Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Márk napja van. Holnap Ervin napja lesz.

Szédülés

vertigo sxc 1149Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők (pl. tengeribetegség), gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás.

Méniere-betegség

Szédüléses rohamokban megnyilvánuló betegség, amit a belsőfülben levő egyensúlyszervben található folyadék túlnyomása okoz. A betegséget kifejezett egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés, a hallás fokozatos romlása és fülzúgás kíséri.

A szédülés és vertigo

A szédülés pontatlan kifejezés, melyet különböző érzetek körülírására alkalmaznak. Sokszor szédülésnek nevezik az ájulásérzést, a kábultságot, az egyensúlyvesztést, a forgásérzést, a dekoncentráltság élményét és a gyengeséget. A vertigo - valódi szédülés - jelentése jól meghatározott: az érintett saját magának vagy környezetének mozgását vagy forgását észleli (forgó álmozgás).

A szédülésnek nevezik rendszerint az ájulás- és kábultságérzést, melynek során a beteg úgy érzi, hogy rövidesen eszméletét veszti; egyensúlyvesztést, mikor a beteg ingatagnak, elesésre hajlamosnak érzi magát. A szédülés lehet átmeneti és krónikus. A krónikus szédülés (bizonytalanság érzés) idősebbek között gyakoribb.

Az esetek 5-6%-ában ez a panasz viszi az orvoshoz a beteget. Bár a szédülés bármely életkorban előfordulhat, a kor előrehaladtával gyakorisága nő. A 40 évesnél idősebb népesség mintegy 40%-a él át szédüléses panaszokat az élete folyamán.

Jóllehet a szédülés nemegyszer kellemetlen, sőt munkaképtelenséggel is járhat, súlyos betegségre csak az esetek 5%-ában utal. A szédülés mindegyik típusának hátterében rendszerint jellemző okokat találunk. Az ájulásérzés és kábultság, például, gyakorta hirtelen vérnyomásesés  , illetve az agyi vérellátás elégtelenségét okozó kórképek következménye. Ez utóbbiakhoz tartozik a szívkoszorúerek betegségei mellett a szívritmuszavar és a szívelégtelenség is. Szorongással járó kórképek és erőltetett légzés (hiperventilláció) szintén okozhat kábultságot.

Az egyensúlyérzék elvesztése felléphet látászavarok, különösképp kettős látás következtében, hiszen a szervezetet a képi információk segítik az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséggel járó, és így a járást megnehezítő csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, hasonlóan bizonyos görcsgátló és nyugtató gyógyszerekhez. A belső fül betegségei gyakran járhatnak vertigóval. A vertigónak számos oka lehet, beleértve a "tengeri betegség"-et, a benignus paroxizmális pozícionális vertigót  és a Meniere-betegséget  . A krónikus szédülés hátterében, kiváltképp idősekben, számos ok állhat.

A szédülés bármely korban okozhat gondot, ez különösen akkor igaz, ha az érintett személynek igényes vagy veszélyes feladatot kell végeznie. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését.

Tartósan fennálló vagy a hétköznapi tevékenységeket akadályozó szédülés esetén forduljunk orvoshoz.

SLO-szindróma

Smith-Lemli-Opitz – SLO-szindróma

SLO-szindromaA Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma egy genetikailag öröklődő koleszterin hiánnyal járó anyagcsere zavar betegség. Az SLO-ban szenvedő betegeknek alacsony a koleszterin szintje és magas a 7DHC szintje. Mivel a koleszterin a sejt membránok és szövetek illetve az agyi fehér állomány alapvető alkotó eleme, annak hiánya különböző fokú testi és szellemi fejlődési rendellenességeket és súlyos táplálási nehézséget okoz. Az SLO betegség jelenleg nem gyógyítható, de koleszterin pótlással a betegek állapota lényegesen javítható.

A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy olyan genetikai rendellenesség, amely jelentős kihatással van az érintett gyermek fejlődésére, mind a születése előtt, mind pedig azt követően.

A szindrómát először 1964-ben írta le három genetikus David Smith, Luc Lemli és John M. Opitz. Ők három olyan fejlődésben lemaradó fiú gyermeket vizsgáltak meg, akiknél azonos tüneteket véltek felfedezni. A három kisfiú nevének kezdőbetűi alapján a betegséget kezdetben RSH szindrómának nevezték el, csak később vált Smith-Lemli-Opitz szindróma néven ismertté. Habár a betegséget már a kezdetektől genetikai rendellenességnek tekintették, és hamarosan további több száz esetet diagnosztizáltak, még 30 évet kellett várni arra, hogy a tudósok rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a betegséget.

A+ A A-
SLO-szindróma
16901 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (16901)
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!