Panaszok, tünetek
A betegségben szenvedőkön ismételt falánksági rohamok lesznek úrrá. Ezek során viszonylag rövid idő alatt hatalmas mennyiségű élelmet fogyasztanak el, gyakran 2 órán belül. Sokszor érzelmi stressz hatására indul be a többnyire titokban folyó habzsolás-ürítés ciklus. A falánk beteg akkor is eszik, ha nem éhes, sőt még akkor is, ha ezzel fájdalmat okoz magának. A habzsolás közben a beteg úgy érzi, kikerült a kezéből az irányítás. A betegségben szenvedő úgy próbálja kiegyenlíteni a habzsolás következményeit, hogy purgálásba kezd, hánytatás, hashajtás vagy szigorú diéta, túlzott torna, vagy ezek kombinációjának segítségével. Sokan húgyhajtót is bevesznek a képzelt felpuffadtság ellen. Az anorexia nervozával szemben e betegségben a testsúly általában a normális körül ingadozik.
A szándékos önhánytatás miatt lemaródhat a fogzománc, megduzzadhatnak az orcában található nyálmirigyek (fültőmirigyek), begyulladhat a nyelőcső. A hánytatási céllal ismételten és nagy mennyiségben bevitt ipekakuána szívritmuszavar révén halálhoz vezethet. A hányás és purgálás miatt csökkenhet a vér káliumszintje, ami szabálytalan szívverést okoz. Néhány esetben oly sokat eszik a beteg, hogy megreped a gyomra vagy a nyelőcsöve, ez pedig életveszélyes komplikáció.
Az anorexia nervosás betegekkel szemben a bulimia nervosában szenvedők inkább tudatában vannak helytelen viselkedésüknek, gyakran bűntudatot, lelkiismeret-furdalást éreznek emiatt. Hajlamosabbak beismerni problémáikat orvos vagy más bizalmasuk előtt, általánosságban nyíltabbak. Fogékonyabbak a megfontolatlan magatartásra, gyógyszer- vagy alkoholabúzusra és depresszióra.
Kórisme és kezelés
A bulimia nervosa gyanúja akkor merül fel, ha a páciens, főleg ha fiatal nő, túlságosan aggódik a testsúlygyarapodás miatt, testsúlya ingadozik, különösen, ha hashajtó-túlhasználat jelei mutatkoznak nála. További jelek a megduzzadt nyálmirigyek, a kézen található, a hánytatás során keletkezett sebhelyek, a gyomorsav által okozott fogzománc-sérülések, a vér alacsony káliumszintje. A diagnózis nem állítható fel addig, amíg a beteg be nem ismeri habzsolási-ürítési viselkedését és az elmúlt 3 hónapban legalább heti 2 falánksági rohamról nem számol be.
A kezelés leghatékonyabb módja a kognitív viselkedésterápia és a gyógyszeres terápia. A kognitív viselkedésterápia során azonosítani kell a rendellenességet okozó gondolatokat, majd azok vizsgálata után a beteget meg kell győzni ezek feladásáról. A beteg 4-5 hónapon át heti két alkalommal találkozik a terapeutával, összesen mintegy 20 alkalommal. Igazolt, hogy a terápia segítségével a betegek kétharmadánál csökkenthető a falánksági rohamok száma, mintegy egyharmaduknál pedig a habzsolás teljesen megszüntethető. Az ilyen kezelésben részesülteknél a habzsolások száma még legalább 1 évig kevesebb, vagy teljesen önmegtartóztatókká válnak.
A bulimia nervosa gyógyszeres, szelektív szerotonin visszavétel gátlókkal (az antidepresszánsok egyik csoportja) történő kezelése legalább olyan hatásos, mint a kognitív viselkedésterápia. A gyógyszer szedésének abbahagyása után a betegség visszatér.
