Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Orbán napja van. Holnap Fülöp és Evelin napja lesz.

Feledékenység, zavartság

Feledékenység, zavartságA feledékenység kisebb-nagyobb mértékben mindenkire jellemző. A kor természetes velejárója, főként az 50. és 60. életév elmúlta után. Akinek sok gondja van, vagy túlságosan belefeledkezik valamibe, ez nem jelenthet problémát. Akinél azonban hirtelen alakul ki a feledékenység vagy zavarodottság, annál valamilyen betegségre gyanakodhatunk.

Nem kell orvoshoz fordulni, ha a koncentrációzavart kialvatlanság miatti kimerültség okozza. Hasonlóan természetes reakciónak tekinthetjük, ha a feledékenység a túlterhelés, a sok gond miatt alakult ki. A szervezet hárító reakciójának tekinthetjük, ha mindig bizonyos dolgokat felejt el valaki, mert ez esetben egyszerűen nem akar olyat tudomásul venni, amit nem szívesen tesz meg. Minden más háttérbe szorulhat erős érzelmi felindulás vagy egy bizonyos témára való abszolút rákoncentrálás esetén. Végül a kor előre haladtával a megjegyzés képessége csökken, bár rendszeres edzéssel az emlékezet is karbantartható.

A mértéktelen alkoholfogyasztás gyakran vezet emlékezetkieséshez vagy zavarodottsághoz. Gyógyszerek, főleg a szorongáscsökkentő hatásúak is okozhatnak koncentráció zavarokat, s erről beszélni kell a kezelőorvossal.

A magas – tartósan 39 fok feletti láz okozhat zavarodottságot, s ilyenkor meg kell kezdeni a láz lehúzását és ki kell hívni az orvost. A hirtelen romlás a cukor-, a szív-, és a tüdőbetegségben szenvedőknél okozhat emlékezettel kapcsolatos panaszokat és csak az orvos tud segíteni. Cukorbetegeknél segítséget jelenthet némi édesség fogyasztása.

A zavartság, emlékezetkiesés előfordul fejsérülést szenvedetteknél. Ezekben az esetekben számolni kell az agyrázkódással vagy súlyosabb agyi sérüléssel. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Amennyiben a zavartság mellett valamely testrész zsibbad, bizsereg, látászavar vagy beszédzavar alakul ki, esetleg nem mozog a kéz vagy a láb azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fenn áll az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés zavara. Ha ezek a panaszok viszonylag hamar megszűnnek, akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert valószínűsíthető, hogy tranzitórikus ischaemiás attack, az agy múló vérkeringészavara okozta a panaszokat. A tünetek részleges megjelenése utalhat Alzheimer-kór kialakulására is.

Van amikor a memóriazavar, a zavartság fokozatosan, hosszabb idő alatt alakul ki. Teljes emlékezetkiesés, teljes amnézia oka a hisztéria lehet, mely valamilyen helyzetre vagy eseményre adott eltúlzott reakciónak egy formája. Kivizsgálás után pszichoterápiára lesz szükség. A zavartságot kísérhetik olyan panaszok, mint pl. személyiség változás, elhanyagoltság, probléma a mindennapi ügyek intézésében, utasítások nehéz felfogása, demenciára – leépülésre – gyanakodhatunk, különösen a 65. év után. De lehet a háttérben fertőzés vagy valamilyen súlyos betegség, ezért feltétlenül ki kell vizsgáltatni a beteget.

A reakcióképesség csökkenése vagy koncentráció gyengeség bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek beszedése után is. Mellékhatásként jelentkezhet egyes altató- és nyugtatószereknél, izomlazítóknál, epilepszia elleni szereknél és neuroleptikumok esetében. Ellenőrizni kell a gyógyszer kísérőszövegét és az orvossal egyeztetni a további gyógyszerezést.

Izomsorvadás

Különböző típusai ismertek.

1. Az izomsorvadás leggyakrabban a nyugalomba kényszerített, begipszelt izmokon jön létre, vagy idegrendszeri károsodás (például lumbágó, bénulás) miatt alakul ki, az elváltozás orvosi neve inaktivitásos atrófia. Ilyen esetben a mozgásszervi rehabilitáció feltétlenül szükséges.

2. Örökletes betegség. A tünetek hátterében a vázizomzat fokozatosan növekvő gyengesége áll, ami a járóképesség elvesztését, az ülés, állás lehetetlenné válását eredményezi. A tünetekhez légzési elégtelenség is társul.

