Kóros fogyásnak nevezzük, ha különösebb ok nélkül hirtelen lefogyunk, sokat veszítünk testsúlyunkból

A lassú kóros fogyás esetleg csak néhány hónap után vehető észre. Az arc beesik, ráncos lesz, minden ruha bővé válik, a ruhatárát már nem tudja használni. A kóros fogyás komoly tüneti jelenség, amivel orvoshoz kell fordulni.

A nagymértékű fogyásnak különböző okai lehetnek

Előfordulhat hasnyálmirigy, máj, gyomor vagy bél megbetegedés, táplálékhasznosítási zavar. A betegség hátterében állhatnak rosszindulatú daganatok, fertőző betegségek és lelki megrázkódtatások.

A serdülőkorú lányoknál a súlyos lelki-idegi megterhelés kiválthat nagymértékű testsúlyváltozást.

Az alkoholizmus előrehaladott állapotában hirtelen fogyást produkál. Orvosi segítség kell, mert a szervezet ellenálló képessége lecsökken a fertőző betegségekkel szemben.

A szalagféreg-fertőzés esetén a jó étvágy, a normális táplálkozás sem mentesít az erős fogyás alól. Kísérő tünet még a fáradtság és a gyomor panaszok. A szalagféreg parazita, amely a bélrendszerben élősködik.

Vérképzőszervi megbetegedések esetén a hirtelen fogyást fáradtság és ritkábban apró bőrvérzések kísérik. A korábbiakkal szemben ma már a gyógyulás esélye nagyobb. Az elhúzódó krónikus légcsőhurut miatt a beteg általános erőállapota leromlik, könnyen fárad és folyamatosan veszít a súlyából.

Pszichoszomatikus megbetegedések esetén a szervezet működési zavara valamilyen pszichés problémára vezethető vissza. Az akut depressziót fogyás, apátia és passzivitás követi. A betegnek általában nincs betegségtudata, ezért környezetének kell orvoshoz fordulni.

Újszülötteknél előfordulhat a gyomor záróizmának görcse vagy szűkülete. A görcs miatt az újszülött a táplálékot kihányja.

Az időskori szellemi hanyatlás következtében a beteg elveszti érdeklődését a táplálkozás iránt is. A beteg táplálásáról gondoskodni kell.

A cukorbetegség elsősorban a fiataloknál okoz hirtelen fogyást. A vizelet mennyisége elérheti a napi 5-6 litert is, így naponta fél kilónyi cukorveszteség is bekövetkezhet – kb. 2000 Kcal.

A pajzsmirigy aktivitásának hirtelen fokozódása miatt a szervezet az összes természetes zsírtartalékát felhasználja. Ingerlékenység, pulzusszám emelkedés izzadékonyság és fogyás következik be.

A rosszindulatú daganatok, bizonyos fertőzések és gyomorfekély egyaránt okozhat jelentős testsúlycsökkenést A felsorolt esetekben mindig orvoshoz kell fordulni segítségért.

Szinte mindegyik kolorektális daganat (vastagbélrák és végbélrák) a vastagbél és a végbél nyálkahártyájában kialakult adenokarcinóma

A daganat általában gombszerű duzzanatként jelenik meg a nyálkahártyán vagy egy polipon. A daganat növekedése során megtámadja a bélfalat, illetve a közeli nyirokcsomókat is. Mivel a vastagbélből és a végbél nagy részéből a vér a májba kerül, a kolorektális rák a közeli nyirokcsomók után a májra is átterjed (áttétet képez).

A vastagbélrák nőknél, míg a végbélrák férfiaknál gyakoribb. A vastag- vagy végbéldaganatos betegek 5%-ánál a vastag- és végbélben egynél több helyen van rosszindulatú daganat, ami nem tűnik helyi terjedésnek.

• Bővebben a betegségről

  Kockázati tényezők

  A családban már előfordult kolorektális rák növeli a kialakulás esélyét, akárcsak a családban már előfordult polip. A kólitisz ulcerózában és Crohn-betegségben szenvedőknél nagyobb a daganat kialakulásának kockázata; a kockázat mértéke a betegség kialakulásának idejétől és időtartamától függ.

  A legnagyobb kockázatot a magas zsír- és alacsony rosttartalmú étrend jelenti. A fokozott lég- és vízszennyezés, és különösen az ipari rákkeltő anyagok (karcinogének) is szerepet játszhatnak.

  Panaszok, tünetek

  A kolorektális rák lassan nő, és sokáig nem okoz tüneteket. A tünetek a daganat fajtájától, helyétől és kiterjedésétől függnek.

  Az okkult (szemmel nem látható) vérzés miatt kialakuló fáradtság és gyengeség lehet az egyetlen korai panasz. A bal oldali (leszálló) vastagbélben kialakult tumor korábban okoz elzáródást, mert ennek kisebb az átmérője, s az azon áthaladó széklet félig szilárd. A daganat hajlamos körbevenni a vastagbél eme szakaszát, ezzel felváltva okoz székrekedést és hasmenést az elzáródás kialakulása előtt. A beteg a görcsös vagy súlyos hasi fájdalom, illetve a székrekedés miatt keresi fel az orvost. A jobb oldali (felszálló) vastagbélben kialakuló tumor csak a betegség kései szakaszában okoz elzáródást, mert ennek a bélszakasznak vastagabb az átmérője, s az azon áthaladó bélsár még folyékony. Ezért a daganat felfedezésének idejére az olyan nagy lehet, hogy a hasfalon keresztül is kitapintható.

