Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Hányás, hányinger terheseknél

Hányás, hányinger terheseknélA terhesség első harmadában, de alkalmanként a fele időszakban a nők többségénél jelentkezik hányinger, sőt hányás is. A tünetek három hónap után megszűnhetnek, de sok esetben tartósan fennmaradnak. A tünetek okát a hormonháztartás megváltozásában találhatjuk meg. Ugyanerre az időszakra jellemző a szervezet átállítódása, az idegrendszer labilitása.

A tünetek bármely napszakban jelentkezhetnek, de legáltalánosabb a reggeli időszakban való hányinger, hányás. A fáradtság, az éhségérzet növeli a tünet jelentkezésének esélyét. A hányinger többnyire viszonylag könnyen mérsékelhető vagy akár megszüntethető.

Az enyhítés érdekében célszerű betartani néhány tapasztalati tanácsot:

  • a terhesség alatt csak az orvos által előírt vagy engedélyezett gyógyszert szabad szedni,
  • kerülni kell a zsíros ételeket és az édességet, de legalábbis mérsékelni kell fogyasztásukat,
  • a dohányzást és az alkoholfogyasztást abba kell hagyni,
  • reggeli felkelés előtt ajánlott még egy kevés időt az ágyban maradni és pirítóst vagy néhány kekszet ott elfogyasztani,
  • kedvező hatású a hideg folyadékok – kakaó, tej – fogyasztása,
  • a gyakori, de kisebb mennyiségben való evés a hasznosabb, mert kevésbé terheli meg a gyomrot,
  • kedvező a minél több pihenés, de tanácsos végezni a megszokott munkát,
  • a friss levegőn rendszeresen végzett terhestorna sokat javít a közérzeten, de sokat segíthet napi egy-másfél óra séta is, a szabad levegőn.

Az enyhe hányinger, a ritka alkalmankénti hányás ugyan kellemetlen, de komoly rendellenességnek nem minősül, ezért nem veszélyes sem a magzat, sem a terhes kismama számára.

Amennyiben a hányás naponta többször is jelentkezik, előfordulhat, hogy a kismama és magzata nem jut elég táplálékhoz, ezért szükséges a panasszal a kezelőorvost minél előbb felkeresni! Különösen veszélyes lehet a helyzet, ha a tünetek megjelenése után testsúly csökkenés figyelhető meg. Ezekben az estekben az orvos bőséges folyadékfogyasztást és a fenti tanácsok betartását mindenképpen javasolni fogja, de lehet hogy szükség lesz biztonsággal szedhető hányáscsillapító felírására is. Súlyos esetekben elképzelhető a kórházi kezelés.

A+ A A-
Hányás; hányinger terheseknél
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

A terhesség és szövődményei 1.

A terhesség és szövődményei 1.

Terhességi szövődmények olyan elváltozások, amelyek kizárólag terhességben fordulnak elő. Érinthetik a nőt, a magzatot vagy mindkettőjüket; a terhesség különböző szakaszaiban jelenhetnek meg.

2010. október 18. hétfő

Várandós kismama diétája

Várandós kismama diétája

A terhességi állapotot megelőzően a kismama tápláltsági állapota akkor megfelelő, ha tápanyagraktárai feltöltve vannak, s korábbi táplálkozása kiegyensúlyozott, vegyes összetételű. A normálisan táplálkozó kismama elfogadható testsúlygyarapodása 10–12 kg, az átlagosnál nagyobb súlyú kismamáknál ennél 10%-kal kevesebb. Az első 2,5 hónapban a súlygyarapodás hetente 10–12 dkg, ezután 6,5 hónapon át heti 30 dkg.

2011. máj. 04. szerda
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!