Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Emánuel napja van. Holnap Hajnalka napja lesz.

Feledékenység, zavartság

Feledékenység, zavartságA feledékenység kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző. A kor természetes velejárója, főként az 50. és 60. életév elmúlta után. Akinek sok gondja van, vagy túlságosan belefeledkezik valamibe, ez nem jelenthet problémát. Akinél azonban hirtelen alakul ki a feledékenység vagy zavarodottság, annál valamilyen betegségre gyanakodhatunk.

Nem kell orvoshoz fordulni, ha a koncentrációzavart kialvatlanság miatti kimerültség okozza. Hasonlóan természetes reakciónak tekinthetjük, ha a feledékenység a túlterhelés, a sok gond miatt alakult ki. A szervezet hárító reakciójának tekinthetjük, ha mindig bizonyos dolgokat felejt el valaki, mert ez esetben egyszerűen nem akar olyat tudomásul venni, amit nem szívesen tesz meg. Minden más háttérbe szorulhat erős érzelmi felindulás vagy egy bizonyos témára való abszolút rákoncentrálás esetén. Végül a kor előre haladtával a megjegyzés képessége csökken, bár rendszeres edzéssel az emlékezet is karbantartható.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran vezet emlékezetkieséshez vagy zavarodottsághoz. Gyógyszerek, főleg a szorongáscsökkentő hatásúak is okozhatnak koncentráció zavarokat, s erről beszélni kell a kezelőorvossal.

A magas – tartósan 39 fok feletti láz okozhat zavarodottságot, s ilyenkor meg kell kezdeni a láz lehúzását és ki kell hívni az orvost. A hirtelen romlás a cukor-, a szív-, és a tüdőbetegségben szenvedőknél okozhat emlékezettel kapcsolatos panaszokat és csak az orvos tud segíteni. Cukorbetegeknél segítséget jelenthet némi édesség fogyasztása.

A zavartság, emlékezetkiesés előfordul fejsérülést szenvedetteknél. Ezekben az esetekben számolni kell az agyrázkódással vagy súlyosabb agyi sérüléssel. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a zavartság mellett valamely testrész zsibbad, bizsereg, látászavar vagy beszédzavar alakul ki, esetleg nem mozog a kéz vagy a láb azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fenn áll az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés zavara. Ha ezek a panaszok viszonylag hamar megszűnnek, akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy tranzitórikus ischaemiás attack, az agy múló vérkeringészavara okozta a panaszokat. A tünetek részleges megjelenése utalhat Alzheimer-kór kialakulására is.

Van amikor a memóriazavar, a zavartság fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki. Teljes emlékezetkiesés, teljes amnézia oka a hisztéria lehet, mely valamilyen helyzetre vagy eseményre adott eltúlzott reakciónak egy formája. Kivizsgálás után pszichoterápiára lesz szükség. A zavartságot kísérhetik olyan panaszok, mint pl. személyiség változás, elhanyagoltság, probléma a mindennapi ügyek intézésében, utasítások nehéz felfogása, demenciára – leépülésre – gyanakodhatunk, különösen a 65. év után. De lehet a háttérben fertőzés vagy valamilyen súlyos betegség, ezért feltétlenül ki kell vizsgáltatni a beteget.

A reakcióképesség csökkenése vagy koncentráció gyengeség bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek beszedése után is. Mellékhatásként jelentkezhet egyes altató- és nyugtatószereknél, izomlazítóknál, epilepszia elleni szereknél és neuroleptikumok esetében. Ellenőrizni kell a gyógyszer kísérőszövegét és az orvossal egyeztetni a további gyógyszerezést.

Hányás csecsemőknél

Hányás csecsemőknélA kisbabáknál mindennapos jelenség, hogy szopás után visszabuknak egy kis tejet. Ez nem más mint egy evés közbeni vagy utáni passzív visszaáramlás, ami teljesen normális jelenség. A tényleges – különösen az ismétlődő – hányás azonban ennél jóval súlyosabb probléma lehet.

