Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ervin napja van. Holnap Zita napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Nehéz légzés terheseknél

Nehéz légzés a terhesség utolsó időszakábanA terhesség utolsó időszakában, a hetedik hónapot követően sok kismamánál már kisebb terhelés estén is jelentkezhet nehéz légzés, zihálás. Ennek oka a nehezebben mozgó, összenyomott tüdő. A tüdő helyzete pedig a megnagyobbodott méh miatt feltolódott belek és rekeszizom miatt változik meg. Ez a panasz a nyolcadik hónapra jellemző és viszonylag erőteljes, a terhesség utolsó hónapjában – amikor a magzat feje a kismedencébe száll le – enyhülni szokott.

Amennyiben a nehéz légzés pihenés közben is jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ilyen helyzetben ez nem normális tünet.

Néhány kismamánál előfordulhat, hogy nehezen kap levegőt akár már a terhesség első öt hónapja alatt. Általában a rendkívüli súlynövekedés vagy a keringő vérmennyiség hirtelen felszaporodása járhat ilyen következményekkel. Amennyiben a panasz állandósul orvoshoz kell fordulni, valószínűleg laboratóriumi vizsgálat szükséges.

A 28. hét után kisebb terhelés estén is bekövetkezhet enyhe légszomj, sőt jelentős túlsúly, dohányzás vagy rossz általános egészségi állapot esetén korábban is előfordulhat.

Figyelni kell arra, hogy korábbi allergiás rohamok nem újulnak-e ki, mert ezek kezelése a terhesség alatt is szükséges. Zihálásos jellegű légzés a nátha kísérőjelenségeként is tapasztalható.

A terhesség végi nehéz légzés gyakorlatilag minden esetben jelentkezik. Ha már a napi teendők elvégzését is akadályozza, vagy kifejezetten rossz közérzettel párosul, orvoshoz kell fordulni. Enyhébb esetben a tünet súlyosságát tudjuk mérsékelni jól kézben tartott testsúlygyarapodással, a dohányzás beszüntetésével, a szorosabb ruhadarabok viselésének mellőzésével.

A+ A A-
Nehéz légzés a terhesség utolsó időszakában
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Szülési fájdalmak

1. homeopátia – fájdalomcsillapításra: Arnica, Coffea. Méhösszehúzódás elősegítésére: Caulophyllum, hátfájásra: Kali carbonikum.

2. virágkivonat – nyugalom és önuralom megőrzésére: Életmentő gyógyír, kimerültségre: olajfavirág-kivonat, a szervezet alkalmazkodásához: diófavirág-kivonat.

3. masszázs -  a gerinc mentén, a csípő és a tompor körül, majd a vesetájon végül a keresztcsontnál.

4. akupresszúra – a kézfejen, a lábon és a keresztcsont környékén lévő, megfelelő pontok nyomása.

5. egyéb – méherősítő hatása miatt málnalevél, méhösszehúzódás fájdalmainak csillapítására hideg és meleg terápia, légzés és relaxálás.

2011. máj. 03. kedd
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!