Az ideghártya elváltozása cukorbetegségben (diabéteszes retinopátia)

Diabéteszes retinopátiának a cukorbetegségben kialakuló ideghártya károsodást nevezzük. A cukorbetegség által okozott szemészeti elváltozások két csoportba sorolhatók. Ezek, a nonproliferativ és a proliferativ retinopátia, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban a vakság vezető okai között szerepelnek. Valamilyen ideghártya elváltozás jóformán minden cukorbetegben előfordul, függetlenül attól, hogy kapnak-e inzulinkezelést. Az egyidejűleg magas vérnyomásban is szenvedő cukorbetegekben nagyobb a valószínűsége a diabéteszes retinopátiának, mivel mindkét betegség hajlamos az ideghártyát károsítani.

A magas vércukorszint a kiserek falát - az ideghártyában is - meggyengíti, és így hajlamosítja a károsodásra. A károsodott retinaerekből vér és plazma szivárog az ideghártyába.

A retinopátia mértéke és a látás csökkenése összefügg azzal, hogy mennyire ellenőrizték a vércukorszintet, és mióta tart a cukorbetegség. A retinopátia általában legalább 10 éve tartó cukorbetegség után alakul ki.

• Bővebben a betegségről

  Panaszok, tünetek és kórisme

  Nonproliferativ retinopátiában az ideghártya kisebb erei válnak áteresztővé. A körülöttük lévő terület megduzzadhat, így a látótér megfelelő részében okoz kiesést. Ha a sárgafolthoz közeli területen alakul ki a szivárgás, a centrális látás homályossá válhat. Kezdetben a látás alig változik, de aztán fokozatosan romolhat. Kék-sárga színtévesztés alakulhat ki, ezáltal zavarva a színérzékelést. A látótér pontszerű kiesései jelentkezhetnek, bár a beteg nem mindig észlelheti ezeket, rendszerint csak vizsgálatkor derülnek ki. Az erekből származó folyadékszivárgás miatti a sárgafolt duzzanat (makula oedema) néha jelentős látáscsökkenést okozhat.

  Proliferativ retinopátia esetén az ideghártya károsodása érújraképződést vált ki. Az új erek rendellenesen fejlődnek, olykor vérzést vagy hegesedést okoznak. A kiterjedt hegesedés az ideghártya leválásához vezethet. A proliferativ retinopátia hajlamosabb súlyosabb látáscsökkenést okozni, mint a nonproliferativ típus. Teljes- vagy majdnem teljes vaksághoz vezethet az üvegtestbe (a szem hátsó részét kitöltő zselés anyagba) törő masszív vérzés vagy retinaleválás következtében.

  A diagnózist a retina szemtükri vagy réslámpás vizsgálatával állapíthatja meg az orvos. Fluoreszcein angiográfia segíthet a szivárgások helyének meghatározásában.

  Megelőzés és kezelés

  A diabéteszes retinopátia megelőzésének legjobb módja a cukorbetegség kezelése és a vérnyomás normális értéken tartása. A cukorbetegeknek évente szemészeti ellenőrzésre kell járni, hogy a retinopátiát felismerhessék és a szükséges kezelést korán el tudják kezdeni.

  A kezelés lézer-fotokoagulációból áll, melynek során a lézersugarat az ideghártyára irányítják, hogy a kóros erek növekedését lassítsák és a szivárgást csökkentessék. Előfordulhat, hogy ismételni kell a lézeres kezelést. Ha a sérült erekből kiterjedt vérzés indult, szükség lehet a vitrektómiának nevezett beavatkozásra. Ennek során eltávolítják a vért az üvegtesti térből. Az üvegtesti vérzés miatt elvégzett vitrektómiát követően gyakran javul a látás, de javulhat a retinaleválás miatt elvégzett üvegtest-eltávolítás után is. A lézer kezelés csak ritkán eredményezi a látás javulását, de általában megelőzi a további romlást.