A test válasza
Az „üss vagy fuss” reakció olyan biológiai folyamatok eredménye, amely felkészít minket a harcra vagy a menekülésre. Veszélynek értékelt szituáció hatására az agy hipotalamusz nevű része kémiai jelet bocsájt ki, amelynek hatására a szimpatikus idegrendszer stresszhormonokat (adrenalint, noradrenalint és cortisolt) enged a véráramba. Nő a vérnyomás, javul az izomzat vérellátása. A bőrben lévő erek összehúzódnak, megakadályozva ezzel, hogy sérülés esetén nagyobb mennyiségű vérveszteség alakulhasson ki, a pupillák kitágulnak a jobb látás érdekében, a vércukorszint emelkedik, hogy a szükséges energiamennyiség rendelkezésre álljon. Ezzel egyidőben az emésztési folyamatok lassulnak, a növekedési hormontermelés csökken, és az immunrendszer működése is „takarékra áll”.
A biológiai stressz-válasz alapvetően védelmi funkció. Ez segítette a barlangrajzokat készítő embert, hogy üldözőivel sikeresen felvegye a harcot, vagy, hogy el tudjon menekülni. Modern világunkban inkább a pszichológiai stressz az, amivel nap mint nap találkozunk. Egy súlyosan beteg családtag ápolása, a munkahely elvesztése, válás… mind komoly feszültséghordozó, de nem „üss vagy fuss” helyzet. Testünk nem képes megkülönböztetni a testi és lelki stresszt, mindkettőre ugyanúgy reagál. A nyomasztóan közeledő határidő, vita egy baráttal, számlahegyek, mind vészjelzések, és ugyanazt a „biológia hadműveletet” indítják el.
Ha Ön különösen felelősségteljes pozíciót tölt be és sokat aggodalmaskodik, egészen biztosan jókora stressz is éri. Tapasztalhatta, hogy a „készültségi üzemmód” már a forgalmi dugónál, az anyós telefonhívásánál beáll. A stresszreakcióval az a probléma, hogy az aktiválást követően, a feszültséget okozó esemény elmúltával a stresszhormonok szintje, a vérnyomás, a szívverés normál üteme nem áll azonnal vissza. Ismétlődő stresszhelyzetek hatására igen súlyos kórképek alakulhatnak ki, a szív- és keringési betegségektől az elhízáson és depresszión át a memóriazavarokig. Mindezek miatt létfontosságú, hogy ismerjük és rendszeresen alkalmazzuk a számunkra megfelelő stresszoldó technikákat.
Mindenki számára ismerős a stressz fogalma, sokféle módon és fokozatban éljük át naponta. Nem tartós és nem intenzív formában a stressz tulajdonképpen jó hatással van ránk: emeli energiaszintünket, fokozza koncentrációs képességünket. Nagy mértékű, folyamatos feszültség azonban komoly egészségkárosító tényezővé válhat. De mit is jelent valójában?
