Hárommilliárd forintot fordít mentálhigiénés egészségügyi fejlesztésekre a kormány – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten.

Ha a gyermekünk gyakran ingerlékeny és szeszélyes, a diagnózisban nemsokára már a TDD, teljes nevén diszfóriás kedélyzavar lesz olvasható.

Sokan úgy hiszik, hogy a kicsapongó életmód a fiatalok sajátja, ahogyan azonban megöregszenek, lenyugodnak, és kikötnek egyetlen férfi vagy nő mellett. Nem mindenkire igaz azonban ez a tézis, ami a tudósok szerint genetikai okokra vezethető vissza: a kicsapongás ugyanis egy génekben kódolt tulajdonság.

Amerikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk az emberi agynak azt a területét, amely akkor lép működésbe, amikor egy szenvedélyes játékos fogadást köt.

„A játszótársam, mondd akarsz-e lenni? Akarsz-e mindig, mindig játszani?” – kérdezi szerelmesétől kamaszkorunk bálványa, Kosztolányi, hogy aztán a művészet és a pszichológia izgalmas határvidékei felé vezető úton még le is körözze őt József Attila: „Csak az boldog, ki játszhat ...”

„A Nyírő Gyula kórházon táblát cseréltek és kinevezték a lipótmezei pszichiátria utódjának” - ez a mondat szerepel egy cikkben. De tényleg csak ennyi történt? Az OPAI vagyis az új országos intézet mérleget készített majd két éves munkájáról, hogy sajtótájékoztatóján a média munkatársai - és közönségük - eldönthessék, érdemes-e egy hányaveti mondattal leminősíteni a 2013 óta zajló munkát.

Sokan bizonyára úgy vélik, hogy a függőség egyenlő a droghasználattal, az alkoholizmussal, esetleg gyógyszerszedéssel, hiszen a mindennapokban ilyen „belőtt” fiatalokat és idősebbeket lehet látni az aluljárókban vagy kieső helyeken. Az emberek sokszor megjegyzik egymásnak: „hagyd, nem látod, hogy részeg vagy hülye drogos”.

A mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - adta hírül a BBC News.

A magyarok fele még mindig csak rossz szokásként tekint a szerencsejáték-függőségre, miközben ez az egyik legsúlyosabb szenvedélybetegség - derült ki a Szerencsejáték Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet közös internetes kutatásából, amelynek eredményeit szerdán ismertették Budapesten.

Nevezzük akár babonának, szokásnak vagy optimizmusnak, a lottózás rengeteg embert a hatalmába kerít.

Az American Society for Addiction Medicine (ASAM) nevű társaság jelentése szerint a különféle függőségek nem mások, mint krónikus agyi betegségek. Éppen ezért egy káros szenvedélyről leszokni nem csupán akaraterő kérdése.

Amy Winehouse alkohol- és drogproblémái zenéjében és a médiában is palástolatlanul megjelentek. Mennyit tudunk azonban valójában a függőségről? Mi okozza, és miért válnak egyesek függővé, mások pedig nem?

A legtöbb ember manapság tisztában van a függőségi betegségek veszélyeivel, ennek ellenére a függők száma évről évre növekszik. De miért lesznek az emberek függői a veszélyes drogoknak és olyan szociálisan romboló tevékenységeknek, mint a szerencsejáték?

Brit kutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy megértsék, mi hajtja a szerencsejátékosokat, hogy újra és újra játsszanak, még ha nem is nyernek. Megfigyelték, hogy a 'majdnem győzelem' is olyan folyamatokat indít el az agyban, amelyek aktiválják a jutalomközpontot – ennek köszönhető, hogy akkor is újra szerencsét próbálnak, ha arra minden pénzük rámegy.

A főleg alkohol és drogfüggőség kezelésében alkalmazott naltrexon úgy tűnik, a játékszenvedély ellen is hatásos lehet.  A Minnesota Egyetem kísérletében részt vevő kóros játékszenvedélyben szenvedők közel 40 százaléka képes volt lemondani szenvedélyéről legalább egy hónapra a gyógyszer segítségével.