Dr.Info - Egészség és Életmódmagazin

Cikkek
Betegségek
Receptek
Intézmények
Közösség
Ma Jácint napja van. Holnap Ilona napja lesz.

Bizsergés, zsibbadás

Bizsergés, zsibbadásAmikor egy testrész kellemetlenül bizsereg vagy elzsibbad, s e helyen tűszúrásszerű érzés sokasága jelentkezik, többnyire egy kis mozgással megszüntethető a tünet. Ha ezek a panaszok ismételten és ok nélkül jelennek meg vagy más tünetekkel együtt, akkor orvosi kezelést igényelnek.

A hosszabb időn keresztüli egy helyben üléskor vagy a mély álomból való ébredéskor jelentkező zsibbadás valamely ideg megnyomása, húzódása, a vérellátás átmeneti akadályoztatása miatt jelentkezhet – pár percen belül meg kell szűnnie a helyzetváltozás hatására.

Amennyiben a bizsergés csak a kezekben jelentkezik s egyben merevnek érezhető a nyak nyaki spondilózis, a nyakcsigolyák meszesedése lép fel, s a tünetek a nyaki erek és idegek összenyomódása miatt lépnek fel, elsősorban az 50. életév után. Ha a kézzsibbadást a csuklóból a kézbe sugárzó fájdalom kíséri ill. a tünetek éjszaka rosszabbodnak lehetséges a Carpal tunnel-szindróma. Ennek lényege, hogy a csukló alagútjában futó idegeket a környezetében lévő, megduzzadt szövetek nyomják össze. A terhesség alatt gyakori, a szövetek kifejezett duzzanata miatt. Általában magától elmúlik, esetleg gyulladás gátló gyógyszert vagy kis műtétet alkalmaznak.

Ha a zsibbadás a fél oldalra kiterjed és akár zavartsággal, akár beszédzavarral, akár látászavarral, akár végtagbénulással együtt jelentkezik azonnal orvoshoz kell fordulni. Valószínű ugyanis az agyvérzés ill. az agyi vérkeringés súlyos zavara következett be. Ha a kísérő tünetek megszűnnek akkor is orvoshoz kell fordulni, mert az agy múló, rohamszerű vérkeringészavara idézte elő a tüneteket. Az ilyen rohamot – tranzitorikus ischaemiás attack – általában a nyaki verőér szűkülete okozza.

A zsibbadás kísérte – hideg időben – megkékült ujjak, melyek később vörössé és fájdalmassá válnak a Raynaud-szindrómára utalnak. Az ujjak kis erei a hidegben görcsösen összehúzódnak, a vérellátás romlik. Többnyire rossz vérkeringésű vagy béta-blokkoló gyógyszert beszedőknél fordul elő.

A karokban és lábszárakban jelentkező bizsergés az idegkárosodás jele is lehet a következő gyógyszerek mellékhatásaként: altató metakvalon hatóanyagokkal, reumagyógyszerek klorokvin hatóanyagokkal, TBC-gyógyszerek izoniacid, metaniacid hatóanyagokkal, B6-vitamin hosszabb időn keresztüli alkalmazása.

Alvászavar

Alvászavaroknak azokat a rendellenességeket nevezzük, melyek az elalvást, az átalvást vagy az ébren maradást érintik, valamint amelyek alvás alatti, normálistól eltérő viselkedéssel járnak, mint pl.: rémálmok vagy az alvajárás.

Az alvás az élethez és az egészséghez nélkülözhetetlen, de nem teljesen tisztázott, hogy miért is van rá szükség, illetve, hogy pontosan hogyan is fejti ki jótékony hatását. Az alvásigény jelentős egyéni különbségeket mutat: egészséges felnőttek között akadnak olyanok, akik napi 4 óra alvással is beérik, míg másoknak akár 10 órára is szükségük van. A legtöbben az éjszakát töltik alvással, azonban sokaknak a munkahelyi napirendnek eleget téve napközben kell aludniuk - ilyen helyzetek gyakran vezetnek alvászavarokhoz.

Az alvás időtartamát és a pihenés utáni közérzetet számos tényező befolyásolja, így az izgatottság, az érzelmi feszültség, az életkor, a táplálkozás és a gyógyszerhasználat. Néhány gyógyszer például álmossá tesz, míg mások megnehezítik az elalvást. Néhány élelmiszer alkotórész és adalékanyag, így a koffein, az erős fűszerek, a mononátriumglutamát zavarhatja az alvást. Idősek rendszerint korábban fekszenek le, korábban ébrednek, és kevésbé viselik jól a megszokott alvási rend megváltozását (például hajlamosabbak az időzóna átlépés okozta alvászavarra ["jet lag"]). Fiatal felnőttekhez és gyerekekhez képest, könnyebben ébreszthetőek, és gyakrabban ébrednek föl az éjszaka folyamán. Nem egyértelmű, hogy idősebbeknek kisebb lenne az alvásigénye. A nappali szunyókálás pótolhatja az éjszaka elmaradt alvást, azonban ez is hozzájárulhat az alvászavarhoz.

