Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Klaudia napja van. Holnap Benedek napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Farkaséhség, nagyfokú falánkság

Farkaséhség, nagyfokú falánkságAz erős éhségérzet esetenként természetes igényt elégíthet ki. Azonban ha ez rendszeresen előfordul, hosszabb ideig tart, akkor valamilyen zavar, betegség tüneteként jelentkezik.

A farkaséhség sokszor abban az esetben jelenik meg, ha valamilyen érzelmi, pszichés problémák is vannak. Unalom, kedvetlenség, bánat stb. esetén pótcselekvésként esznek sokan. Ilyenkor megkell keresni mivel lehetne kárpótolni, vigasztalni testünket-lelkünket, nehogy a pótcselekvésből szokás váljon. Ha a túl nagy mennyiség fogyasztása hosszabb időn keresztül tart, orvoshoz kell fordulni segítségért.

Amennyiben a farkaséhség szokatlan szomjúsággal és gyakori vizeléssel, esetleg fogyással együtt jár, valószínű, hogy cukorbetegség lépett fel. Ezt csak laboratóriumi vizsgálattal lehet diagnosztizálni, ezért célszerű mielőbb orvoshoz fordulni.

A farkaséhségnek lehetnek más kísérő tünetei is

Ilyenek lehetnek a reszketés, a súlyveszteség és esetleg a kidülledő szemgolyók együttesen. Ez túlzott pajzsmirigy-tevékenységre utal, amit csak az orvos tud kezelni.

A farkaséhség és a falánkság járhat mesterségesen előidézett hányással. Általában titokban fogyasztja a nagy mennyiségű ételt a bulimiás beteg végül a bűntudattól az egészet kihányja, esetleg hashajtót is vesz be. A testsúly többnyire a normális értékeken belül marad, de depresszióssá válik. A betegségtudat ritkán jelentkezik, ezért a környezetnek kell orvoshoz fordulni, mert pszichoanalízisre és pszichoterápiára vagy a mélyben meghúzódó problémák gyógyszeres kezelésére van szükség.

Nőknél a terhesség alatt előfordulhat a farkasétvágy és többnyire jelentkezik a mohó vágy bizonyos ételekre. A megkívánások és a fokozott étvágy természetes tünet a terhesség alatt. Tudomásul kell azonban venni, hogy nem szükséges kettő helyett enni. Amennyiben észlelik a szokatlanul nagy hízást orvoshoz kell fordulni étkezési tanácsokért, de akár felmerülhet a terhességi mérgezés esete is.

A+ A A-
Farkaséhség; nagyfokú falánkság
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

Anorexia, bulímia: evészavarok, testképzavarok

Anorexia, bulímia: evészavarok, testképzavarok

A téma aktualitását indokolja, hogy manapság egyre gyakrabban találkozhatunk környezetünkben evészavarokkal. Leginkább fiatal középiskolások körében fordul elő, de már általános iskolás, illetve óvodás korban is megjelenhet. Mivel ezek a betegségek rendkívül nehezen felismerhetőek és gyógyíthatóak, gyógyulás után sokszor újra kialakulnak, továbbá a fejlődő szervezetben maradandó károsodáshoz vezethetnek, ezért lenne nagyon fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a gyanújelekkel.

2010. február 15. hétfő

Tévhitek? A tíz legrosszabb hírű betegség

Tévhitek? A tíz legrosszabb hírű betegség

Vegyük sorra azokat a betegségeket, amelyek a legnagyobb megbélyegzettséggel járnak – sokszor, csupán információhiány miatt – társadalmunkban.

2011. szeptember 16. péntek
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!