A leggyakoribb tünetek egyike a levertség. Egyben jó néhány betegség esetében megjelenik e panasz a betegnél, ezért nem jellemző tünetként kell kezelni.

Jellemzői a megszokottól eltérő fáradtságérzés, a teljesítménycsökkenés és kedvetlenség esetleg apátia. Kísérő jelenségként idegesség, ingerlékenység, fejfájás, hirtelen hangulatváltozás is követheti.

Okai: depresszió, általában ártalmatlan vegetatív zavarok vagy súlyos szervi megbetegedés. Sok esetben visszavezethető alacsony vérnyomásra, vérkeringési zavarra. Okozhat levertséget a tartósan rövid ideig tartó alvás, a mértéktelenség az alkoholfogyasztásban, dohányzásban. Tünete lehet az idült lefolyású fertőző betegségeknek, elégtelen pajzsmirigyműködésnek, a vérszegénységnek, a szívizomgyengeségnek vagy rosszindulatú daganatos megbetegedésnek.

A levertség elkerülésének jó megelőző eszköze az egészséges életvitel, a friss levegőn való huzamosabb tartózkodás, sportolás. A mértékletesség az élvezeti cikkek fogyasztásában csökkenti a vegetatív idegrendszer zavarának veszélyét.

A megfázáshoz kapcsolódó vagy az életvitelből következő levertség nem kíván okvetlenül orvosi beavatkozást. Ugyanakkor lehet súlyos betegség tünete is, ezért, ha érzékelhető ok nélkül következik be, akkor célszerű orvoshoz fordulni. A pontos ok kiderítésére vér- és vizeletvizsgálat, tüdőröntgen szolgál első lépésként. Depresszióra, pszichés okokra való gyanú esetén segíthet a gyógyszeres kezelés ill. a pszichoterápia. Szervi megbetegedés jelei esetén annak megfelelő orvosi ellátás vezet eredményre.

A nyelv segítségével a szájba kerülő tápanyagok a garatba jutnak. Az inger hatására a nyúltagyból érkező parancs elindítja a nyelési reflexet. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedik, és a garat felső, orrüreg felé irányuló járatát lezárja. Ezzel párhuzamosan a gégemenetet lefedi a gégefedő, s lezárja a légcsőbemenetet. A szájból a garatba jutó táplálék így szabadon a nyelőcsőbe kerül, ahonnan perisztaltikus mozgással lejut a gyomorba.

A nyelészavar hátterében állhat a nyelőcsőgyulladás. Ilyenkor a gyomorsav, ritkábban a savval kevert gyomortartalom fel- ill. visszakerül a nyelőcsőbe, s a nyelőcső alsó szakaszán gyulladás alakul ki – reflux oesophagitis. A reflux kialakulhat még rekeszizomsérv vagy a gyomorszáj záródási elégtelensége miatt is.

A nyelészavar bekövetkezhet továbbá depresszió, hisztéria vagy más pszichés megbetegedés következtében.

Problémát okozhat valamilyen fertőzés pl. skarlát, diftéria, Pfeifer-féle mirigyláz, mert ilyenkor a tápcsatorna felső szakaszán gyulladás alakul ki, s a garat nyirokcsomói megduzzadnak.

Nyelészavart okozhatnak a nyelőcsövön kívüli és belüli daganatok. A kívül elhelyezkedők összepréselhetik a nyelőcsövet, beszűkítve a keresztmetszetét. A belül elhelyezkedők nagyon nagy hányada rosszindulatú. Ezeknél a nyelési panasz csak az előrehaladott állapotban jelentkezik, egy jellegzetesen kellemetlen szájszaggal együtt.

A nyelőcső sérülése okozhat nyelőcsőszűkületet és akadályozhatja a nyelést a nyelőcsőgörcs, ami a nyelőcső izomzatának görcsös összehúzódása miatt következhet be. A kemény, és nagyobb falatok lenyelése után a görcs – átmeneti jelleggel – reflexesen is kialakulhat.