztikus vesebetegség. A vesebetegségek legtöbbször észrevétlenül alakulnak ki, évekig nem okoznak panaszt, ezért a krónikus vesebetegek egy része csak a betegség késői stádiumában fordul specialistához (nephrológus). Néha előfordul azonban, hogy a betegség hirtelen, szinte napok vagy hetek alatt fejlődik ki és akut veseelégtelenséghez vezet.
Milyen következményei vannak a vesebetegségeknek?
Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ha csak a vese “szűrője” sérült, akkor túl sok fehérje válik ki a vizeletbe. A betegség a későbbiekben a lábak illetve a tüdő ödémásodásához (vizesedéshez) vezethet.
Sokszor azonban, túl kevés méreganyag ürül ki a szervezetből, és a felhalmozódott toxinok károsíthatják a többi szervet. Az emésztési rendellenességek súlyosabb esetben vérző gyomorfekélyhez is vezethetnek. A méreganyagok szívritmus zavarokat illetve perikardiális (szívburok) gyulladást, vizenyőt okozhatnak. Nem ritkán kóros változások figyelhetők meg az idegrendszerben.
A legtöbb beteg esetében a hormonszabályozásban jelentkező zavarok jelentős vérnyomás emelkedést idéznek elő, amely azonnali gyógyszeres beavatkozást tesz szükségessé.
A betegség előrehaladott stádiumában csontritkulás lép fel és az egyre csökkenő vörösvérsejt szám végül anémiához vezet. Az elégtelen vizeletürítés következtében a szervezetben túlzott mennyiségű víz halmozódik fel.
Melyek a vesebetegség kezelésének céljai?
A vese kiválasztó funkciója, vagy, ahogy a szakemberek nevezik, a klírensz, több mint 10-15%-os csökkenése igen komoly következményekhez vezető komplikációkkal jár együtt. A vér méreganyag tartalmának ezt a fokát az orvosok urémiának nevezik. A hosszú ideje fennálló, kezeletlen urémia végzetes lehet. Az előrehaladott veseelégtelenség kezelése során az orvos mindenekelőtt elhárítja az urémia életre veszélyes tüneteit, de a hosszútávú cél mindvégig az, hogy a beteg visszanyerje egészségét, és mindennapjai – beleértve a munkavégzését és a társadalmi életét - visszazökkenjenek a normális kerékvágásba. Súlyos vesebetegség esetén a megoldást kizárólag a kiesett vesefunkciók helyettesítését célzó vesepótló kezelések jelentik.
Milyen típusú vesepótló kezelések léteznek?
A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelési eljárás egy egészséges donor vese sikeres beültetése. Sajnos azonban világszerte komoly hiány tapasztalható a donor szervek terén. Néha komoly orvosi illetve személyes akadályok állnak a vese transzplantáció útjában. A krónikus vesebetegségek tehát – legalábbis átmenetileg – úgynevezett „művese” kezelést tesznek szükségessé. Ezt az eljárást „dialízisnek” nevezzük.
Igen sokféle hatékony dialízis kezelés ismert. A tényleges „művese”, tulajdonképpen nem más, mint egy szűrő, amely a hemodialízisnek nevezett eljárás során megtisztítja a beteg vérét. A hashártya illetve a has belső borítása szintén képes természetes szűrőként viselkedni. Az ezen alapuló eljárást peritoneális dialízisnek nevezzük.