Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ervin napja van. Holnap Zita napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Nyelészavar

NyelészavarA nyelv segítségével a szájba kerülő tápanyagok a garatba jutnak. Az inger hatására a nyúltagyból érkező parancs elindítja a nyelési reflexet. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedik, és a garat felső, orrüreg felé irányuló járatát lezárja. Ezzel párhuzamosan a gégemenetet lefedi a gégefedő, s lezárja a légcsőbemenetet. A szájból a garatba jutó táplálék így szabadon a nyelőcsőbe kerül, ahonnan perisztaltikus mozgással lejut a gyomorba.

A nyelészavar hátterében állhat a nyelőcsőgyulladás. Ilyenkor a gyomorsav, ritkábban a savval kevert gyomortartalom fel- ill. visszakerül a nyelőcsőbe, s a nyelőcső alsó szakaszán gyulladás alakul ki – reflux oesophagitis. A reflux kialakulhat még rekeszizomsérv vagy a gyomorszáj záródási elégtelensége miatt is.

A nyelészavar bekövetkezhet továbbá depresszió, hisztéria vagy más pszichés megbetegedés következtében.

Problémát okozhat valamilyen fertőzés pl. skarlát, diftéria, Pfeifer-féle mirigyláz, mert ilyenkor a tápcsatorna felső szakaszán gyulladás alakul ki, s a garat nyirokcsomói megduzzadnak.

Nyelészavart okozhatnak a nyelőcsövön kívüli és belüli daganatok. A kívül elhelyezkedők összepréselhetik a nyelőcsövet, beszűkítve a keresztmetszetét. A belül elhelyezkedők nagyon nagy hányada rosszindulatú. Ezeknél a nyelési panasz csak az előrehaladott állapotban jelentkezik, egy jellegzetesen kellemetlen szájszaggal együtt.

A nyelőcső sérülése okozhat nyelőcsőszűkületet és akadályozhatja a nyelést a nyelőcsőgörcs, ami a nyelőcső izomzatának görcsös összehúzódása miatt következhet be. A kemény, és nagyobb falatok lenyelése után a görcs – átmeneti jelleggel – reflexesen is kialakulhat.

A+ A A-
Nyelészavar
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!