Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Eleonóra és Zelmira napja van. Holnap Gerzson napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Hányás, hányinger terheseknél

Hányás, hányinger terheseknélA terhesség első harmadában, de alkalmanként a fele időszakban a nők többségénél jelentkezik hányinger, sőt hányás is. A tünetek három hónap után megszűnhetnek, de sok esetben tartósan fennmaradnak. A tünetek okát a hormonháztartás megváltozásában találhatjuk meg. Ugyanerre az időszakra jellemző a szervezet átállítódása, az idegrendszer labilitása.

A tünetek bármely napszakban jelentkezhetnek, de legáltalánosabb a reggeli időszakban való hányinger, hányás. A fáradtság, az éhségérzet növeli a tünet jelentkezésének esélyét. A hányinger többnyire viszonylag könnyen mérsékelhető vagy akár megszüntethető.

Az enyhítés érdekében célszerű betartani néhány tapasztalati tanácsot:

  • a terhesség alatt csak az orvos által előírt vagy engedélyezett gyógyszert szabad szedni,
  • kerülni kell a zsíros ételeket és az édességet, de legalábbis mérsékelni kell fogyasztásukat,
  • a dohányzást és az alkoholfogyasztást abba kell hagyni,
  • reggeli felkelés előtt ajánlott még egy kevés időt az ágyban maradni és pirítóst vagy néhány kekszet ott elfogyasztani,
  • kedvező hatású a hideg folyadékok – kakaó, tej – fogyasztása,
  • a gyakori, de kisebb mennyiségben való evés a hasznosabb, mert kevésbé terheli meg a gyomrot,
  • kedvező a minél több pihenés, de tanácsos végezni a megszokott munkát,
  • a friss levegőn rendszeresen végzett terhestorna sokat javít a közérzeten, de sokat segíthet napi egy-másfél óra séta is, a szabad levegőn.

Az enyhe hányinger, a ritka alkalmankénti hányás ugyan kellemetlen, de komoly rendellenességnek nem minősül, ezért nem veszélyes sem a magzat, sem a terhes kismama számára.

Amennyiben a hányás naponta többször is jelentkezik, előfordulhat, hogy a kismama és magzata nem jut elég táplálékhoz, ezért szükséges a panasszal a kezelőorvost minél előbb felkeresni! Különösen veszélyes lehet a helyzet, ha a tünetek megjelenése után testsúly csökkenés figyelhető meg. Ezekben az estekben az orvos bőséges folyadékfogyasztást és a fenti tanácsok betartását mindenképpen javasolni fogja, de lehet hogy szükség lesz biztonsággal szedhető hányáscsillapító felírására is. Súlyos esetekben elképzelhető a kórházi kezelés.

A+ A A-
Hányás; hányinger terheseknél
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

A terhesség és szövődményei 1.

A terhesség és szövődményei 1.

Terhességi szövődmények olyan elváltozások, amelyek kizárólag terhességben fordulnak elő. Érinthetik a nőt, a magzatot vagy mindkettőjüket; a terhesség különböző szakaszaiban jelenhetnek meg.

2010. október 18. hétfő

Várandós kismama diétája

Várandós kismama diétája

A terhességi állapotot megelőzően a kismama tápláltsági állapota akkor megfelelő, ha tápanyagraktárai feltöltve vannak, s korábbi táplálkozása kiegyensúlyozott, vegyes összetételű. A normálisan táplálkozó kismama elfogadható testsúlygyarapodása 10–12 kg, az átlagosnál nagyobb súlyú kismamáknál ennél 10%-kal kevesebb. Az első 2,5 hónapban a súlygyarapodás hetente 10–12 dkg, ezután 6,5 hónapon át heti 30 dkg.

2011. máj. 04. szerda
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!