Az izomsorvadás különböző típusaival jelenleg kiterjedt körű kutatások foglalkoznak, a cél, hogy a felelős gén vagy gének megtalálásával mód nyíljék a megfelelő terápiára. A betegség kórjóslata ma még kedvezőtlen, de a kutatások előrehaladtával gyors fejlődés várható.

A+ A A-
Izomsorvadás
8 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (8)

A medvéknél a téli álom nem okoz nagymértékű izomsorvadást

A medvéknél a téli álom nem okoz nagymértékű izomsorvadást
Érdekes cikk jelent meg a Pshysiological and Biochemical Zoology című lapban arról, hogy megmérték, a barna medvék a hosszú téli álom alatt mennyit veszítenek erejükből és ellenállóképességükből.
Címkék:
2007. október 13. szombat

A súlyemelés dializálás alatt megakadályozza az izomsorvadást

A súlyemelés dializálás alatt megakadályozza az izomsorvadást
Egy ausztrál tanulmány szerint a végstádiumban lévő vesebetegek állapotát javítja, ha súlyt emelnek a dialízis alatt.  A nehéz fizikai gyakorlat ellensúlyozza az izomsorvadást és növeli az izom nagyságát és erejét. A kutatók szerint a súlyemelést bele kellene építeni a dialízis folyamatába. Az izomsorvadás gyakori velejárója a végstádiumú vesebetegségnek és egyik fő rizikófaktora az idő előtti elhalálozásnak.
Címkék:
2007. október 31. szerda

Gyakorinak ritka, ritkának gyakori - izomsorvadás

Gyakorinak ritka, ritkának gyakori - izomsorvadás

Gyakorinak ritka, ritkának gyakori – így lehetne összefoglalni azt a tünetegyüttest, amelybe különféle izombetegségek, az izomsorvadás is beletartozik. Nem üres szójáték a megállapítás, hiszen több mint kétmillió embert érint a világon különféle visszafordíthatatlan, gyógyíthatatlan izombetegség. (Hivatalosan az számít ritka betegségnek, amely 10 ezer emberből 6-nál kevesebbet sújt.)

Címkék:
2012. április 23. hétfő

Gyógyíthatóvá válik az izomsorvadás?

Gyógyíthatóvá válik az izomsorvadás?
Egy injekció hatására újratermelődhet a hiányzó fehérje a Duchenne-féle izomdisztrófiában.
Címkék:
2009. augusztus 31. hétfő

Az izomsorvadás rizikófaktorai

Az izomsorvadás rizikófaktorai
Az izomsorvadás leggyakoribb formájában szenvedő felnőttekben, akik EKG-je rendellenességeket mutat, több mint háromszor nagyobb a hirtelen halál valószínűsége, mint azokban a betegekben, akik EKG-ja normális – mutatta ki egy vizsgálat.
Címkék:
2009. március 13. péntek

Szteroiddal az izomdisztrófiás fiúk járásképességének megtartásáért

Szteroiddal az izomdisztrófiás fiúk járásképességének megtartásáért
Az Amerikai Ideggyógyász Társaság Neurology címû tudományos folyóiratában megjelent tanulmány szerint a Duchenne-féle izomdisztrófiás (izomsorvadásos) fiúk hosszabb ideig képesek saját lábukon járni és csökken a gerincferdülés kialakulásának a kockázata, ha éveken át naponta szteroidot szednek.
Címkék:
2007. október 30. kedd

Remény az izomsorvadásban szenvedőknek

Remény az izomsorvadásban szenvedőknek
Bár a felnőttek nem csekély hányada nem lenne rá képes, egy ötéves német kisfiú akár három és fél kilós súlyzókat is emelget. A gyermek dagadó izmai kétszer akkorák, mint kortársaié. A hatalmas izmok hátterében egy, az izomnövekedést serkentő genetikai mutáció áll.
Címkék:
2007. július 11. szerda

Az izomsorvadás kapuja: NF-(kappa)B

Az izomsorvadás kapuja: NF-(kappa)B
Az öregedés, bizonyos betegségek, mint a cukorbetegség, AIDS, daganatos betegségek, tüdő-, szív- és vese elégtelenség, valamint a bakteriális szepszis kísérő tünetei közé tartozik a vázizomzat sorvadása, a szkeletális izomatrófia. A sorvadó izmok miatt gyengeség, légzés nehézség, végső stádiumban a halál következik be.
Címkék:
2007. július 09. hétfő
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!