Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Szilvia napja van. Holnap Aliz napja lesz.

Levertség

LevertségA leggyakoribb tünetek egyike a levertség. Egyben jó néhány betegség esetében megjelenik e panasz a betegnél, ezért nem jellemző tünetként kell kezelni.

Jellemzői a megszokottól eltérő fáradtságérzés, a teljesítménycsökkenés és kedvetlenség esetleg apátia. Kísérő jelenségként idegesség, ingerlékenység, fejfájás, hirtelen hangulatváltozás is követheti.

Okai: depresszió, általában ártalmatlan vegetatív zavarok vagy súlyos szervi megbetegedés. Sok esetben visszavezethető alacsony vérnyomásra, vérkeringési zavarra. Okozhat levertséget a tartósan rövid ideig tartó alvás, a mértéktelenség az alkoholfogyasztásban, dohányzásban. Tünete lehet az idült lefolyású fertőző betegségeknek, elégtelen pajzsmirigyműködésnek, a vérszegénységnek, a szívizomgyengeségnek vagy rosszindulatú daganatos megbetegedésnek.

A levertség elkerülésének jó megelőző eszköze az egészséges életvitel, a friss levegőn való huzamosabb tartózkodás, sportolás. A mértékletesség az élvezeti cikkek fogyasztásában csökkenti a vegetatív idegrendszer zavarának veszélyét.

A megfázáshoz kapcsolódó vagy az életvitelből következő levertség nem kíván okvetlenül orvosi beavatkozást. Ugyanakkor lehet súlyos betegség tünete is, ezért, ha érzékelhető ok nélkül következik be, akkor célszerű orvoshoz fordulni. A pontos ok kiderítésére vér- és vizeletvizsgálat, tüdőröntgen szolgál első lépésként. Depresszióra, pszichés okokra való gyanú esetén segíthet a gyógyszeres kezelés ill. a pszichoterápia. Szervi megbetegedés jelei esetén annak megfelelő orvosi ellátás vezet eredményre.

Hányás csecsemőknél

Hányás csecsemőknélA kisbabáknál mindennapos jelenség, hogy szopás után visszabuknak egy kis tejet. Ez nem más mint egy evés közbeni vagy utáni passzív visszaáramlás, ami teljesen normális jelenség. A tényleges – különösen az ismétlődő – hányás azonban ennél jóval súlyosabb probléma lehet.

Nagyon fontos, hogy lehetőleg különbséget tudjunk tenni a bukás és a hányás között. Általános elv, hogy a kisbaba 2-3 hónapos koráig minden tényleges hányás esetében forduljunk orvoshoz. Természetesen nagyon fontos a megelőzés, amit elsősorban a higiénére való odafigyelést jelent. Alapvető a szappannal történő kézmosás, mindenkinek aki a babával foglalkozik, sőt a baba kezét is mossuk meg ha a lakáson kívül játszott, vagy állatot érintett meg. A beteg csecsemőnek biztosítsunk külön törülközőt. Ha a baba az első néhány hónapban minden étkezés után hány, és közben erősen éhes, felmerül a gyomorból a vékonybélbe vezető cső, a gyomorkapu szűkületének – stenosis pylori – lehetősége, amin operációval lehet segíteni.

Tudnunk kell, hogy sok lázas betegség okoz hányást. Ilyen esetekben mielőbb tisztázni kell, mi okozza a lázas állapotot. Amennyiben 38 foknál magasabb láz mellett szokatlan aluszékonyságot, az étel vagy folyadék elutasítását tapasztalunk, azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert csak a kórházi diagnózis tudja biztonságosan kizárni az agyhártyagyulladás – meningitis – gyanúját. Ha a hasonló tünetek több napos köhögéssel egészülnek ki, s a hányás a köhögési rohamok végén következik be, fenn áll a szamárköhögés – pertussis – veszélye, ami orvosi segítséggel, valószínűleg otthon is gyógyítható.

A leggyakoribb hányást kiváltó ok a gyomor-bél hurut – gastroenteritis –, az emésztőrendszer fertőzéses megbetegedése. Ez leggyakrabban a tápszerrel etetett kisbabáknál fordul elő. Kísérő tünetként a magasabb testhőmérséklet és szokatlanul híg és gyakori széklet jelentkezik. Csak az orvos tudja eldönteni, hogy elegendő-e a kiszáradást megelőző otthoni kezelés, esetleg korházi felvétel javasolt, ahol a csecsemő intravénás cseppinfúzióval kellő mennyiségű folyadékot kaphat.

Szintén általános szabály, hogy, ha a hányadék véres, vagy zöldessárga, de a székletben nincs semmi rendellenes, akkor késedelem nélkül orvost kell hívni, mert súlyos hasi betegség okozhat ilyen tüneteket.

Az orvosi segítségkérésen túl a legfontosabb feladatunk a kiszáradás elleni teendők megtétele. A kiszáradás jelei a száraz száj, a beesett szemek – vagy behorpadt kutacs –, 3 óránál hosszabb ideig szárazon maradt pelenka, levertség és a bőr rugalmasságának elvesztése. A szoptatott csecsemők esetében 24 órán keresztül szoptatás helyett glükóz oldatot adjunk nagyjából óránkénti sűrűséggel.

A következő napokban fokozatosan cseréljük vissza a glükózoldatot a szoptatásra. A glükóz oldat készítésekor 3 csapott evőkanálnyi szőlőcukrot oldjunk fel 2 dl kiforralt vízben, majd hűtsük le. Ezt jól helyettesíti a gyógyszertárban készen kapható , kis tasakokba kiszerelt, ízesített kiszáradás elleni por, feloldott formában. A tápszerrel etetett csecsemőknél az első nap nem adunk tejet, s a 2.-tól az 5.-ig napig egyenletesen csökkentjük a glükóz oldatot és növeljük a tápszer mennyiségét.

Az elválasztott kisbabák esetében 5 napig nem célszerű tejet vagy tejterméket adni, helyette a súlyának megfelelő, általában 1000-1500 ml mennyiségű glükózoldat a megfelelő. A 2. naptól kezdve passzírozott gyümölccsel, főzelékkel bővítsük a táplálékot. A 6. napig fokozatosan növeljük a pépes étel arányát, majd visszatérhetünk a megszokott étrendhez.

A+ A A-
Hányás csecsemőknél
16918 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (16918)
© Copyright 1993-2019 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!