Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Arnold és Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz.

Feledékenység, zavartság

Feledékenység, zavartságA feledékenység kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző. A kor természetes velejárója, főként az 50. és 60. életév elmúlta után. Akinek sok gondja van, vagy túlságosan belefeledkezik valamibe, ez nem jelenthet problémát. Akinél azonban hirtelen alakul ki a feledékenység vagy zavarodottság, annál valamilyen betegségre gyanakodhatunk.

Nem kell orvoshoz fordulni, ha a koncentrációzavart kialvatlanság miatti kimerültség okozza. Hasonlóan természetes reakciónak tekinthetjük, ha a feledékenység a túlterhelés, a sok gond miatt alakult ki. A szervezet hárító reakciójának tekinthetjük, ha mindig bizonyos dolgokat felejt el valaki, mert ez esetben egyszerűen nem akar olyat tudomásul venni, amit nem szívesen tesz meg. Minden más háttérbe szorulhat erős érzelmi felindulás vagy egy bizonyos témára való abszolút rákoncentrálás esetén. Végül a kor előre haladtával a megjegyzés képessége csökken, bár rendszeres edzéssel az emlékezet is karbantartható.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran vezet emlékezetkieséshez vagy zavarodottsághoz. Gyógyszerek, főleg a szorongáscsökkentő hatásúak is okozhatnak koncentráció zavarokat, s erről beszélni kell a kezelőorvossal.

A magas – tartósan 39 fok feletti láz okozhat zavarodottságot, s ilyenkor meg kell kezdeni a láz lehúzását és ki kell hívni az orvost. A hirtelen romlás a cukor-, a szív-, és a tüdőbetegségben szenvedőknél okozhat emlékezettel kapcsolatos panaszokat és csak az orvos tud segíteni. Cukorbetegeknél segítséget jelenthet némi édesség fogyasztása.

A zavartság, emlékezetkiesés előfordul fejsérülést szenvedetteknél. Ezekben az esetekben számolni kell az agyrázkódással vagy súlyosabb agyi sérüléssel. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a zavartság mellett valamely testrész zsibbad, bizsereg, látászavar vagy beszédzavar alakul ki, esetleg nem mozog a kéz vagy a láb azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fenn áll az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés zavara. Ha ezek a panaszok viszonylag hamar megszűnnek, akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy tranzitórikus ischaemiás attack, az agy múló vérkeringészavara okozta a panaszokat. A tünetek részleges megjelenése utalhat Alzheimer-kór kialakulására is.

Van amikor a memóriazavar, a zavartság fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki. Teljes emlékezetkiesés, teljes amnézia oka a hisztéria lehet, mely valamilyen helyzetre vagy eseményre adott eltúlzott reakciónak egy formája. Kivizsgálás után pszichoterápiára lesz szükség. A zavartságot kísérhetik olyan panaszok, mint pl. személyiség változás, elhanyagoltság, probléma a mindennapi ügyek intézésében, utasítások nehéz felfogása, demenciára – leépülésre – gyanakodhatunk, különösen a 65. év után. De lehet a háttérben fertőzés vagy valamilyen súlyos betegség, ezért feltétlenül ki kell vizsgáltatni a beteget.

A reakcióképesség csökkenése vagy koncentráció gyengeség bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek beszedése után is. Mellékhatásként jelentkezhet egyes altató- és nyugtatószereknél, izomlazítóknál, epilepszia elleni szereknél és neuroleptikumok esetében. Ellenőrizni kell a gyógyszer kísérőszövegét és az orvossal egyeztetni a további gyógyszerezést.

Hányás, hányinger terheseknél

Hányás, hányinger terheseknélA terhesség első harmadában, de alkalmanként a fele időszakban a nők többségénél jelentkezik hányinger, sőt hányás is. A tünetek három hónap után megszűnhetnek, de sok esetben tartósan fennmaradnak. A tünetek okát a hormonháztartás megváltozásában találhatjuk meg. Ugyanerre az időszakra jellemző a szervezet átállítódása, az idegrendszer labilitása.

A tünetek bármely napszakban jelentkezhetnek, de legáltalánosabb a reggeli időszakban való hányinger, hányás. A fáradtság, az éhségérzet növeli a tünet jelentkezésének esélyét. A hányinger többnyire viszonylag könnyen mérsékelhető vagy akár megszüntethető.

Az enyhítés érdekében célszerű betartani néhány tapasztalati tanácsot:

  • a terhesség alatt csak az orvos által előírt vagy engedélyezett gyógyszert szabad szedni,
  • kerülni kell a zsíros ételeket és az édességet, de legalábbis mérsékelni kell fogyasztásukat,
  • a dohányzást és az alkoholfogyasztást abba kell hagyni,
  • reggeli felkelés előtt ajánlott még egy kevés időt az ágyban maradni és pirítóst vagy néhány kekszet ott elfogyasztani,
  • kedvező hatású a hideg folyadékok – kakaó, tej – fogyasztása,
  • a gyakori, de kisebb mennyiségben való evés a hasznosabb, mert kevésbé terheli meg a gyomrot,
  • kedvező a minél több pihenés, de tanácsos végezni a megszokott munkát,
  • a friss levegőn rendszeresen végzett terhestorna sokat javít a közérzeten, de sokat segíthet napi egy-másfél óra séta is, a szabad levegőn.

Az enyhe hányinger, a ritka alkalmankénti hányás ugyan kellemetlen, de komoly rendellenességnek nem minősül, ezért nem veszélyes sem a magzat, sem a terhes kismama számára.

Amennyiben a hányás naponta többször is jelentkezik, előfordulhat, hogy a kismama és magzata nem jut elég táplálékhoz, ezért szükséges a panasszal a kezelőorvost minél előbb felkeresni! Különösen veszélyes lehet a helyzet, ha a tünetek megjelenése után testsúly csökkenés figyelhető meg. Ezekben az estekben az orvos bőséges folyadékfogyasztást és a fenti tanácsok betartását mindenképpen javasolni fogja, de lehet hogy szükség lesz biztonsággal szedhető hányáscsillapító felírására is. Súlyos esetekben elképzelhető a kórházi kezelés.

A+ A A-
Hányás; hányinger terheseknél
2 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (2)

A terhesség és szövődményei 1.

A terhesség és szövődményei 1.

Terhességi szövődmények olyan elváltozások, amelyek kizárólag terhességben fordulnak elő. Érinthetik a nőt, a magzatot vagy mindkettőjüket; a terhesség különböző szakaszaiban jelenhetnek meg.

2010. október 18. hétfő

Várandós kismama diétája

Várandós kismama diétája

A terhességi állapotot megelőzően a kismama tápláltsági állapota akkor megfelelő, ha tápanyagraktárai feltöltve vannak, s korábbi táplálkozása kiegyensúlyozott, vegyes összetételű. A normálisan táplálkozó kismama elfogadható testsúlygyarapodása 10–12 kg, az átlagosnál nagyobb súlyú kismamáknál ennél 10%-kal kevesebb. Az első 2,5 hónapban a súlygyarapodás hetente 10–12 dkg, ezután 6,5 hónapon át heti 30 dkg.

2011. máj. 04. szerda
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!