A+ A A-
Alvászavar
90 találat Rendezés
  • Összes találat
  • (90)

Kóros aluszékonyság

Kóros aluszékonyság

A hiperszomnia az össz-alvásidő jelentős megnövekedését jelenti. Kóros aluszékonyság alatt az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart. Kevésbé gyakori, mint az álmatlanság. Nem tekinthető kórosnak a több napos alváshiány vagy nagy fizikai megterhelés után jelentkező hosszabb időtartamú alvás, hiszen ilyenkor ez teljesen normális reakció.

A kóros aluszékonyság súlyos betegségek egyik figyelmeztető jele lehet

Gondolnunk kell idegrendszeri kórképekre (mint pl. agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy agytumor), szív- és tüdőbetegségekre, májelégtelenségre, valamint alvási apnoera, illetve pszichológiai betegségekre (pl. súlyos szorongás vagy depresszió). A serdülőkorban jelentkező hiperszomnia esetén narkolepszia gyanúja merül fel. Természetesen altatók túlzott használata is megnövelheti az alvásigényt.

Kóros aluszékonyság miatt jelentkező beteg esetén a hangulatra, az alvás-ébrenlét ciklusra, és a gyógyszerszedésre kérdez rá az orvos. A beteg kóros alvási szokásairól gyakran leginkább a hálótárs tud a legpontosabb információkkal szolgálni.

Kórosnak tekinthető a horkolás hosszú légzésszünetekkel (obstruktív alvási apnoe jele lehet), a fogcsikorgatás, a rugdalózás és az alvajárás. A szív-, a tüdő- és a májfunkció ellenőrzése is része az orvosi vizsgálatnak. Szükségessé válhat az ideggyógyászati vizsgálat is, ami memóriazavarra vagy más idegrendszeri kórképre deríthet fényt. Amennyiben ez utóbbira van gyanú, komputertomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot végeznek, és a beteget neurológus szakorvoshoz irányítják.

Címkék:
2008. november 03. hétfő

Az altatókról

Az altatókról
Mielőtt az altatóhoz nyúlnánk... Altató használata előtt próbáljon ki minden más lehetséges módszert! A legtöbb alvási probléma nem igényel gyógyszeres kezelést, lehet, hogy elég csak megérteni a jelenség folyamatát és részleteit. Sokszor az alvási probléma valami hirtelen, váratlan, napközben történt esemény eredménye, amely kis idő elteltével megoldódik. Ilyenkor célravezetőbb ha jobban odafigyelünk a helyes alváshigiéniára, a megfelelő lazításra... Gondolja végig, hogy mennyi alkoholt, kávét fogyaszt, mert ezek is okozhatnak alvásproblémákat, esetleg a már meglévőt súlyosbíthatják. Az erős horkolás, légzésmegállás, illetve krónikus tüdőbetegséges esetén az altató (az alkohol is) súlyosbíthatja a helyzetet. A felsoroltak megléte esetén feltétlenül ki kell kérni az orvos tanácsát! Gondolja végig nem lehet-e valami olyan betegsége, ami nem hagyja elaludni, vagy ami miatt korábban felébred a kelleténél. Ilyenkor az alvászavar a kiváltó ok kezelésével orvosolható, pl. ízületi gyulladás esetén fájdalomcsillapítót, nem altatót kell alkalmazni. Kérdezze meg orvosát, hogy az egyéb alkalmazott gyógyszerei között, amely fokozza az éberséget. Amennyiben gyógyszer nélkül nem tud javítani alvási nehézségein, először a legenyhébb szerrel kezdje a terápiát, pl. gyógyteával. E módszer hatása csak néhány éjszaka után mutatkozik, ne adja fel az első sikertelen próbálkozás miatt. Ha az előző módszerek nem használnak, szükség lehet valamilyen enyhébb altatópirulára. Ha ezek sem hoznak javulást, orvoshoz kell fordulni, hogy fel lehessen deríteni a kiváltó okot. Altatók... Ne szedjük könnyelműen!

A leggyakrabban használt altatók közé tartoznak a nyugtatók, a minor trankvillánsok és a szorongáscsökkentők. A legtöbbjük biztonságosan szedhető, azonban hozzászokás esetén mindegyikük hatástalan lehet. Az altatók, illetve szorongáscsökkentők elhagyásakor elvonási tünetek léphetnek fel. Amennyiben a szert néhány napnál tovább szedték, az altató elhagyása az eredeti alvási probléma hirtelen romlását (rebound inszomnia) és a szorongás felerősödését vonhatja maga után. Ajánlatos a szer adagját lassan csökkenteni. A szedés teljes elhagyása hetekig tarthat.

