Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Bence napja van. Holnap Bertalan napja lesz.

Látászavar

LátászavarA külső információk több mint harmadát a szem fogja fel. A látási érzékelés nagyon fontos az ember számára. Az optikai ingerek idegi impulzussá alakulva a recehártyán keresztül az agy látókérgéhez jutnak el.

A látószerv részei: szemgolyó, szemizmok, szempilla, könnymirigy, látóideg és a központi idegrendszer látóközpontja. Bármely terület károsodása esetén látászavar következik be. A zavar megnyilvánulása többféle lehet: életlen kép, hibás térlátás, elmosódott színek, látáskiesés stb.

Lehet gond a látásélességgel, aminek oka többnyire a szemgolyó és a szem optikai rendszerének elváltozása. Aki távollátó, annak a szemgolyó hosszirányú átmérője rövidül le, s a kép azért életlen, mert az ideghártya mögött képződik. Aki rövidlátó, annak pedig megnyúlik a szemgolyó hosszirányú átmérője, s a kép azért életlen, mert a kép az ideghártya előtt képződik. Ebből következik, hogy normális esetben, amikor a szemlencse pontosan az ideghártyára vetíti a képet, az élesen jelenik meg. A távollátó és közellátó jellegű hibák lencsével könnyen korrigálhatók. Az évi ellenőrzés során megállapítható, hogy a szemüveg megfelelő-e a további időszakra is.

Az agyi funkcionális zavaroknak is lehet tünete a látászavar. A látásélességgel van probléma az élvezeti szerek kóros fogyasztása, néhány gyógyszer mellékhatása következtében. Gondot jelenthet a látásban az agyi sérülés, a migrén rohamidőszaka, az agy vérellátási zavara, a jelentős mértékű vércukorszint csökkenés.

A homályos látás általában az idősödéssel függ össze. A kép azért homályosodik el, mert a szemlencse és az üvegtest az elöregedés következtében elhomályosodik, a fényáteresztő képessége csökken.

Retinaleválás miatt szikralátás, látótér-beszűkülést okozhat komoly zavarokat. Ebben az esetben csukott szemmel csillagokat, villanásokat lát a beteg. Ennek oka, hogy a szem ideghártyája a szemfenéktől eltávolodva nem tudja feldolgozni a szemfenékre érkező képet, s felrémlik a látás nagyfokú romlásának sőt a megvakulásnak a rémképe. A beszűkült látótér, a megjelenő fekete fátyol vagy függöny jelzi, hogy azonnali orvosi segítségre van szükség. Az ok látóideg működési zavar vagy komoly ideghártya elváltozás.

Látászavarnak nevezzük a színvakságot, színtévesztést is. A színvakság a fekete-fehérben való látást jelenti. Amennyiben a színvakság csak részleges, akkor a színek egy részét nem érzékeli a beteg. A kancsalság gyakori rendellenesség, amelyben a két szem nézővonala eltér egymástól. Az egyik szemnél a kép éles, a másiknál az ideghártyán nem a megfelelő területre kerül, ezért a szem kikapcsol.

A szem elváltozásainak feltérképezéséhez szemtükröt, réslámpát, mikroszkópot, szemnyomás-mérőt, ultrahangos vizsgálatot és egyéb speciális, műszeres vizsgálatot végeznek el.

Izzadás, verejtékezés

Egy átlagember testsúlyának felét-kétharmadát víz teszi ki. A zsírszövetek víztartalma kisebb, a nőkben pedig több zsír található, ezért a nők víztartalma kisebb (52–55%), mint a férfiaké (60%). A víz aránya szintén kisebb idős vagy elhízott emberekben. Egy 70 kg testsúlyú emberben kb. 45 liter víz található: 27–31 liter a sejtekben, 9 liter a sejteket körülvevő térben, és kicsit kevesebb, mint 4,5 liter (kb. a teljes víztartalom 8%-ka) a véráramban. A szervezet valamennyi víztér mennyiségét szabályozza. A vizet a szervezet szükség szerint mozgatja, az egyes területeken található víz mennyiségét viszonylag állandó szinten tartja, ezáltal biztosítja a szervezet megfelelő működését.

A vízbevitelnek egyensúlyban kell lennie a vízveszteséggel

A vízegyensúly fenntartásához – a kiszáradás, a vesekövek kialakulása és egyéb egészségügyi problémák elleni védelemhez – egy egészséges felnőttnek legalább másfél-két liter folyadékot kell fogyasztania naponta. Inkább több, mint kevesebb vizet kell fogyasztani, mert a felesleges víz kiürítése egyszerűbb a szervezet számára, mint a víz tárolása. Amennyiben a vese jól működik, a szervezet a folyadékbevitel nagymértékű ingadozását is kezelni tudja.

