Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.

Nyelészavar

NyelészavarA nyelv segítségével a szájba kerülő tápanyagok a garatba jutnak. Az inger hatására a nyúltagyból érkező parancs elindítja a nyelési reflexet. Ilyenkor a lágy szájpad megemelkedik, és a garat felső, orrüreg felé irányuló járatát lezárja. Ezzel párhuzamosan a gégemenetet lefedi a gégefedő, s lezárja a légcsőbemenetet. A szájból a garatba jutó táplálék így szabadon a nyelőcsőbe kerül, ahonnan perisztaltikus mozgással lejut a gyomorba.

A nyelészavar hátterében állhat a nyelőcsőgyulladás. Ilyenkor a gyomorsav, ritkábban a savval kevert gyomortartalom fel- ill. visszakerül a nyelőcsőbe, s a nyelőcső alsó szakaszán gyulladás alakul ki – reflux oesophagitis. A reflux kialakulhat még rekeszizomsérv vagy a gyomorszáj záródási elégtelensége miatt is.

A nyelészavar bekövetkezhet továbbá depresszió, hisztéria vagy más pszichés megbetegedés következtében.

Problémát okozhat valamilyen fertőzés pl. skarlát, diftéria, Pfeifer-féle mirigyláz, mert ilyenkor a tápcsatorna felső szakaszán gyulladás alakul ki, s a garat nyirokcsomói megduzzadnak.

Nyelészavart okozhatnak a nyelőcsövön kívüli és belüli daganatok. A kívül elhelyezkedők összepréselhetik a nyelőcsövet, beszűkítve a keresztmetszetét. A belül elhelyezkedők nagyon nagy hányada rosszindulatú. Ezeknél a nyelési panasz csak az előrehaladott állapotban jelentkezik, egy jellegzetesen kellemetlen szájszaggal együtt.

A nyelőcső sérülése okozhat nyelőcsőszűkületet és akadályozhatja a nyelést a nyelőcsőgörcs, ami a nyelőcső izomzatának görcsös összehúzódása miatt következhet be. A kemény, és nagyobb falatok lenyelése után a görcs – átmeneti jelleggel – reflexesen is kialakulhat.

Feledékenység, zavartság

Feledékenység, zavartságA feledékenység kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző. A kor természetes velejárója, főként az 50. és 60. életév elmúlta után. Akinek sok gondja van, vagy túlságosan belefeledkezik valamibe, ez nem jelenthet problémát. Akinél azonban hirtelen alakul ki a feledékenység vagy zavarodottság, annál valamilyen betegségre gyanakodhatunk.

Nem kell orvoshoz fordulni, ha a koncentrációzavart kialvatlanság miatti kimerültség okozza. Hasonlóan természetes reakciónak tekinthetjük, ha a feledékenység a túlterhelés, a sok gond miatt alakult ki. A szervezet hárító reakciójának tekinthetjük, ha mindig bizonyos dolgokat felejt el valaki, mert ez esetben egyszerűen nem akar olyat tudomásul venni, amit nem szívesen tesz meg. Minden más háttérbe szorulhat erős érzelmi felindulás vagy egy bizonyos témára való abszolút rákoncentrálás esetén. Végül a kor előre haladtával a megjegyzés képessége csökken, bár rendszeres edzéssel az emlékezet is karbantartható.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran vezet emlékezetkieséshez vagy zavarodottsághoz. Gyógyszerek, főleg a szorongáscsökkentő hatásúak is okozhatnak koncentráció zavarokat, s erről beszélni kell a kezelőorvossal.

A magas – tartósan 39 fok feletti láz okozhat zavarodottságot, s ilyenkor meg kell kezdeni a láz lehúzását és ki kell hívni az orvost. A hirtelen romlás a cukor-, a szív-, és a tüdőbetegségben szenvedőknél okozhat emlékezettel kapcsolatos panaszokat és csak az orvos tud segíteni. Cukorbetegeknél segítséget jelenthet némi édesség fogyasztása.

A zavartság, emlékezetkiesés előfordul fejsérülést szenvedetteknél. Ezekben az esetekben számolni kell az agyrázkódással vagy súlyosabb agyi sérüléssel. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a zavartság mellett valamely testrész zsibbad, bizsereg, látászavar vagy beszédzavar alakul ki, esetleg nem mozog a kéz vagy a láb azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fenn áll az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés zavara. Ha ezek a panaszok viszonylag hamar megszűnnek, akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy tranzitórikus ischaemiás attack, az agy múló vérkeringészavara okozta a panaszokat. A tünetek részleges megjelenése utalhat Alzheimer-kór kialakulására is.

Van amikor a memóriazavar, a zavartság fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki. Teljes emlékezetkiesés, teljes amnézia oka a hisztéria lehet, mely valamilyen helyzetre vagy eseményre adott eltúlzott reakciónak egy formája. Kivizsgálás után pszichoterápiára lesz szükség. A zavartságot kísérhetik olyan panaszok, mint pl. személyiség változás, elhanyagoltság, probléma a mindennapi ügyek intézésében, utasítások nehéz felfogása, demenciára – leépülésre – gyanakodhatunk, különösen a 65. év után. De lehet a háttérben fertőzés vagy valamilyen súlyos betegség, ezért feltétlenül ki kell vizsgáltatni a beteget.

A reakcióképesség csökkenése vagy koncentráció gyengeség bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek beszedése után is. Mellékhatásként jelentkezhet egyes altató- és nyugtatószereknél, izomlazítóknál, epilepszia elleni szereknél és neuroleptikumok esetében. Ellenőrizni kell a gyógyszer kísérőszövegét és az orvossal egyeztetni a további gyógyszerezést.

A+ A A-
Nyelészavar
1 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (1)

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai

Az agyi érkatasztrófa - stroke - okai
Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyinfarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%-a az agyi érkatasztrófáknak) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%-a az agyi érkatasztrófáknak).
2009. április 02. csütörtök
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!