Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Ervin napja van. Holnap Zita napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Lázas csecsemő

Lázas csecsemőA normálisnál nagyobb hőmérsékletet a csecsemőnél is rendszerint valamilyen fertőzés okozza. Lázra gyanakodhatunk, ha a kisbabának a homloka forró, ha ingerlékenyebb a megszokottnál, vagy ha erős izzadást, rosszullétet tapasztalunk. Ilyen esetben indokolt a láz megmérése. A csecsemők hőmérsékletét általában a végbélben szokás mérni, vazelinos végű hőmérővel, de lehet hónaljban is mérni.

Ez esetben a 38 fokon felüli értéket tekintjük lázas állapotnak. Gyakori a testhőmérséklet jelző csíkok használata. Könnyű használni, de általában a valóságosnál átlag fél fokkal kevesebbet mutatnak. A normális, tehát 36 és 37 fok közötti tartományon belüli hőmérsékletingadozások aggodalomra nem adnak okot.

Azonnal orvost kell hívni a fél évesnél fiatalabb csecsemőkhöz, ha 38 fok fölé emelkedik a hőmérséklete és a fenti tünetek valamelyike jelentkezik. Ilyenkor ritkán fordul elő fertőzés, de súlyos is lehet. A tünetek között a kisbabán megjelenő kiütések is figyelmeztetőek (lázzal járó kiütések). Magas, 39 fok feletti láz esetén, vagy ha a kisbaba lázgörcsöt kap – melynek jele az arc elkékülése, a kezek és lábak szabályozhatatlanul remegnek – az orvos megérkezéséig langyos vizes borogatással szükséges a testet hűteni. Hányás esetén ki kell tisztítani a szájüreget.

Ugyancsak azonnali orvosi vizsgálatra van szükség, ha a láz mellett a kisbaba lélegzése rendellenesen felgyorsul. Mellkasi fertőzés lehetséges különösen ha a kicsi az előző héten influenzás volt. Ilyen esetnek minősül az is, ha a láz mellett a csecsemő szokatlanul ingerlékeny vagy aluszékony, esetleg hányással is küszködik. Ez esetben felmerül az agyhártyagyulladás – meningitis – lehetősége.

Kevésbé valószínű a súlyos fertőzés, de orvoshoz kell fordulni, ha a kisbaba éjszaka hirtelen felébred, nagyon erősen sír és tépkedi a fülét. Ez előfordulhat kisebb fájdalom mellett is. A tünetek a csecsemőknél gyakori középfül fertőzésre utalnak. Az ezt megelőző nátha megerősíti feltételezésünket. Hasonló a helyzet ha a láz kísérőjelensége a hasmenés, hányás. A legvalószínűbb ok az emésztőrendszer megbetegedése, a gyomor-bél hurut – gastroenteritis. Figyelni kell arra, ha a kisbaba kanyarós beteg közelébe kerülése után az orrából áttetsző váladék folyik és köhög, mert valószínű, hogy elkapta a kanyarót.

A torok vagy a száj fertőzésére gondolhatunk, ha a láz mellett a pici nem fogadja el a szilárd táplálékot. Ilyenkor nem kell erőltetni az evést, viszont feltétlenül legalább napi 7-8 deciliter folyadékot kell vele itatni. Két nap után orvoshoz kell fordulni.

A baba túlmelegedhet, ha túl sok a ruha rajta, vagy nagyon meleg a környezet. Ezért a kisbaba ágyát sosem szabad a fűtőtest közelébe elhelyezni. Hűvösebb környezetbe helyezés, ruhalevétel után egy órával a hőmérsékletnek vissza kell térnie a normális tartományba.

Az itt nem említett, láz melletti kísérőjelenségeken kívüli tünetek jelentkezése esetén orvoshoz kell fordulni.

A+ A A-
Lázas csecsemő
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

A lázas baba nem biztos, hogy fogzik

A lázas baba nem biztos, hogy fogzik

Ha egy kisbaba nyugtalan, nyűgös és lázas, gyakran a fogzásra kenik az egészet. Egy új tanulmány szerint bár a fog áttörésekor valóban megemelkedhet kicsit a testhőmérséklet, a magasabb láz nem a fogzás tünete.

Címkék:
2011. augusztus 16. kedd

Lázcsillapítás

Láz esetén segíthet néhány egyszerű házi orvosság, persze ettől még a kiváltó okot mindig tisztázni kell.

1. homeopátia – erős lázra: Aconitum vagy Belladonna. Alacsonyabb lázra: Bryonia, vagy Gelsemium vagy Pulsatilla.

2. gyógynövény-készítmények – segíthet a kasvirág tinktúrája ill. a fehér fűz kérgéből, hársfavirágból, bodzavirágból kasvirágból, gyömbérből vagy borsmentából készült tea. Akácvirágból készített, forró vízbe áztatott, szűrt majd ismét felforralt gyógytea is hatékony.

3. egyéb – a testborogatással hatásosan lehet a lázat csökkenteni, a folyadékveszteséget pótolni kell, főleg ha a vizelet halvány színű, ill. enyhülést hozhat a hűsítő szivacs.

Címkék:
2011. máj. 03. kedd
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!