Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Vendel és Irén napja van. Holnap Orsolya napja lesz.

Viszketés

A viszketés (pruritusz) olyan érzés, mely ösztönösen a bőr vakarására ingerel

A viszketést bőrbetegség, vagy az egész szervezetet érintő megbetegedés (szisztémás betegség) okozhatja. Erős viszketéssel járó bőrbetegség: a parazitafertőzés (rüh, atka, tetvesség), a rovarcsípés, a méhcsípés, az atópiás ekcéma, az allergiás és a kontakt ekcéma (dermatitisz). Ezek általában kiütéssel is együtt járnak. Az általános betegségek közül a májbetegségek, a veseelégtelenség, a limfómák, a leukémiák illetve más vérképzőszervi megbetegedések, olykor pajzsmirigy betegség, cukorbetegség és rosszindulatú daganatok okoznak kiütés nélküli viszketést.

Számos gyógyszer - például barbiturátok, aszpirin - válthat ki viszketést, valamint bármely olyan gyógyszer, melyre az illető személy érzékeny.
Viszketés gyakran jelentkezik a terhesség utolsó hónapjaiban is, de rendszerint nem utal semmilyen rendellenességre, néha enyhe fokú májműködési zavar okozhatja.

Gyapjúból készült ruhadarabbal, vagy irritáló anyagokkal -például oldószerekkel vagy kozmetikumokkal - történő érintkezés gyakran vezet viszketéshez. A száraz bőr (xerozis) különösen idős emberben okozhat súlyos, kiterjedt viszketést, mely hideg időtől, vagy hosszabb időn át vízzel való érintkezéstől alakulhat ki. Forró fürdő jellemzően súlyosbítja a viszketést.

A vakarás irritálja a bőrt, és még erősebb viszketéshez vezet, így kialakul a viszketés-vakarás-viszketés "ördögi köre". Erőteljes vakarás bőrpírt és mély vakarási nyomokat hagyhat maga után. Van olyan, akinél már gyenge vakarás is kiemelkedő, piros bőrcsíkokat eredményez, melyek erőteljesen viszketnek. A tartós vakarás és dörzsölés a bőr megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet.

Kórisme

Az orvosnak a háttérben álló okot kell megpróbálnia tisztázni ahhoz, hogy meg tudja szűntetni a viszketést. Gyakran az ok egyértelmű, például rovarcsípés vagy egyes növényekkel történt kontaktus esetén. Mindazon viszketést ki kell vizsgálni, mely több napon keresztül fennáll, vagy látszólag minden egyértelmű ok nélkül gyakran kiújul. Allergia gyanúja esetén bőrpróbára kerülhet sor.   Szisztémás betegség gyanújakor általában vérvizsgálat történik, a máj- és a veseműködés, illetve a vércukorérték ellenőrzése érdekében. Az eozinofil sejtek - a fehérvérsejtek egyik fajtája - számát szintén meg kell mérni, mert a magas érték allergiás reakcióra utal. Előfordul, hogy az orvos egy vagy több gyógyszer szedését felfüggeszti, és figyeli, szűnik-e a viszketés. Bőrbiopszia vagy bőrkaparék  vétele és vizsgálata segíthet a kórok, beleértve a fertőzéses eredet megállapításában.

Viszketés kezelése

Bármilyen eredetű bőrviszketésről van szó, a fürdés rövid ideig és lehetőleg hideg vagy langyos vízben történjen, kevés szappannal vagy anélkül. Erős dörzsölés helyett a bőrt inkább óvatosan kell szárazra törölni. Sokaknak segít, ha fürdés után azonnal recept nélkül kapható bőrnedvesítő krémet használnak. A bőrnedvesítő krémeknek szagtalannak és színtelennek kell lenniük, mert a szín és az illat adalékanyagok bőrirritáló hatásúak lehetnek, és maguk is viszketést okozhatnak. A körmöket, főleg gyerekek esetében érdemes rövidre vágni, hogy a vakarásból következő bőrsérüléseket minimálisra csökkentsük. Az érintett területen alkalmazott nyugtató készítmények: a mentol, a kámfor, a kamilla, az eukaliptusz és a kalamin szintén segíthet.

Az antihisztaminok is csökkenthetik a viszketést. Néhányuk, így a hidroxizin és a difenhidramin, gyakran álmosságot és szájszárazságot okoznak, ezért lefekvés előtt kell bevenni őket. Más vegyületeknek, így a loratadinnak és cetirizinnek nincs ilyen hatásuk. Általában antihisztamint (például difenhidramint) tartalmazó krémeket helyileg nem szabad alkalmazni, mert allergiás reakciót okozhatnak.
A gyulladáscsökkentő és viszketéscsillapító kortikoszteroid krémeket csak kis, körülírt bőrterületre szabad használni. Súlyosabb esetben nagy hatású kortikoszteroid krém alkalmazható. Az arcra és a nemi szervek területére csak enyhe kortikoszteroid készítményeket szabad felvinni - például 1% hidrokortizont-, mert az erősebbek elvékonyíthatják az érzékeny bőrt. Súlyos problémához vezethet továbbá - főleg gyermekekben - a nagy területen, hosszabb ideig alkalmazott erős szteroid krém,  mert a hatóanyag bekerül a véráramba. Szájon át szedésükre akkor kerül sor, amikor az elváltozás a test nagyobb részét érinti.

