Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Dezső napja van. Holnap Eszter és Eliza napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Beszédzavar gyermekeknél

Beszédzavar a gyermekeknélIdőben fel kell figyelni a gyermekeknél, ha későn kezd beszélni, érthetetlenül beszél, kiejtési zavarai vannak vagy dadog. Az esetek túlnyomó hányadában a probléma bármiféle beavatkozás nélkül megoldódik. Esetenként viszont szükség van orvosi segítségre, korrekcióra.

A késői beszédfejlődés miatt sok a szülői aggodalom

Az egyébként normálisan fejlődő gyermekeknél nincs probléma ha a második életév végéig nem kezd el beszélni. Különösen gyakran fordul elő a fiúknál és az egykéknél – s ezen azzal tudunk változtatni, ha mindennap beszélgetünk a kicsivel, egyéb tevékenység közben. Nehezebb a helyzet ha a fejlődés egyéb területein is elmaradás tapasztalható, mert ennek oka lehet fizikai rendellenesség, növekedésbeli visszamaradottság vagy lassú értelmi fejlődés, mely tünetekkel orvoshoz kell fordulni.

Amennyiben a gyermek csak néhány szót tud mondani két éves korára, gondolhatunk a normális késői fejlődésre, de okozhat ilyet az ingerszegény környezet, emocionális stressz esetleg halláskárosodás is. Fül ill. hallásvizsgálat mindenképpen célszerű. Ugyancsak a hallásproblémához kapcsolható, ha a gyermek nem képes tisztán kiejteni a szavakat.

Előfordul a beszédtől való idegenkedés akkor is, ha nincsenek problémák a szavak kiejtésével

Miután valószínű, hogy nem a beszédképző szervekkel, vagy a hallással lenne gond érdemes szakorvoshoz fordulni.

Az öt év körüli gyermeknél jelentkező dadogás a beszéd gyakori és normális kiskori bizonytalanságának a maradványa. A szorongás súlyosbíthatja e tünetet ezért szükség van az orvosi segítségre, s valószínűleg a beszédterápiára. Kisebb korban a bizonytalan beszéd természetes folyamat része. Oka általában az izgatottság, mert a kicsi agya gyorsabban dolgozik mint amilyen gyorsan képes beszélni. Ez a fajta dadogás szinte minden gyermeknél elmúlik a fejlődés során.

A pöszeség vagy egyéb beszédhiba gyakori jelenség

Ha ez kisebb mértékű, valószínű, hogy a gyermek egyedül is megbirkózik vele. Amennyiben viszont a beszédhiba súlyos, a kívülállók nem értik esetleg a gyermeket zavarja és feszélyezi e probléma, orvoshoz kell vinni, mert az ok lehet valamilyen korrigálandó fizikai probléma, vagy logopédus segítségére.

Az S hang helytelen ejtése, a G, K, L hangok képzési problémái négy éves korig elfogadhatóak, utána pszichoterápiás tanácsadás ill. a szakorvos megkérdezése a követendő út.

A+ A A-
Beszédzavar gyermekeknél
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Beszédzavart okoz az ujjszopás

Beszédzavart okoz az ujjszopás

A BMC Pediatrics közlése szerint az éveken át tartó cumizás, illetve ujjszopás károsan hat a gyerekek beszédfejlődésére.

2009. november 04. szerda
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!