Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

Szívkoszorúér-betegség

Szívkoszorúér-betegségben a szívizom vérellátása részlegesen vagy teljesen akadályozott

Valaha a koszorúér-betegséget a férfiak betegségének tartották. A férfiak ugyanis átlagosan körülbelül tíz évvel előbb betegszenek meg, mint a nők, mivel a nőket a magas ösztrogénszintjük védi, egészen a menopauzáig. A betegség menopauza után azonban a nőkben is gyakoribbá válik. A 75 év fölöttiekben a nők nagyobb arányban betegszenek meg, hiszen ők tovább élnek, mint a férfiak.

Az Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot mindkét nemben, és ezek közül a koszorúér-betegség a leggyakoribb - a 20 éves vagy annál idősebb korosztály 5-9%-ában fordul elő (nemtől és rassztól függően). A halálozás a korral növekszik, és összességében magasabb férfiakban, mint nőkben, különösen 30-55 éves kor között. 55 éves kor után a férfiak halálozása csökken, a nőké tovább emelkedik. 70-75 éves kor felett a nők halálozása már meghaladja az ugyanolyan korú férfiakét.

A+ A A-
Koszorúér-betegség
42 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (42)

Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?

Mikor kell kardiológiai vizsgálat a várandósság alatt?

A várandósság kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül fel kell keresnie a szakorvost.

2016. augusztus 14. vasárnap

Angina pectoris

Angina pectoris

A beteg az élethelyzeteket túlságosan a szívére veszi, felnagyítja. Könnyen megbántódik, dühbe gurul, elégedetlen olyan dolgok miatt, amelyek valójában nem bírnak nagy jelentőséggel.

2011. máj. 05. csütörtök

Cukorbetegség és inzulinkezelés felnőttkorban 4.

Cukorbetegség és inzulinkezelés felnőttkorban 4.

A cukorbetegek egy része csak inzulinkezeléssel tartható egyensúlyban. Milyen inzulinfajták vannak forgalomban? Hogyan kell a vércukorszintet magunknak ellenőrizni, és milyen következtetéseket tudunk levonni eredményeinkből, amíg nem találkozunk a kezelőorvossal? Mik a cukorbetegség késői szövődményei? Sorozatunk még sok felmerülő kérdésre ad választ.

2015. szeptember 21. hétfő

Kutyatartás - kevesebb a szívbeteg kutyások között

Kutyatartás - kevesebb a szívbeteg kutyások között

A kutyatulajdonosok körében alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyéb tényezők okozta halálozások kockázata, mint a kutyátlanoknál egy 12 évet felölelő svédországi vizsgálat során, amelynek eredményeiről a Scientific Report című folyóiratban számoltak be a kutatók.

2017. november 21. kedd

Előzd meg a szívbetegségeket... - ne légy szívtelen!

Előzd meg a szívbetegségeket... - ne légy szívtelen!

Szívünk körülbelül 250–300 grammot nyom, egy perc alatt 5 liter vér áramlik át rajta, 2 milliárdszor dobban meg életünk folyamán, 70-et ver percenként és 4 ürege van. Hogy ezekkel a számokkal sokáig együtt élhessünk, tenni is kell, de mit? – tette fel a Kor Kontroll Társaság és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös egészségnapjának nyitókérdését a rendezvény háziasszonya, Bulla Bianka.

2014. november 06. csütörtök

„Figyelj a szívedre!” - a szív napja az Eötvös 10-ben

„Figyelj a szívedre!” - a szív napja az Eötvös 10-ben

Kíváncsi rá, hogy vannak a műszívesek? És arra, hogyan tágítják a szívbillentyű szűkületet ballonnal? És azt tudta, hogy tévhit a férfiak nagyobb szívhalálozásáról beszélni, ugyanis a nők vezetnek?

2010. máj. 14. péntek

Szívinfarktus: a nők nagyobb eséllyel halnak meg, mint a férfiak

Szívinfarktus: a nők nagyobb eséllyel halnak meg, mint a férfiak

A nők nagyobb eséllyel halnak meg szívinfarktust követően, mint a férfiak és kisebb valószínűséggel részesülnek olyan orvosi kezelésben, amely megmenthetné az életüket - derült ki egy több mint 11 ezer felnőtt bevonásával készített tanulmányból.

2015. szeptember 07. hétfő

Egyedülálló magyar ikerkutatás a szívbetegségek öröklődéséről

Egyedülálló magyar ikerkutatás a szívbetegségek öröklődéséről

A szívbetegségek öröklődését vizsgáló egyedülálló kutatás első fázisa zárult le a budapesti Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A kutatásba 110 egy- és kétpetéjű ikerpárt vontak be - olvasható az egyetem honlapján. A vizsgálat már most életeket mentett.

2014. szeptember 18. csütörtök

Új erek a zsírszövetből kiszívott őssejtekből

Új erek a zsírszövetből kiszívott őssejtekből

Amerikai kutatók forradalmian új technikája lehetővé teheti olyan ér kialakítását a beteg saját szövetéből, amely alkalmas lehet beteg érszakasz helyettesítésére koszorúér-szűkület esetén.

2012. augusztus 08. szerda

Nem is olyan ritka a koszorúér repedése

Nem is olyan ritka a koszorúér repedése

A korábban véltnél gyakrabban fordul elő a koszorúérfal repedése, leginkább fiatal nők esetében – mutatták ki kanadai kutatók egy tanulmányban.