Célzott kezelésre - helyi vagy szisztémás gyógyszerekre - lehet szükség, például gomba-, parazita- vagy baktériumfertőzés által okozott viszketések esetében. A helyileg alkalmazott gyógyszereket közvetlenül a bőrelváltozás területére kell felvinni. A szisztémás gyógyszereket szájon át vagy injekció formájában juttatják be a szervezetbe.

Bizsergés, zsibbadás

Bizsergés, zsibbadásAmikor egy testrész kellemetlenül bizsereg vagy elzsibbad, s e helyen tűszúrásszerű érzés sokasága jelentkezik, többnyire egy kis mozgással megszüntethető a tünet. Ha ezek a panaszok ismételten és ok nélkül jelennek meg vagy más tünetekkel együtt, akkor orvosi kezelést igényelnek.

A hosszabb időn keresztüli egy helyben üléskor vagy a mély álomból való ébredéskor jelentkező zsibbadás valamely ideg megnyomása, húzódása, a vérellátás átmeneti akadályoztatása miatt jelentkezhet – pár percen belül meg kell szűnnie a helyzetváltozás hatására.

Amennyiben a bizsergés csak a kezekben jelentkezik s egyben merevnek érezhető a nyak nyaki spondilózis, a nyakcsigolyák meszesedése lép fel, s a tünetek a nyaki erek és idegek összenyomódása miatt lépnek fel, elsősorban az 50. életév után. Ha a kézzsibbadást a csuklóból a kézbe sugárzó fájdalom kíséri ill. a tünetek éjszaka rosszabbodnak lehetséges a Carpal tunnel-szindróma. Ennek lényege, hogy a csukló alagútjában futó idegeket a környezetében lévő, megduzzadt szövetek nyomják össze. A terhesség alatt gyakori, a szövetek kifejezett duzzanata miatt. Általában magától elmúlik, esetleg gyulladás gátló gyógyszert vagy kis műtétet alkalmaznak.

Ha a zsibbadás a fél oldalra kiterjed és akár zavartsággal, akár beszédzavarral, akár látászavarral, akár végtagbénulással együtt jelentkezik azonnal orvoshoz kell fordulni. Valószínű ugyanis az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés súlyos zavara következett be. Ha a kísérő tünetek megszűnnek akkor is orvoshoz kell fordulni, mert az agy múló, rohamszerű vérkeringészavara idézte elő a tüneteket. Az ilyen rohamot – tranzitorikus ischaemiás attack – általában a nyaki verőér szűkülete okozza.

A zsibbadás kísérte – hideg időben – megkékült ujjak, melyek később vörössé és fájdalmassá válnak a Raynaud-szindrómára utalnak. Az ujjak kis erei a hidegben görcsösen összehúzódnak, a vérellátás romlik. Többnyire rossz vérkeringésű vagy béta-blokkoló gyógyszert beszedőknél fordul elő.

A karokban és lábszárakban jelentkező bizsergés az idegkárosodás jele is lehet a következő gyógyszerek mellékhatásaként: altató metakvalon hatóanyagokkal, reumagyógyszerek klorokvin hatóanyagokkal, TBC-gyógyszerek izoniacid, metaniacid hatóanyagokkal, B6-vitamin hosszabb időn keresztüli alkalmazása.

A+ A A-
Bizsergés; zsibbadás
3 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (3)

Zsibbadás

Zsibbadás: a személyt nagy fájdalom érte, amellyel szemben így kíván védekezni. Érzéketlenné teszi magát.

A test üzenete, hogy több spontaneitást kell az életbe vinni, ideje több lendületet, lelkesedést, örömet mutatnia.

2011. máj. 05. csütörtök

Tünetek, amelyek életveszélyt jelezhetnek!

Tünetek, amelyek életveszélyt jelezhetnek!

A szervezet jelekkel kommunikál, jelzéseket küld, amelyekkel potenciális problémákra hívja fel a figyelmet. Szerencsére sok tünetről derül ki végül, hogy semmilyen aggodalomra okot adó dolog nincs a háttérben. Például a fejfájások nagy része gyakran stresszre, a szem megerőltetésére, alváshiányra, dehidratációra, koffein-megvonásra, vagy más hétköznapi okra vezethető vissza.

2010. július 15. csütörtök

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!