Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jusztin napja van. Holnap Laura, Alida és Alina napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

Beszédzavar gyermekeknél

Beszédzavar a gyermekeknélIdőben fel kell figyelni a gyermekeknél, ha későn kezd beszélni, érthetetlenül beszél, kiejtési zavarai vannak vagy dadog. Az esetek túlnyomó hányadában a probléma bármiféle beavatkozás nélkül megoldódik. Esetenként viszont szükség van orvosi segítségre, korrekcióra.

A késői beszédfejlődés miatt sok a szülői aggodalom

Az egyébként normálisan fejlődő gyermekeknél nincs probléma ha a második életév végéig nem kezd el beszélni. Különösen gyakran fordul elő a fiúknál és az egykéknél – s ezen azzal tudunk változtatni, ha mindennap beszélgetünk a kicsivel, egyéb tevékenység közben. Nehezebb a helyzet ha a fejlődés egyéb területein is elmaradás tapasztalható, mert ennek oka lehet fizikai rendellenesség, növekedésbeli visszamaradottság vagy lassú értelmi fejlődés, mely tünetekkel orvoshoz kell fordulni.

Amennyiben a gyermek csak néhány szót tud mondani két éves korára, gondolhatunk a normális késői fejlődésre, de okozhat ilyet az ingerszegény környezet, emocionális stressz esetleg halláskárosodás is. Fül ill. hallásvizsgálat mindenképpen célszerű. Ugyancsak a hallásproblémához kapcsolható, ha a gyermek nem képes tisztán kiejteni a szavakat.

Előfordul a beszédtől való idegenkedés akkor is, ha nincsenek problémák a szavak kiejtésével

Miután valószínű, hogy nem a beszédképző szervekkel, vagy a hallással lenne gond érdemes szakorvoshoz fordulni.

Az öt év körüli gyermeknél jelentkező dadogás a beszéd gyakori és normális kiskori bizonytalanságának a maradványa. A szorongás súlyosbíthatja e tünetet ezért szükség van az orvosi segítségre, s valószínűleg a beszédterápiára. Kisebb korban a bizonytalan beszéd természetes folyamat része. Oka általában az izgatottság, mert a kicsi agya gyorsabban dolgozik mint amilyen gyorsan képes beszélni. Ez a fajta dadogás szinte minden gyermeknél elmúlik a fejlődés során.

A pöszeség vagy egyéb beszédhiba gyakori jelenség

Ha ez kisebb mértékű, valószínű, hogy a gyermek egyedül is megbirkózik vele. Amennyiben viszont a beszédhiba súlyos, a kívülállók nem értik esetleg a gyermeket zavarja és feszélyezi e probléma, orvoshoz kell vinni, mert az ok lehet valamilyen korrigálandó fizikai probléma, vagy logopédus segítségére.

Az S hang helytelen ejtése, a G, K, L hangok képzési problémái négy éves korig elfogadhatóak, utána pszichoterápiás tanácsadás ill. a szakorvos megkérdezése a követendő út.

A+ A A-
Beszédzavar gyermekeknél
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Beszédzavart okoz az ujjszopás

Beszédzavart okoz az ujjszopás

A BMC Pediatrics közlése szerint az éveken át tartó cumizás, illetve ujjszopás károsan hat a gyerekek beszédfejlődésére.

2009. november 04. szerda
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!