A mióma az izomszövetek jóindulatú daganata
A harántcsíkolt izomzatban előfordulása ritka. Leggyakoribb előfordulási helye a méh sima izomszövete. Gyakran több göbből áll. A mióma nem veszélyes, de ennek ellenére kezelni szükséges. A kötőszövetből és az izomból álló mióma csomók egyesével vagy elszórtan helyezkednek el. Méretük a gombostűfej nagyságtól a dinnye nagyságig terjedhet.
Fogamzóképes korban alakul ki, gyakran a 25-30. életév után, s az egyik leggyakoribb nőgyógyászati megbetegedésnek számít. Keletkezése és növekedése feltehetően a petefészek működésével van kapcsolatban.
Elhelyezkedését illetően megkülönböztetünk a méhnyálkahártya irányában, magában a méh izomzatában, vagy a méh felszíne felé kialakuló miómákat. A miómás betegek panaszai a miómák elhelyezkedése szerint változnak: fájdalom, vérzészavarok, meddőség, folyás, nyomásérzet – főleg a hólyagon vagy a bélen -, szövődményes terhesség, problematikus szülés stb.
A mióma képződésre hajlamosító tényezők ma még nem ismertek, de az valószínűsíthető, hogy kialakulásában a hormonok is közrejátszanak. Ösztrogén kezelés hatására a mióma általában megnő, ugyanúgy mint a terhesség alatt.