A szervezet a víz nagy részét az emésztőrendszerben, főleg a vastagbélben szívja fel. Emellett kis mennyiségű víz termelődik egyes tápanyagok feldolgozása (metabolizmusa) során.

A vízveszteség legnagyobb részét a vesék által a vizelettel kiválasztott mennyiség adja. A szervezet szükségleteinek megfelelően a vesék kevesebb, mint 0,5 litert, de akár több liter vizeletet is kiüríthetnek. Mintegy 0,7 liter víz vész el naponta a bőrön keresztül párolgással és a tüdőből kilélegzéssel.

Az erős izzadás – amit intenzív tornázás, meleg idő vagy láz okozhat – nagyban megnövelheti a párolgással elvesztett vízmennyiséget. Normális esetben kevés víz vész el az emésztőrendszerben. Tartós hányás vagy súlyos hasmenés azonban akár 4 liternél is több víz elvesztését okozhatja naponta.

Általában mindenki elegendő folyadékot fogyaszt az elvesztett víz pótlására. Előfordulhat azonban, hogy valaki tartós hányás vagy súlyos hasmenés ellensúlyozására nem tud elegendő folyadékot fogyasztani, ennek pedig kiszáradás lehet a következménye. A zavartság, a mozgáskorlátozottság vagy az öntudat elvesztése is megakadályozhat valakit az elegendő folyadékbevitelben.

Az ásványi sók (elektrolitok), például a nátrium és a kálium a szervezetben levő vízben oldódnak fel. A vízegyensúly és az elektrolit-egyensúly  szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezet megpróbálja a véráramban található víz és elektrolitok mennyiségét állandó szinten tartani. Például, ha a nátrium szintje megnő, szomjúság lép fel, mely megnövekedett folyadékbevitelt eredményez. Másrészt a szomjúságra adott válaszként az agy a veséket a vizelet-kiválasztás csökkentésére serkentő hormont választ el. A hatások kombinációja a véráramban található vízmennyiség növekedéséhez vezet. Ennek eredményeként a nátrium felhígul, a nátrium és a víz egyensúlya helyreáll. Ha a nátriumszint túlságosan lecsökken, a vesék több vizeletet ürítenek ki, ami csökkenti a véráramban található víz mennyiségét, ismét csak helyreállítva az egyensúlyt.

A verejtéktermelés zavarai

A verejtéket a bőrben lévő verejtékmirigyek termelik, és azok kivezetőcsövén át kerül a bőrre. Az izzadás segít lehűteni a testet, ezért az emberek melegben többet izzadnak. Akkor is verejtékeznek, ha izgatottak, ha stressz éri őket, vagy ha tornáznak.

A verejték nagy része víz, de tartalmaz sót (többségében nátrium-kloridot) és más anyagokat is. Ha valaki sokat verejtékezik, az elveszített sót és vizet pótolni kell.

A+ A A-
Verejtékezés; izzadás
3 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (3)

Szerencsés mutáció - emberek testszag nélkül

Szerencsés mutáció - emberek testszag nélkül

Minden ötvenedik ember olyan mutáns génvariánst hordoz, amelynek köszönhetően nincs testszaguk. Érdekes összefüggés, hogy a szárazabb állagú fülzsírt termelőknek nagyobb az esélyük e szerencsés elváltozásra.

2013. január 24. csütörtök

6 tipp az izzadás ellen!

6 tipp az izzadás ellen!

Egyre melegebb az idő, ugyanakkor senki sem szeretne verejtékezni és kellemetlen testszagot! Ne feledjük a klasszikus izzadásgátlókban található alumíniumsókat több kutatás is kapcsolatba hozta rákos megbetegedésekkel, így nem mindegy, hogy mit használunk! Az egészségtudatos fogyasztóknak összegyűjtöttünk néhány natúr tippet az izzadás és a kellemetlen szagok megelőzésére!

2016. június 17. péntek

12 tünet, amely szívbetegségre utalhat. Vedd komolyan!

12 tünet, amely szívbetegségre utalhat. Vedd komolyan!

A szívbetegségek jelentik az első számú halálozási faktort az USA-ban: többen halnak meg benne, mint az összes ráktípusban együttvéve. Hogy miért? Részben azért, mert az emberek nem – vagy csak nagyon későn – fordulnak orvoshoz a tünetek jelentkezésekor. A tünetek nem mindig intenzívek és egyénenként, sőt nemenként is eltérőek lehetnek.

2010. máj. 15. szombat
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!