  A legtöbb vastagbélrák - általában lassan - vérzik. A széklet vérrel keveredhet, de gyakran nem is látható, és csak rejtett (okkult) vért keresve mutatható ki. A végbélrák első tünete általában a székeléskor fellépő vérzés. Ha a végbél vérzik, mindig figyelembe kell venni a rák lehetőségét, még akkor is, ha a betegről ismert, hogy aranyere vagy gurdélya van. Az is a rák tünete lehet, ha a betegnek fájdalmas székürítései vannak, és utána úgy érzi, végbele nem ürült ki teljesen. Az ülés fájdalmassá válhat; a beteg egyéb fájdalmat nem érez, hacsak a daganat át nem terjedt a végbélen kívüli szövetekre.

  A korai diagnózis a rutinszerű szűrésen múlik

  A székletet meg lehet vizsgálni rejtett (okkult) vér kimutatása céljából. A megfelelő vizsgálati eredmények érdekében a betegnek magas rosttartalmú, vörös hústól mentes diétát kell tartania a vizsgálatot megelőző 3 napban. Az orvos kesztyűs ujjal nyert székletmintát is megvizsgálhatja. Ha vért talál, további vizsgálatokra van szükség.

  További, rendelkezésre álló vizsgálati módszer a szigmoidoszkópia (a vastagbél alsó részének eszközös vizsgálata). A nagy kockázatnak kitett betegeknél a teljes vastagbélre kiterjedő kolonoszkópia végezhető. Egyes, rosszindulatúnak tűnő daganatokat a kolonoszkópon keresztül felvezetett sebészi eszközzel távolítanak el, míg más daganatokat hagyományos műtéttel kell kimetszeni.

  Vérvizsgálatokkal a kolorektális rák nem mutatható ki, jól alkalmazhatók azonban a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére a daganat eltávolítása után. Ha például a karcinoembrionális antigén (CEA) szintje magas az eltávolítandó daganat műtétje előtt, majd a műtét után lecsökken, a CEA szintjének ellenőrzésével a daganat kiújulása felfedezhető. A CEA-hoz hasonló CA 19-9 és CA 125 daganatjelzők (tumor-markerek) szintje a kolorektális rákban néha megnő.

  A vastagbélrák gyógyítására akkor a legnagyobb az esély, ha korán, még az áttétek kialakulása előtt távolítják el a daganatot

  A mélyen a bélfalba nőtt vagy azon átérő daganatok általában már szóródtak, még akkor is, ha az áttétek nem fedezhetők fel. A kolorektális rák kezelésére általánosan alkalmazott műtét az esetek 70%-ában eredményez gyógyulást.

  A legtöbb esetben a daganat körüli bélszakaszt és a környező nyirokcsomókat távolítják el, a megmaradó bélszakaszokat pedig egyesítik. Amennyiben a daganat mélyen belenőtt a vastagbél-falba, és csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő, a kezelés eredménye azonban legtöbbször csekély.

  A végbélrák műtéti módja attól függ, hogy a végbélnyílástól milyen távol helyezkedik el a daganat, valamint attól, hogy mennyire mélyen nőtt a bélfalba. A végbél és a végbélnyílás teljes eltávolítása után a beteg végleges kolosztómát kap (a vastagbelet műtéti úton vezetik ki a hasfali nyíláson). A vastagbél tartalma a nyíláson át a kolosztómás zacskóba kerül. Ha lehetséges, a végbélnek csak egy részét távolítják el, a végbélcsonkot és a végbélnyílást épen hagyják, később a vastagbelet és a végbél csonkját egyesítik.

  Amennyiben a daganat mélyen behatolt a bélfalba, de csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, a valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő. A műtét után végzett sugárkezelés lelassítja a visszamaradt daganatszövet növekedését, késlelteti a kiújulást, valamint meghosszabbítja a túlélési időt.

  Ha a daganat távoli nyirokcsomókra, a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre is átterjedt, műtéttel önmagában nem érhető el gyógyulás. A túlélési idő körülbelül 7 hónap. A műtét után fluorouracilos (esetenként egyéb szerekkel végzett) kemoterápia alkalmazható, ez azonban általában csekély hatással van a várható élettartamra. Az orvosnak a hoszpisz-ellátást is meg kell beszélnie ilyenkor a beteggel, annak családjával és más egészségügyi szakemberekkel is. Még szóródott daganat esetében is lehet műtétet végezni a bélelzáródás és az egyéb tünetek enyhítésére.

  Ha a rák csak a májra terjedt át, kemoterápiás szereket lehet befecskendezni közvetlenül a májat ellátó artériába. Kis, bőr alá ültetett, vagy övre akasztható külső pumpával a beteg nincs ágyhoz kötve a terápia során. Ez a kezelés hatásosabb lehet, mint a hagyományos kemoterápia, ennek igazolására azonban további kutatásokra van szükség. Ha a daganat a májon túl is terjedt, a kezelés nem hoz jelentős eredményt.

  A rossz egészségi állapotuk miatt műtétre alkalmatlan betegeknél a kezelés a tumor kiszárításából áll, így annak mérete csökken. A kiszárítást a tumor felszínére elektromos áramot vezető eszközzel (elektrokauterrel), vagy elektromosan feltöltött argon-gázt kibocsátó berendezéssel (argon-plazma koagulátorral) végzik; mindkét berendezést kolonoszkóppal lehet a daganat közelébe juttatni. A kiszárítás miatt a tumor mérete csökken, ezért a tünetek enyhülnek, s a várható túlélési idő mérsékelten meghosszabbodik; gyógyulást azonban ritkán lehet elérni.