Szorongásos zavarok
A szorongásos zavarban szenvedők az adott körülményekhez képest indokolatlanul nagymértékű, krónikus, de hullámzó aggodalmat, nyugtalanságot éreznek.
A szorongás valamilyen veszélyre vagy pszichológiai stresszre adott normális reakció, amit alkalmanként mindenki átél. A szorongás normális esetben a félelemérzésben gyökerezik, és fontos túlélési funkciónak számít. Veszélyhelyzet esetén a szorongás egyfajta „harcolni vagy menekülni” reakciót idéz elő. Ebben a helyzetben élettani változások jönnek létre, a véráramlás növekedik a szívben és az izmokban, ellátva így a testet az életveszélyes szituáció megoldásához szükséges energiával és erővel, például agresszív állat elől való elfutáshoz, vagy a támadóval való harchoz. Ugyanakkor, ha a szorongás nem a megfelelő időben, vagy olyan gyakorisággal, intenzíven vagy hosszan jelentkezik, hogy a zavart okoz a személy normális tevékenységeiben, kóros állapotról beszélhetünk.
A szorongásos zavarok a mentális rendellenességek közül a leggyakoribbak, az Egyesült Államok felnőtt lakosságának mintegy 15%-át érintik. A szorongásos zavarban szenvedők és orvosaik azonban többnyire nem figyelnek fel a betegségre, következésképp ritkán kerül ellátásra.