Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Gyárfás napja van. Holnap Rafael napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Beszédzavar felnőtteknél

Beszédzavarok felnőtteknélBeszédzavarról akkor beszélhetünk, ha a beszéd nehézséget okoz, nehezen találják a szavakat, vagy a beszéd elmosódottá, érthetetlenné vált

Sok esetben lelki okok kifejezője is lehet, de az okok között lehetnek más betegségek, az agy beszédközpontját befolyásoló szerek használata, ill. a száj vagy a nyelv elváltozásai. A lelki problémák esetében a leggyakoribb tünet a dadogás. Ez kialakulhat szorongás hatására, sőt rosszabbodhat, főleg akkor, ha már gyermekkortól tart. Aki megpróbál nyugodtan, lassan beszélni általában javulást érhet el. Súlyosabb esetben, ha a dadogás nemcsak kivételes esetben fordul elő orvos segítségét kell kérni, aki logopédus bevonásával vagy gyógyszerrel segíthet. Azért is fontos orvos bekapcsolása, mert a háttérben központi idegrendszeri betegség is állhat.

Amennyiben a beszédzavar kialakulása után szédülés, kar vagy lábgyengülés, bénultság, bizsergés, zsibbadás, látáskiesés vagy homályos látás jelentkezik azonnal orvost kell hívni. A legvalószínűbb ok az agyvérzés, ill. az agyi vérkeringés súlyos zavara. Orvosi segítségre akkor is szükség van, ha a tünetek egy idő után elmúltak, mert az ok az agy átmeneti vérkeringészavara – tranzitorikus ischaemias attack – lehetett, melyet leggyakrabban a nyaki verőér szűkület eredményez.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran okoz, más tünetek mellett beszédnehézségeket. Ilyenkor a zavar addig tart, amíg az alkohol hatása el nem múlik. El kell kerülni az alkoholistává válást, s ehhez lehet, hogy szakember segítsége is szükséges.

Tökéletlen beszédet, nehéz beszédet okozhat a fájdalmas, duzzadt nyelv és száj, az állkapocs, ajak- és szájpadlás-hasadás. E tünetekkel orvoshoz kell fordulni.

Ha az okozza a beszédzavart, hogy az arc egyik fele nem mozog, akkor a mimikai izmokat mozgató arcideg átmeneti károsodásával számolhatunk – ez a Bell-féle bénulás. Az orvos gyulladás gátló szerekkel néhány hét alatt meg tudja szüntetni a panaszokat.

A beszédhiba kifejeződhet orrhang csengésű beszédben is. Ilyenkor polyp lehet az orrban, s ezt meg kell mutatni a kezelőorvosnak.

Egyes gyógyszerek a beszédre is kihatnak. Panaszok esetén célszerű megnézni a szedett gyógyszerek tájékoztatóit a mellékhatásokról, mert lehet, hogy orvosától más gyógyszert kell kérni.

A+ A A-
Beszédzavar felnőtteknél
4 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (4)

Tünetek, amelyek életveszélyt jelezhetnek!

Tünetek, amelyek életveszélyt jelezhetnek!

A szervezet jelekkel kommunikál, jelzéseket küld, amelyekkel potenciális problémákra hívja fel a figyelmet. Szerencsére sok tünetről derül ki végül, hogy semmilyen aggodalomra okot adó dolog nincs a háttérben. Például a fejfájások nagy része gyakran stresszre, a szem megerőltetésére, alváshiányra, dehidratációra, koffein-megvonásra, vagy más hétköznapi okra vezethető vissza.

2010. július 15. csütörtök

Elvesztett beszéd - a kór neve: afázia

Elvesztett beszéd - a kór neve: afázia

„Mintha az ég szakadt volna le hirtelen az emberre, olyan érzés a beszédképesség elvesztése” – a megállapítást olyan embertől hallottam, aki átélte ezt a tragikus eseményt.

2012. július 25. szerda

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök

A XXI. század betegsége: az alkoholizmus

A XXI. század betegsége: az alkoholizmus

{nomultithumb}Az alkohol fogyasztásának legsúlyosabb következménye az alkoholizmus. Az alkoholizmus jellemzői a mértéktelen ivászat, a sikertelen kísérletek az ivás abbahagyására, illetve az alkohol fogyasztásának folytatása az általa okozott társadalmi és munkahelyi problémák ellenére. A férfiak négyszer nagyobb eséllyel válnak alkoholistává, mint a nők.

2011. január 31. hétfő
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!