Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Arnold és Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

SLO-szindróma

Smith-Lemli-Opitz – SLO-szindróma

SLO-szindromaA Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma egy genetikailag öröklődő koleszterin hiánnyal járó anyagcsere zavar betegség. Az SLO-ban szenvedő betegeknek alacsony a koleszterin szintje és magas a 7DHC szintje. Mivel a koleszterin a sejt membránok és szövetek illetve az agyi fehér állomány alapvető alkotó eleme, annak hiánya különböző fokú testi és szellemi fejlődési rendellenességeket és súlyos táplálási nehézséget okoz. Az SLO betegség jelenleg nem gyógyítható, de koleszterin pótlással a betegek állapota lényegesen javítható.

A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy olyan genetikai rendellenesség, amely jelentős kihatással van az érintett gyermek fejlődésére, mind a születése előtt, mind pedig azt követően.

A szindrómát először 1964-ben írta le három genetikus David Smith, Luc Lemli és John M. Opitz. Ők három olyan fejlődésben lemaradó fiú gyermeket vizsgáltak meg, akiknél azonos tüneteket véltek felfedezni. A három kisfiú nevének kezdőbetűi alapján a betegséget kezdetben RSH szindrómának nevezték el, csak később vált Smith-Lemli-Opitz szindróma néven ismertté. Habár a betegséget már a kezdetektől genetikai rendellenességnek tekintették, és hamarosan további több száz esetet diagnosztizáltak, még 30 évet kellett várni arra, hogy a tudósok rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a betegséget.

A+ A A-
SLO-szindróma
16903 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (16903)
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!