Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Arnold és Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Rándulások

RándulásokA test szomszédos csontjai ízületek révén kapcsolódnak össze. Az ínszalagok rugalmas, vastag rostkötegek, amelyek tartják az ízületet és behatárolják annak mozgástartományát. Az ízületet kívül erős kötőszöveti tok veszi körül, s minden ízülethez igen sok szalag tartozik. A szalagok legtöbbször inakban folytatódnak, s összekötik az ízületet az izmokkal.

Az ínszalag erős megnyúlása, esetleg elszakadása esetén rándulásról beszélhetünk

A rándulás lehet egyszeri, de állandó megterhelés esetén krónikussá is válhat. A túlnyújtott, rándult ízületnél a szalagok rostjai a hajszálerekkel együtt elszakadnak. Az ízület megduzzad, s gyulladásos folyamat kezdődik, aminek a fő tünetei: a fájdalom, a duzzanat, a forróság és a vörös elszíneződés.

A+ A A-
Rándulások
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

Sérült ízületek: rándulások, ficamok

Sérült ízületek: rándulások, ficamok
A testünk szilárd vázát alkotó csontok mozgatását az ízületek teszik lehetővé. Ezek a mérnöki pontossággal megkonstruált, biomechanikus szerkezetek ellenállnak ugyan a nagy igénybevételnek, külső erőhatásokra mégis igen könnyen sérülnek.  Az ízületeket a két-három, porccal borított, ízesülő csontfelszín, az ízületi tok és a tokot kívülről erősítő, stabilizáló szalagok alkotják.
Címkék:
2007. október 04. csütörtök

Rándulások, húzódások

Az esések és sportbalesetek velejáróinak számító sérülések házi kezelése.

1. gyógynövény-készítmények – a sérült területre árnikából vagy fekete nadálytőből készített kenőcsöt kell kenni (sérült bőrre nem alkalmazható), gyulladás csökkentésére indiai tömjénfából készült teát vagy étrend kiegészítőt kell fogyasztani.

2. homeopátia – sérülés után: Arnica, komoly húzódásnál, ha a fájdalom enyhe mozgatásra gyengül: Rhus toxicodendron.

3. étrend – gyulladáscsökkentő hatása miatt ananász és kurkuma étkezésbe iktatása. Hasznosak a kalciumban és magnéziumban bővelkedő ételek.

Címkék:
2011. máj. 03. kedd
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!