Az árpa – hordeolum – nem számít ritka rendellenességnek, s többnyire fertőzés, ritkább esetben az immunrendszer gyengeségének következménye
Az árpa általában egy hét alatt meggyógyul, de ez alatt már másik szőrtüsző is megfertőződik, ezért úgy tűnik mintha rendszeresen kiújulna.
Az árpa kialakulása bőrpirosodással kezdődik, s a szemhéj megdagad, a begyulladt terület elgennyesedik. A bevörösödött szemhéjon dörzsölő érzés keletkezik. A gyulladás helyén gennyudvar képződik, majd a szemhéj szélén a genny kiürül, s a fájdalom csökken, s heg nélküli gyógyulás következik.
Gyorsítja a gyógyulást, a napi háromszori meleg borogatás, ill. az infralámpával, fűtőpárnával végzett száraz melegítés. A gyulladást mérsékelheti az öblítéshez használt kamillavirág vagy a szemvidítófű forrázata. A genny kiürülése után a szempilla eltávolítható. A kiújulást gátolja az antibiotikum tartalmú kenőcs használata.
A megelőzés legbiztosabb módszere a higiéné biztosítása
Célszerű, ha mindenki a saját arctörlőjét, törölközőjét használja. A fertőzés ideje alatt kerülni kell a sminkelést és a kontaktlencse használatát.
Az árpához hasonló betegség a jégárpa – chalazion –, ez azonban krónikus, idült gyulladás. Oka nem bakteriális fertőzés, hanem a váladék kivezető csövének elzáródása. A jégárpa általában fájdalommentes. Szerencsés esetben természetes módon visszafejlődhet, de gyakoribb, hogy egyszerű sebészeti beavatkozás válik szükségessé.
A cukorbetegek a gennyes bőrfertőzésre az átlagosnál jobban hajlamosabb. Ha az árpa, a jégárpa megbetegedés gyakori, felmerül a cukorbetegség gyanúja.
A szemünket határoló szempillák szőrtüszői valamelyikének elfertőződése esetén, a szemhéjak faggyú-, illetve izzadságmirigyei begyulladnak és kialakul a fájdalmas kelés.
