Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma János és Pál napja van. Holnap László napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Feledékenység, zavartság

Feledékenység, zavartságA feledékenység kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző. A kor természetes velejárója, főként az 50. és 60. életév elmúlta után. Akinek sok gondja van, vagy túlságosan belefeledkezik valamibe, ez nem jelenthet problémát. Akinél azonban hirtelen alakul ki a feledékenység vagy zavarodottság, annál valamilyen betegségre gyanakodhatunk.

Nem kell orvoshoz fordulni, ha a koncentrációzavart kialvatlanság miatti kimerültség okozza. Hasonlóan természetes reakciónak tekinthetjük, ha a feledékenység a túlterhelés, a sok gond miatt alakult ki. A szervezet hárító reakciójának tekinthetjük, ha mindig bizonyos dolgokat felejt el valaki, mert ez esetben egyszerűen nem akar olyat tudomásul venni, amit nem szívesen tesz meg. Minden más háttérbe szorulhat erős érzelmi felindulás vagy egy bizonyos témára való abszolút rákoncentrálás esetén. Végül a kor előre haladtával a megjegyzés képessége csökken, bár rendszeres edzéssel az emlékezet is karbantartható.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran vezet emlékezetkieséshez vagy zavarodottsághoz. Gyógyszerek, főleg a szorongáscsökkentő hatásúak is okozhatnak koncentráció zavarokat, s erről beszélni kell a kezelőorvossal.

A magas – tartósan 39 fok feletti láz okozhat zavarodottságot, s ilyenkor meg kell kezdeni a láz lehúzását és ki kell hívni az orvost. A hirtelen romlás a cukor-, a szív-, és a tüdőbetegségben szenvedőknél okozhat emlékezettel kapcsolatos panaszokat és csak az orvos tud segíteni. Cukorbetegeknél segítséget jelenthet némi édesség fogyasztása.

A zavartság, emlékezetkiesés előfordul fejsérülést szenvedetteknél. Ezekben az esetekben számolni kell az agyrázkódással vagy súlyosabb agyi sérüléssel. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a zavartság mellett valamely testrész zsibbad, bizsereg, látászavar vagy beszédzavar alakul ki, esetleg nem mozog a kéz vagy a láb azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fenn áll az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés zavara. Ha ezek a panaszok viszonylag hamar megszűnnek, akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy tranzitórikus ischaemiás attack, az agy múló vérkeringészavara okozta a panaszokat. A tünetek részleges megjelenése utalhat Alzheimer-kór kialakulására is.

Van amikor a memóriazavar, a zavartság fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki. Teljes emlékezetkiesés, teljes amnézia oka a hisztéria lehet, mely valamilyen helyzetre vagy eseményre adott eltúlzott reakciónak egy formája. Kivizsgálás után pszichoterápiára lesz szükség. A zavartságot kísérhetik olyan panaszok, mint pl. személyiség változás, elhanyagoltság, probléma a mindennapi ügyek intézésében, utasítások nehéz felfogása, demenciára – leépülésre – gyanakodhatunk, különösen a 65. év után. De lehet a háttérben fertőzés vagy valamilyen súlyos betegség, ezért feltétlenül ki kell vizsgáltatni a beteget.

A reakcióképesség csökkenése vagy koncentráció gyengeség bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek beszedése után is. Mellékhatásként jelentkezhet egyes altató- és nyugtatószereknél, izomlazítóknál, epilepszia elleni szereknél és neuroleptikumok esetében. Ellenőrizni kell a gyógyszer kísérőszövegét és az orvossal egyeztetni a további gyógyszerezést.

A+ A A-
Feledékenység; zavartság
7 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (7)

Alzheimer Világnap - szeptember 21.

Alzheimer Világnap - szeptember 21.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) 2012. évi Alzheimer Világjelentése szerint 2010-ben közel 36 millió ember élt demenciával világszerte. Évente 7,7 millióval növekszik az új esetek száma, ami azt jelenti, hogy a világban négy másodpercenként fordul elő egy új eset (ez a szám pl. Svájc vagy Izrael lakosságának felel meg).

2012. szeptember 21. péntek

Az elbutulás béklyójában - a rettegett demencia 2.

Az elbutulás béklyójában - a rettegett demencia 2.

A demencia (elbutulás) a szellemi képesség olyan mértékű hanyatlása, amely már a beteg hétköznapi életét befolyásolja. Önmagában nem egy betegség, hanem egy olyan tünetcsoport, ami számos betegség velejárója. Ebbe a tág értelmű fogalomba beletartozik a memória romlása, az értelmi képességek, a racionalitás, a társas kapcsolatok és az érzelmi reakciók hanyatlása.

2011. február 21. hétfő

Az elbutulás béklyójában - a rettegett demencia

Az elbutulás béklyójában - a rettegett demencia

A demencia az értelmi képességek lassú, folyamatos és egyre súlyosbodó hanyatlása, melynek során az emlékezés, a gondolkodás, valamint az ítélő- és tanulási képesség károsodik.

2011. február 07. hétfő

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök

Ginkgo biloba - lassítja a szellemi hanyatlást és kiváló stresszoldó

Ginkgo biloba - lassítja a szellemi hanyatlást és kiváló stresszoldó

A ginkgo biloba az egyik legrégebbi időkből fennmaradt gyógynövényünk, mégis kevesen ismerik a jótékony hatásait. Pedig érdemes lenne tisztában lenni ezekkel, mert ma hazánkban vészesen növekszik azoknak a száma, akik mentális kimerültségre, ingerlékenységre, gyengülő memóriára panaszkodnak. Ennek ellenére a lakosság mindössze 5%-a használ valamilyen agyi vérkeringést karban tartó készítményt, például ginkgo bilobát ezen tünetek enyhítésére, pedig a páfrányfenyő levelének kivonata remek ellenszere a fenti panaszoknak, emellett oldja a szorongást is.

2015. október 01. csütörtök

A XXI. század betegsége: az alkoholizmus

A XXI. század betegsége: az alkoholizmus

{nomultithumb}Az alkohol fogyasztásának legsúlyosabb következménye az alkoholizmus. Az alkoholizmus jellemzői a mértéktelen ivászat, a sikertelen kísérletek az ivás abbahagyására, illetve az alkohol fogyasztásának folytatása az általa okozott társadalmi és munkahelyi problémák ellenére. A férfiak négyszer nagyobb eséllyel válnak alkoholistává, mint a nők.

2011. január 31. hétfő

A rendszeres testmozgás segít megőrizni az agy frissességét ötvenen túl is

A rendszeres testmozgás segít megőrizni az agy frissességét ötvenen túl is

A hetente többször végzett mérsékelt testmozgás a legjobb módja annak, hogy az ember megőrizze agya frissességét ötven éves kor felett is - állapították meg ausztrál kutatók.

2017. április 27. csütörtök
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!