2012. március 08. csütörtök

A hagyományos angiográfiánál jobb a DARA

A hagyományos angiográfiánál jobb a DARA

A hagyományos angiográfiánál tökéletesebb képet ad a koszorúerek állapotáról, esetleges szűkületeinek helyéről és mértékéről egy új, az angol nevéből eredő betűszóval DARA (Dual axis rotational angiography) elnevezésű technika, amelyet Victor Grech és munkacsoportja mutatott be a Catheterization and Cardiovascular Interventions szakfolyóiratban.

2012. február 03. péntek

Érelzáródás: sztent gyógyszerrel vagy anélkül

Érelzáródás: sztent gyógyszerrel vagy anélkül
Bár a gyógyszerrel bevont sztentekkel nyitva tartott artériák kevésbé hajlamosak újból elzáródni, a szívroham és a halálozás kockázata nem csökken a „csupasz” sztentekhez képest – olvasható két, Svédországban, illetve az Egyesült Államokban készített tanulmányban.
2009. máj. 08. péntek

SE - Új típusú eszköz segíti a koszorúér betegeket

SE - Új típusú eszköz segíti a koszorúér betegeket

Magyarországon az elmúlt évben 23 ezer szívbetegnél kellett katéteres műtéttel szívkoszorúér-tágítást, úgynevezett stent-beültetést végezni. Ilyenkor a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális henger alakú fémhálót, úgynevezett „stent”-et ültetnek a betegbe. Új innovációként 2012 óta Magyarországon használnak már felszívódó műanyag stentet is, itthon elsőként ezt is a Semmelweis Egyetemhez tartozó Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán alkalmazták – számolt be Dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes.

2016. október 10. hétfő

Bemutató szívműtétet hajtottak végre Szegeden

Bemutató szívműtétet hajtottak végre Szegeden

A régóta elzáródott koszorúerek katéteres megnyitásának technikáját bemutató szívműtétet hajtottak végre szombaton a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a beavatkozást több mint száz orvos követte élő televíziós közvetítésen.

2013. szeptember 21. szombat

A szívinfarktus a nőket sem kíméli

A szívinfarktus a nőket sem kíméli

A nőknél 54%-ra, a férfiaknál 46%-ra tehető a szívinfarktus okozta halálozás. Ennek a visszaszorítása érdekében idén egy nagyszabású jótékonysági kampány indul a PaN keretében, amellyel a szervezők szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a férfiakat, de a nőket is komoly mértékben érintik. Azonban a betegség megfelelő odafigyeléssel megelőzhető lenne. A kampányhoz neves közéleti személyiségek is csatlakoztak, ugyanakkor elkészült a Szív dala is.

2013. augusztus 02. péntek

PAN: Viselj valami pirosat május 4-én!

PAN: Viselj valami pirosat május 4-én!

A szív- és érrendszeri betegségek következtében több nő hal meg világszerte, mint a rosszindulatú daganatok, a tuberkulózis, a malária és az AIDS miatt együttvéve – hívta fel a figyelmet a nők szívének egészségét szem előtt tartó Pirosban A Nőkért (PAN) mozgalom, amely arra buzdítja az embereket, hogy május 4-én viseljenek valami pirosat: ruhát, sálat vagy épp nyakkendőt.

2012. máj. 03. csütörtök

Évekig életben tartja a szívbetegeket az új koszorúér ballon

Évekig életben tartja a szívbetegeket az új koszorúér ballon

Megelőzi az ér visszaszűkülését az a gyógyszert kibocsájtó ballon, amelyet a szívinfarktus veszélye miatt ültetnek a koszorúérbe. Az életmentő technikai újítást ismertető tanulmányt, az Amerikai Szívgyógyász Kollégium: Cardiovascular Interventions szakfolyóirata közölte.

2012. április 02. hétfő

A koszorúér-betegség örökletes tényezői

A koszorúér-betegség örökletes tényezői

Arcunknak, tulajdonságainknak vannak örökölt okai, de az elképesztő számú génből nehéz kihámozni, melyek alakítják a szép vonalú homlokot és melyek hajlamosítanak betegségekre. Mivel az iparilag fejlett országokban a legtöbb ember halálát szív- és érrendszeri betegségek okozzák, sokat kutatják, hogy ezekben a kórképekben mennyi szerepe lehet az öröklésnek.

2011. december 16. péntek

Örökölhető a hirtelen szívhalál?

Örökölhető a hirtelen szívhalál?

Mind több betegségről igazolják, hogy a háttérben meghatározó szerepe van örökletes tényezőknek. Fiatal, tökéletesen egészségesnek tartott élsportolók hirtelen szívhalálának föltételezett genetikai okairól számolt be az European Heart Journal.

2011. szeptember 19. hétfő

Kevesebb szívinfarktus-halál, új, hazai diagnosztika

Kevesebb szívinfarktus-halál, új, hazai diagnosztika

A legújabb sokszeletes szív-CT kimutatja a panaszokat nem okozó rögöket is az érben. Itthon évente 7,5 ezer ember veszti életét szívinfarktus miatt, az időben történő beavatkozással ez csökkenthető.

2011. március 13. vasárnap
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!