Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma József és Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.

Lázas csecsemő

Lázas csecsemőA normálisnál nagyobb hőmérsékletet a csecsemőnél is rendszerint valamilyen fertőzés okozza. Lázra gyanakodhatunk, ha a kisbabának a homloka forró, ha ingerlékenyebb a megszokottnál, vagy ha erős izzadást, rosszullétet tapasztalunk. Ilyen esetben indokolt a láz megmérése. A csecsemők hőmérsékletét általában a végbélben szokás mérni, vazelinos végű hőmérővel, de lehet hónaljban is mérni.

Ez esetben a 38 fokon felüli értéket tekintjük lázas állapotnak. Gyakori a testhőmérséklet jelző csíkok használata. Könnyű használni, de általában a valóságosnál átlag fél fokkal kevesebbet mutatnak. A normális, tehát 36 és 37 fok közötti tartományon belüli hőmérsékletingadozások aggodalomra nem adnak okot.

Azonnal orvost kell hívni a fél évesnél fiatalabb csecsemőkhöz, ha 38 fok fölé emelkedik a hőmérséklete és a fenti tünetek valamelyike jelentkezik. Ilyenkor ritkán fordul elő fertőzés, de súlyos is lehet. A tünetek között a kisbabán megjelenő kiütések is figyelmeztetőek (lázzal járó kiütések). Magas, 39 fok feletti láz esetén, vagy ha a kisbaba lázgörcsöt kap – melynek jele az arc elkékülése, a kezek és lábak szabályozhatatlanul remegnek – az orvos megérkezéséig langyos vizes borogatással szükséges a testet hűteni. Hányás esetén ki kell tisztítani a szájüreget.

Ugyancsak azonnali orvosi vizsgálatra van szükség, ha a láz mellett a kisbaba lélegzése rendellenesen felgyorsul. Mellkasi fertőzés lehetséges különösen ha a kicsi az előző héten influenzás volt. Ilyen esetnek minősül az is, ha a láz mellett a csecsemő szokatlanul ingerlékeny vagy aluszékony, esetleg hányással is küszködik. Ez esetben felmerül az agyhártyagyulladás – meningitis – lehetősége.

Kevésbé valószínű a súlyos fertőzés, de orvoshoz kell fordulni, ha a kisbaba éjszaka hirtelen felébred, nagyon erősen sír és tépkedi a fülét. Ez előfordulhat kisebb fájdalom mellett is. A tünetek a csecsemőknél gyakori középfül fertőzésre utalnak. Az ezt megelőző nátha megerősíti feltételezésünket. Hasonló a helyzet ha a láz kísérőjelensége a hasmenés, hányás. A legvalószínűbb ok az emésztőrendszer megbetegedése, a gyomor-bél hurut – gastroenteritis. Figyelni kell arra, ha a kisbaba kanyarós beteg közelébe kerülése után az orrából áttetsző váladék folyik és köhög, mert valószínű, hogy elkapta a kanyarót.

A torok vagy a száj fertőzésére gondolhatunk, ha a láz mellett a pici nem fogadja el a szilárd táplálékot. Ilyenkor nem kell erőltetni az evést, viszont feltétlenül legalább napi 7-8 deciliter folyadékot kell vele itatni. Két nap után orvoshoz kell fordulni.

A baba túlmelegedhet, ha túl sok a ruha rajta, vagy nagyon meleg a környezet. Ezért a kisbaba ágyát sosem szabad a fűtőtest közelébe elhelyezni. Hűvösebb környezetbe helyezés, ruhalevétel után egy órával a hőmérsékletnek vissza kell térnie a normális tartományba.

Az itt nem említett, láz melletti kísérőjelenségeken kívüli tünetek jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

A+ A A-
Lázas csecsemő
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

A lázas baba nem biztos, hogy fogzik

A lázas baba nem biztos, hogy fogzik

Ha egy kisbaba nyugtalan, nyűgös és lázas, gyakran a fogzásra kenik az egészet. Egy új tanulmány szerint bár a fog áttörésekor valóban megemelkedhet kicsit a testhőmérséklet, a magasabb láz nem a fogzás tünete.

Címkék:
2011. augusztus 16. kedd

Lázcsillapítás

Láz esetén segíthet néhány egyszerű házi orvosság, persze ettől még a kiváltó okot mindig tisztázni kell.

1. homeopátia – erős lázra: Aconitum vagy Belladonna. Alacsonyabb lázra: Bryonia, vagy Gelsemium vagy Pulsatilla.

2. gyógynövény-készítmények – segíthet a kasvirág tinktúrája ill. a fehér fűz kérgéből, hársfavirágból, bodzavirágból kasvirágból, gyömbérből vagy borsmentából készült tea. Akácvirágból készített, forró vízbe áztatott, szűrt majd ismét felforralt gyógytea is hatékony.

3. egyéb – a testborogatással hatásosan lehet a lázat csökkenteni, a folyadékveszteséget pótolni kell, főleg ha a vizelet halvány színű, ill. enyhülést hozhat a hűsítő szivacs.

Címkék:
2011. máj. 03. kedd
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!