A leggyakoribb tünetek egyike a levertség. Egyben jó néhány betegség esetében megjelenik e panasz a betegnél, ezért nem jellemző tünetként kell kezelni.

Jellemzői a megszokottól eltérő fáradtságérzés, a teljesítménycsökkenés és kedvetlenség esetleg apátia. Kísérő jelenségként idegesség, ingerlékenység, fejfájás, hirtelen hangulatváltozás is követheti.

Okai: depresszió, általában ártalmatlan vegetatív zavarok vagy súlyos szervi megbetegedés. Sok esetben visszavezethető alacsony vérnyomásra, vérkeringési zavarra. Okozhat levertséget a tartósan rövid ideig tartó alvás, a mértéktelenség az alkoholfogyasztásban, dohányzásban. Tünete lehet az idült lefolyású fertőző betegségeknek, elégtelen pajzsmirigyműködésnek, a vérszegénységnek, a szívizomgyengeségnek vagy rosszindulatú daganatos megbetegedésnek.

A levertség elkerülésének jó megelőző eszköze az egészséges életvitel, a friss levegőn való huzamosabb tartózkodás, sportolás. A mértékletesség az élvezeti cikkek fogyasztásában csökkenti a vegetatív idegrendszer zavarának veszélyét.

A megfázáshoz kapcsolódó vagy az életvitelből következő levertség nem kíván okvetlenül orvosi beavatkozást. Ugyanakkor lehet súlyos betegség tünete is, ezért, ha érzékelhető ok nélkül következik be, akkor célszerű orvoshoz fordulni. A pontos ok kiderítésére vér- és vizeletvizsgálat, tüdőröntgen szolgál első lépésként. Depresszióra, pszichés okokra való gyanú esetén segíthet a gyógyszeres kezelés ill. a pszichoterápia. Szervi megbetegedés jelei esetén annak megfelelő orvosi ellátás vezet eredményre.

A tüdődaganatok lehetnek jóindulatúak (benignusak) vagy rosszindulatúak (malignusak).

A tüdőrák alatt a légcső és a tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedését, a légutakat borító hámsejtekből kiinduló daganatos sejtburjánzást értjük. A kiindulás alapjául szolgáló szövet alapján a leggyakoribb hörgőráktípusok a laphámsejtes, a mirigyhámsejtes, és a kissejtes tüdőrák. Ez utóbbi tekinthető a rosszindulatúság jegyeit leginkább magán viselő daganat típusnak. A tüdőrák egy ritka, általában kevésbé rosszindulatú formája a carcinoid.

• Bővebben a betegségről

  Jóindulatú (benignus) daganatok

  A jóindulatú daganatokat nem hívjuk ráknak. A jóindulatú daganatok sejtjei olyanok, mint az egészséges sejtek, csak gyorsabban szaporodnak vagy lassabban pusztulnak el, mint általában. A jóindulatú daganatok nem terjednek a szervezet távoli részébe (nem adnak áttétet), rendszerint eltávolíthatók és nem újulnak ki. A jóindulatú daganatokat gyakran panaszmentes embereknél, véletlenül derülnek ki, és sok esetben nincs is szükség az eltávolításukra. Más esetekben a lassan növekvő jóindulatú daganat nyomja a test valamelyik szervét, és az ennek kapcsán kialakuló panasz viszi orvoshoz a beteget. A jóindulatú daganatok csak a legritkább esetben veszélyeztetik az életet.

  Rosszindulatú (malignus) daganatok

  A rosszindulatú (orvosi szóval malignusnak nevezett) daganatok esetében beszélünk rákról. A rosszindulatú daganatban kóros sejtek szaporodnak. Míg az egészséges sejtek szaporodását a szervezet ellenőrzése alatt tartja, addig a rákos sejtek osztódása kikerült a szervet kontrollja alól. A rákos sejtek ráterjednek a környező szövetekre, a vér- és a nyirokrendszer révén távoli szervekben telepednek meg, és ott tovább osztódnak, károsítják azokat. Amikor a rosszindulatú daganat a kialakulási helyétől távoli szövetekben jelenik meg, áttét (metasztázis) kialakulásáról beszélünk. A daganatos sejtek kontroll nélküli szaporodása során működésre képtelen szövetek keletkeznek, amelyek nemcsak a szervezet működéséhez szükséges feladatokat nem tudják ellátni, de a környező szöveteket is károsítják azzal, hogy elnyomják őket, illetve felélik a szervezet táplálék- és energiaforrásait. Idővel a szervezet számára a daganat fenntartása fontosabbá válhat, mint a saját működése.

  Nem kissejtes hörgőrák

  Sokkal gyakoribb, mint a kissejtes tüdőrák. Általában lassabban növekszik, és később ad áttétet.

  • Laphámsejtes rák
    Az összes tüdőrák 30-40%-át teszi ki. Az 1990-es évekig a laphámrák volt a leggyakoribb hörgőráktípus. Leginkább dohányzó férfiak körében fordul elő.
  • Mirigyhámsejtes rák (adenokarcinoma)
    Gyakorisága az utóbbi időben növekszik. A nők és a nem dohányzók körében ez a típus fordul elő a leggyakrabban.

  Kissejtes hörgőrák

  A daganatot alkotó kis kerek vagy zabszem alakú sejtekről kapta a nevét. Az összes hörgőrák eseteknek a 15-20%-át adja. Nőknél gyakrabban fordul elő.

  Carcinoid

  Ez a daganatféleség a légutak falában alakul ki az ott lévő idegi és hormonális rendszer sejtjeiből. A karcinoid tumor sejtjei különböző aktív fehérjéket, hormonokat termelhetnek. A karcinoid tumorok által kiváltott tünetek egyrészt attól függnek, hogy milyen aktív anyagot termelnek, illetve hol helyezkednek el a hörgőrendszeren belül. A karcinoid ritka daganatfajta, általában a kevésbé rosszindulatú tüdőrákok közé sorolják.

  A tüdőrák tünetei

  Nincsenek jellemző és kizárólagos tünetei ennek a betegségnek. Sokszor évekig növekedhet alattomosan, panaszok nélkül. A daganat elhelyezkedésétől függően (pl. központi, a szívhez közel elhelyezkedő vagy éppen a mellhártyával érintkező daganat) azonban okozhat fájdalmat, köhögést, nehézlégzést, vagy vérköpést.

  Előfordul, hogy a hörgőrák első jele az ismétlődő tüdőgyulladás, illetve hörghurut (bronchitisz), vagy a nyak, esetleg az arc megduzzadása. A hörgőrák csökkentheti az étvágyat, testsúlyvesztéshez, fáradtsághoz vezethet. Ezek a tünetek általában már csak a betegség előrehaladott stádiumában jelennek meg. Ilyenkor a gyógykezelés esélyei szerényebbek.

  Mit tegyen az, aki tüneteket észlel?
  
  Aki elhúzódó, hetekig-hónapokig nem szűnő, improduktív, vagyis váladék ürítéssel nem járó köhögést, elhúzódó vállfájdalmat, háti, vagy mellkasi fájdalmat érez mindenképpen forduljon orvoshoz panaszával.

  Vérköpés esetén azonnal orvoshoz kell menni!