Nagyon fontos, hogy lehetőleg különbséget tudjunk tenni a bukás és a hányás között. Általános elv, hogy a kisbaba 2-3 hónapos koráig minden tényleges hányás esetében forduljunk orvoshoz. Természetesen nagyon fontos a megelőzés, amit elsősorban a higiénére való odafigyelést jelent. Alapvető a szappannal történő kézmosás, mindenkinek aki a babával foglalkozik, sőt a baba kezét is mossuk meg ha a lakáson kívül játszott, vagy állatot érintett meg. A beteg csecsemőnek biztosítsunk külön törülközőt. Ha a baba az első néhány hónapban minden étkezés után hány, és közben erősen éhes, felmerül a gyomorból a vékonybélbe vezető cső, a gyomorkapu szűkületének – stenosis pylori – lehetősége, amin operációval lehet segíteni.

Tudnunk kell, hogy sok lázas betegség okoz hányást. Ilyen esetekben mielőbb tisztázni kell, mi okozza a lázas állapotot. Amennyiben 38 foknál magasabb láz mellett szokatlan aluszékonyságot, az étel vagy folyadék elutasítását tapasztalunk, azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert csak a kórházi diagnózis tudja biztonságosan kizárni az agyhártyagyulladás – meningitis – gyanúját. Ha a hasonló tünetek több napos köhögéssel egészülnek ki, s a hányás a köhögési rohamok végén következik be, fenn áll a szamárköhögés – pertussis – veszélye, ami orvosi segítséggel, valószínűleg otthon is gyógyítható.

A leggyakoribb hányást kiváltó ok a gyomor-bél hurut – gastroenteritis –, az emésztőrendszer fertőzéses megbetegedése. Ez leggyakrabban a tápszerrel etetett kisbabáknál fordul elő. Kísérő tünetként a magasabb testhőmérséklet és szokatlanul híg és gyakori széklet jelentkezik. Csak az orvos tudja eldönteni, hogy elegendő-e a kiszáradást megelőző otthoni kezelés, esetleg korházi felvétel javasolt, ahol a csecsemő intravénás cseppinfúzióval kellő mennyiségű folyadékot kaphat.

Szintén általános szabály, hogy, ha a hányadék véres, vagy zöldessárga, de a székletben nincs semmi rendellenes, akkor késedelem nélkül orvost kell hívni, mert súlyos hasi betegség okozhat ilyen tüneteket.

Az orvosi segítségkérésen túl a legfontosabb feladatunk a kiszáradás elleni teendők megtétele. A kiszáradás jelei a száraz száj, a beesett szemek – vagy behorpadt kutacs –, 3 óránál hosszabb ideig szárazon maradt pelenka, levertség és a bőr rugalmasságának elvesztése. A szoptatott csecsemők esetében 24 órán keresztül szoptatás helyett glükóz oldatot adjunk nagyjából óránkénti sűrűséggel.

A következő napokban fokozatosan cseréljük vissza a glükózoldatot a szoptatásra. A glükóz oldat készítésekor 3 csapott evőkanálnyi szőlőcukrot oldjunk fel 2 dl kiforralt vízben, majd hűtsük le. Ezt jól helyettesíti a gyógyszertárban készen kapható , kis tasakokba kiszerelt, ízesített kiszáradás elleni por, feloldott formában. A tápszerrel etetett csecsemőknél az első nap nem adunk tejet, s a 2.-tól az 5.-ig napig egyenletesen csökkentjük a glükóz oldatot és növeljük a tápszer mennyiségét.

Az elválasztott kisbabák esetében 5 napig nem célszerű tejet vagy tejterméket adni, helyette a súlyának megfelelő, általában 1000-1500 ml mennyiségű glükózoldat a megfelelő. A 2. naptól kezdve passzírozott gyümölccsel, főzelékkel bővítsük a táplálékot. A 6. napig fokozatosan növeljük a pépes étel arányát, majd visszatérhetünk a megszokott étrendhez.

A+ A A-
Hányás csecsemőknél
16901 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (16901)
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!