A kanyaró (morbilli) igen ragályos vírusfertőzés, mely különböző tüneteket és jellegzetes kiütést okoz
A gyermekek fertőzött személy által felköhögött, a levegőben lebegő cseppek belélegzésével, vagy e cseppek által szennyezett tárgyak érintésével fertőződnek kanyaróval. A kanyaró a kiütés megjelenése előtti 2-4. naptól a kiütés eltűnéséig fertőz.
Mielőtt az oltás széles körben elterjedt, 2-3 évenként fordult elő kanyarójárvány, főként iskoláskorú és annál fiatalabb gyermekekben, kisebb helyi járványokkal a köztes években. Más országokban még most is elterjedt, az Egyesült Államokban azonban csak mintegy 100 embernek van évente kanyarója. Oltott vagy kanyarón átesett nő átadja gyermekének a védettséget (az ellenanyagokkal), mely az első életév nagy részében eltart. Ennek elteltével azonban védőoltás hiányában nagy a kanyaró iránti fogékonyság. Akinek egyszer volt kanyarója, védettséget szerez, és többé nem kaphatja el.
-
Bővebben a betegségről
A kanyaró tünetei körülbelül 7-14 nappal a fertőződés után kezdődnek
A fertőzött gyermeknek először láza, orrfolyása, torokfájása, száraz köhécselése és bevörösödött szemei lesznek. A szemek néha érzékenyek az erős fényre. 2-4 nap múlva apró fehér foltok (Koplik-foltok) jelennek meg a szájban.
3-5 nappal a tünetek megjelenése után enyhén viszkető kiütések jelennek meg. A fül előtt és alatt és a nyak egyik oldalán szabálytalan, lapos, vörös területekkel kezdődnek, melyek hamar kiemelkednek. A bőrjelenség 1-2 napon belül a törzsre, a karra és a lábra terjed, miközben az arcon már halványulni kezd.
A betegség csúcsán a gyermek nagyon rosszul érzi magát, a kiütések kiterjedtek, és a láz meghaladhatja a 40°C-t. 3-5 napon belül a testhőmérséklet esik, a beteg kezdi jobban érezni magát, és az összes megmaradt kiütés gyorsan halványul. A kórisme a jellegzetes tüneteken és kiütéseken alapul. Semmilyen célzott vizsgálatot nem végeznek.
Az agy fertőzése (enkefalitisz) 1000 kanyarós gyermekből körülbelül 1-ben fordul elő. Ha ez bekövetkezik, gyakran magas lázzal, görcsrohamokkal és eszméletlenséggel (kómával) kezdődik, általában 2-3 héttel a kiütés megjelenése után. A betegség rövid szokott lenni, 1 héten belül rendeződhet, vagy el is húzódhat, és agykárosodáshoz vagy halálhoz vezethet.
Másodlagos bakteriális fertőzések, többek között tüdőgyulladás (elsősorban csecsemőkben) vagy középfülgyulladás (otitisz média) elég gyakran előfordulnak, és a kanyarós gyermekek különösen hajlamosak a sztreptokokkusz baktérium okozta fertőzésre. Ritkán a vérlemezkék száma annyira alacsony szintre esik, hogy a gyermeknek bőr bevérzései, illetve vérzései vannak.Egészséges, jóltáplált gyermekekben a kanyaró ritkán súlyos
A másodlagos bakteriális fertőzések, különösen a tüdőgyulladás azonban néha végzetes kimenetelűek lehetnek. Ritka esetekben szubakut szklerotizáló agyvelőgyulladás (panenkefalitisz) - a kanyaró súlyos szövődménye - jelentkezhet hónapokkal-évekkel később, agyi károsodást okozva.
A kanyaró elleni védőoltás egyike a kötelező gyermekkori oltásoknak, melyet 12 és 15 hónapos kor között adnak. Kanyarós személlyel találkozott, védettséggel nem rendelkező gyermekeket (és felnőtteket) oltással lehet védeni az érintkezéstől számított 2 napon belül. Terhes anyák és 1 évnél fiatalabb csecsemők nem kaphatják az oltóanyagot, helyette kanyaró elleni immunglobulinnal védik őket.
Nincs célzott kezelése
Az Egyesült Államokban egyes orvosok A-vitamint adnak a 6 hónapos és 2 éves kor közötti, kanyaróval kórházba került gyermekeknek, mert az csökkenti a kanyaró miatti halálesetek számát olyan országokban, ahol az A-vitamin hiány gyakori.
A kanyarós gyermeket melegbe, kényelembe helyezik. paracetamolt vagy ibuprofent adnak a láz csillapítására. Amennyiben másodlagos bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikumot adnak.
