Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma József és Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Petefészekrák

Petefészekrák

A petefészekrák (ovárium karcinóma) leggyakrabban 50 és 70 éves kor közötti nőkben jelentkezik, összességében kb. minden 70. nőben. Ez a második leggyakoribb nőgyógyászati rák. Petefészekrák következtében azonban több nő hal meg, mint bármely más nőgyógyászati rákban.

E rák kockázata az ipari országokban magasabb, mivel itt az étrend zsírdús szokott lenni. Fokozott a kockázat olyan nőkben, akik nem tudtak teherbe esni, akik első gyermeküket későn szülték, akik korán kezdtek menstruálni vagy későn érték el a menopauzát. Azokban a nőkben is magasabb az esélye, ahol a családi kórtörténetben méh-, emlő- vagy vastagbélrák fordul elő. A petefészekrákos esetek kevesebb mint 5%-a van kapcsolatban a BRCA1 génnel, amely az emlőrákhoz is köthető. A fogamzásgátlók használata jelentősen csökkenti a kockázatot.

Sok fajta petefészekrák létezik. Sokféle sejttípusból fejlődnek ki a petefészekben. A petefészek felszínén kezdődő rákok (epiteliális karcinóma) képviselik az esetek több, mint 80%-át. A többi petefészekrák többsége csírasejtes daganat (amely a petesejtet termelő sejtekből indul ki), és sztromasejtes daganat (amely a kötőszövetben kezdődik). A csírasejt daganatok sokkal gyakoribbak 30 évnél fiatalabb nőkben. Néha a szervezet más részeiből kiinduló rák terjed rá a petefészkekre.

A petefészekrák terjedhet közvetlenül a környező területre illetve a nyirokrendszeren keresztül a kismedence és a hasüreg más részeire. Terjedhet a véráram útján is, ilyenkor a szervezet távoli részeiben, főként a májban és a tüdőkben is megjelenhet.

A+ A A-
Petefészekrák
10 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (10)

Rákgyógyítás: személyre szabott orvoslás hozhat áttörést

Rákgyógyítás: személyre szabott orvoslás hozhat áttörést

Február 4-e a rák világnapja, ilyenkor esik világszerte a legtöbb szó a „rettegett kórról”. A szakértők idén arra hívják fel a figyelmet, hogy a genomelemzésre épülő személyre szabott orvoslás hozhatja majd meg a valóban átütő eredményeket, de nem szabad elfeledkezni a korai diagnosztika fontosságáról sem.

2014. február 04. kedd

Rákra utaló jelek - nőgyógyászati tünetek

Rákra utaló jelek - nőgyógyászati tünetek

Annak ellenére, hogy évente 800.000-nél is több amerikai nőnél diagnosztizálnak méhnyak-, petefészek- vagy egyéb nőgyógyászati rákfaját, az érintettek sokszor figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető tüneteket, és nem számolnak be róla kezelőorvosuknak.

2012. január 31. kedd

Petefészekciszta és tumor

Petefészekciszta és tumor

A petefészkek a méh jobb és bal oldalán találhatóak. Hormonokat termelnek, például ösztrogént, amely a menstruációs ciklus szabályozásában működik közre. Minden hónapban egy érett petét bocsátanak ki, vagyis ovuláció történik. A parányi petesejt azután keresztülhalad a petevezetéken és akár meg is termékenyülhet.

2009. december 22. kedd

Háromszoros petefészekrák kockázat a BRCA1 gén mutációja

Háromszoros petefészekrák kockázat a BRCA1 gén mutációja

Azoknál a nőknél, akik a BRCA1 jelű gén mutációját hordozzák, a petefészekrák kockázata háromszor akkora, mint akik egészséges génnel születnek - mutatta ki egy kedden megjelent tanulmány.

Címkék:
2016. január 19. kedd

Antitest segítheti a petefészekrák öngyógyítását

Antitest segítheti a petefészekrák öngyógyítását

Az immunrendszert a daganat elleni harcra késztető antitest segítheti a petefészekrákkal küzdő páciensek öngyógyítását.

2015. december 06. vasárnap

Az endometriózis növelheti a petefészekrák három típusának kockázatát

Az endometriózis növelheti a petefészekrák három típusának kockázatát

Jelentősen magasabb a petefészekrák három típusa kialakulásának a kockázata azoknál a nőknél, akik endometriózisban szenvednek - állapították meg amerikai kutatók.

Címkék:
2012. február 27. hétfő

Már készül a mellrák és a petefészekrák elleni vakcina

Már készül a mellrák és a petefészekrák elleni vakcina

Egy kisebb tanulmány során, mellrákos és petefészekrákos betegeknél ígéretes eredményeket értek el a kutatók azokkal az oltóanyagokkal, amelyek arra sarkallják az immunrendszert, hogy támadja meg a tumort okozó sejteket. Éppen ezért a szakemberek szerint hamarosan szélesebb körben, klinikai körülmények között is elkezdhetik tesztelni az új szert.

2011. november 10. csütörtök

A hasi zsírpárnák táplálhatják a petefészekrákot

A hasi zsírpárnák táplálhatják a petefészekrákot

A kutatók felfedezték, hogy a has felső részének elzsírosodása nagy mértékben hozzájárulhat a petefészekrák gyorsabb terjedéséhez. Ha ugyanis az itt található, cseplesznek nevezett terület nagy mennyiségben tartalmaz zsírsejteket, úgy a rákos sejtek nagy eséllyel és gyorsan terjednek át erre a testrészre is.

Címkék:
2011. november 02. szerda

A petefészek daganat tüneteinek megismerése életeket menthet?

A petefészek daganat tüneteinek megismerése életeket menthet?

Az Amerikai Rákkutató Társaság számos más orvosi csoporttal egyetértésben egy listát állított össze a petefészek daganat tüneteiről.

Címkék:
2007. október 01. hétfő

Célzott daganatterápia hormonokkal

Amerikai kutatók merőben újszerű módját találták ki a kemoterápiás szerek célba juttatásának. A gyógyszereket hormonokhoz kötik, amelyek egyenesen a tumor sejtjeihez juttatják el azt. Az elképzelés a feje tetejére állítja a daganatok elleni küzdelmet: a kutatók eddig ezeknek a hormonoknak a termelését igyekeztek visszaszorítani.

2007. szeptember 29. szombat
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!