Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Eleonóra és Zelmira napja van. Holnap Gerzson napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Hányás csecsemőknél

Hányás csecsemőknélA kisbabáknál mindennapos jelenség, hogy szopás után visszabuknak egy kis tejet. Ez nem más mint egy evés közbeni vagy utáni passzív visszaáramlás, ami teljesen normális jelenség. A tényleges – különösen az ismétlődő – hányás azonban ennél jóval súlyosabb probléma lehet.

Nagyon fontos, hogy lehetőleg különbséget tudjunk tenni a bukás és a hányás között. Általános elv, hogy a kisbaba 2-3 hónapos koráig minden tényleges hányás esetében forduljunk orvoshoz. Természetesen nagyon fontos a megelőzés, amit elsősorban a higiénére való odafigyelést jelent. Alapvető a szappannal történő kézmosás, mindenkinek aki a babával foglalkozik, sőt a baba kezét is mossuk meg ha a lakáson kívül játszott, vagy állatot érintett meg. A beteg csecsemőnek biztosítsunk külön törülközőt. Ha a baba az első néhány hónapban minden étkezés után hány, és közben erősen éhes, felmerül a gyomorból a vékonybélbe vezető cső, a gyomorkapu szűkületének – stenosis pylori – lehetősége, amin operációval lehet segíteni.

Tudnunk kell, hogy sok lázas betegség okoz hányást. Ilyen esetekben mielőbb tisztázni kell, mi okozza a lázas állapotot. Amennyiben 38 foknál magasabb láz mellett szokatlan aluszékonyságot, az étel vagy folyadék elutasítását tapasztalunk, azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert csak a kórházi diagnózis tudja biztonságosan kizárni az agyhártyagyulladás – meningitis – gyanúját. Ha a hasonló tünetek több napos köhögéssel egészülnek ki, s a hányás a köhögési rohamok végén következik be, fenn áll a szamárköhögés – pertussis – veszélye, ami orvosi segítséggel, valószínűleg otthon is gyógyítható.

A leggyakoribb hányást kiváltó ok a gyomor-bél hurut – gastroenteritis –, az emésztőrendszer fertőzéses megbetegedése. Ez leggyakrabban a tápszerrel etetett kisbabáknál fordul elő. Kísérő tünetként a magasabb testhőmérséklet és szokatlanul híg és gyakori széklet jelentkezik. Csak az orvos tudja eldönteni, hogy elegendő-e a kiszáradást megelőző otthoni kezelés, esetleg korházi felvétel javasolt, ahol a csecsemő intravénás cseppinfúzióval kellő mennyiségű folyadékot kaphat.

Szintén általános szabály, hogy, ha a hányadék véres, vagy zöldessárga, de a székletben nincs semmi rendellenes, akkor késedelem nélkül orvost kell hívni, mert súlyos hasi betegség okozhat ilyen tüneteket.

Az orvosi segítségkérésen túl a legfontosabb feladatunk a kiszáradás elleni teendők megtétele. A kiszáradás jelei a száraz száj, a beesett szemek – vagy behorpadt kutacs –, 3 óránál hosszabb ideig szárazon maradt pelenka, levertség és a bőr rugalmasságának elvesztése. A szoptatott csecsemők esetében 24 órán keresztül szoptatás helyett glükóz oldatot adjunk nagyjából óránkénti sűrűséggel.

A következő napokban fokozatosan cseréljük vissza a glükózoldatot a szoptatásra. A glükóz oldat készítésekor 3 csapott evőkanálnyi szőlőcukrot oldjunk fel 2 dl kiforralt vízben, majd hűtsük le. Ezt jól helyettesíti a gyógyszertárban készen kapható , kis tasakokba kiszerelt, ízesített kiszáradás elleni por, feloldott formában. A tápszerrel etetett csecsemőknél az első nap nem adunk tejet, s a 2.-tól az 5.-ig napig egyenletesen csökkentjük a glükóz oldatot és növeljük a tápszer mennyiségét.

Az elválasztott kisbabák esetében 5 napig nem célszerű tejet vagy tejterméket adni, helyette a súlyának megfelelő, általában 1000-1500 ml mennyiségű glükózoldat a megfelelő. A 2. naptól kezdve passzírozott gyümölccsel, főzelékkel bővítsük a táplálékot. A 6. napig fokozatosan növeljük a pépes étel arányát, majd visszatérhetünk a megszokott étrendhez.

A+ A A-
Hányás csecsemőknél
16897 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (16897)
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!