A legtöbb altató receptköteles. Ennek az az oka, hogy ezekre a szerekre rá lehet szokni, függőség fejlődhet ki, és túladagolás is bekövetkezhet. Különösen idősek és légzési zavarokkal küszködő betegek esetében kockázatos az alkalmazásuk, ugyanis ezek a szerek gyakran csökkentik az agy légzőközpontjának a működését. Éberséget csökkentő hatásuk miatt a vezetés és a gépkezelés veszélyei fokozottak. Különösen veszélyes az alkohollal, opiátokkal, antihisztaminokkal vagy antidepresszív szerekkel való párosítás. A fenti szerek mindegyike álmosságot és légzéscsökkenést okoznak; kombinálva a szereket ezeknek a hatásoknak a veszélyei fokozottak.

Ma még a leggyakrabban alkalmazott altatók a benzodiazepinek, de nem ezek a legkorszerűbbek. Mind a nagyon rövid, mind  a túl hosszú felezési idejű gyógyszerek számos potenciálisan veszélyes mellékhatással rendelkeznek.

Az úgynevezett nem benzodiazepin szerkezetű altatókhoz tartoznak a zolpidem és a zopiclon hatóanyag tartalmú altatók. Ezek új, modern készítmények, melyek a természetes alvást próbálják visszaállítani, azáltal, hogy megőrzik az alvás élettani szerkezetét, ezért pihentetőbb alvást és frissebb másnapi ébrenlétet biztosítanak, továbbá nagyobb biztonsággal alkalmazhatók számos veszélyeztetett betegcsoportnál, mint időseknél, szívelégtelenségben illetve, egyes szervi, agyi elváltozásokban szenvedőknél, rosszabb általános állapotú betegeknél. Mindkét hatóanyag gyors hatású altatószer. Csökkenti az elalváshoz szükséges időt, az éjszakai felébredések számát, az alvásidőt meghosszabbítja. Bevétele után fel kell készülni gyors hipnotikus hatására, majd 7-8 óra zavartalan alvást kell biztosítani.

Az egykor leggyakrabban szedett barbiturátok és a meprobamat nem olyan biztonságosak, mint a benzodiazepinek. A klorálhidrát viszonylag biztonságos, de hatása gyenge. A benzodiazepineknél jóval ritkábban alkalmazzák.

Néhány antidepresszív szer, pl. az amitriptilin jó hatású lehet depresszióhoz kapcsolódó alváshiányban és pánik rohamokhoz társuló kora reggeli ébredések esetén. Mellékhatásai, különösen időskorban kedvezőtlenek lehetnek.

A difenhidramin és a dimenhidrinát két olcsó, recept nélkül is beszerezhető szer, mellyel az enyhe, alkalmi alvási problémák kezelhetők. Mindazonáltal ezek a szerek fő hatásukat tekintve nem altatók, és – különösen idősekben – mellékhatásaik is lehetnek.

Címkék:
2008. november 03. hétfő

Az álmatlanság (inszomnia)

Az álmatlanság (inszomnia)

Álmatlanságnak nevezzük az elalvás és az átalvás nehezítettségét, illetve az olyan alvászavarokat, melyek következtében az egyén az alvást elégtelennek és nem pihentetőnek éli meg.

Az álmatlanság (inszomnia) nem betegség, hanem olyan tünet, melynek számos oka lehet, például szabálytalan alvás-ébrenléti szokások, testi betegségek, gyógyszerszedés vagy -elvonás, túlzott esti alkoholfogyasztás, az érzelmi élet problémái és a stressz. Nem ritkán szorongás, idegesség, depresszió vagy félelem áll a háttérben. Néha egyszerűen csak a fáradtság hiánya az álmatlanság oka. Egyeseknek hosszú időn át tartó (krónikus) álmatlanságuk van, mely látszólag semmiféle testi betegséggel, gyógyszerszedéssel vagy -elvonással, illetve stresszel nem vagy alig áll kapcsolatban.

Nehezített elalvás mind fiatalok, mind idősek körében gyakori

A felnőttek körülbelül 10%-ának van krónikus inszomniája, és mintegy 50%-uk számol be esetenként előforduló álmatlanságról.

Mivel az életkor előrehaladtával az alvási szokások változnak, idős emberek azt gondolhatják, hogy álmatlanságban szenvednek, holott nem. Ahogy öregszünk, rendszerint egyre kevesebbet alszunk éjszaka, nappal pedig szunyókálunk. Az alvás negyedik, mély alvási fázisa egyre rövidül, míg végül teljesen elmarad. Az idősebbek az alvás mindegyik fázisában gyakrabban ébrednek fel. Ezek a változások normálisnak tekinthetőek, és rendszerint nem utalnak alvászavarra.

Az álmatlanságnak több típusát különítjük el

Az elalvási nehézség gyakori probléma, mely akkor fordul elő, ha az illető képtelen ellazulni, továbbszövi gondolatait és aggódik, szorong. Az átalvás zavara idősek körében gyakoribb rendellenesség, mint a fiataloknál. Ilyenkor az egyén el tud aludni, azonban órákkal később felébred, és csak nehezen alszik vissza. Esetenként ismételt ébredésekkel tagolt, nyugtalan, nem pihentető álomba zuhan. A hajnali ébredés, mely az álmatlanság egy további fajtája, bármely életkorban a depresszió jele lehet.

A megszokott alvási rendet felborító tényezők hatására az alvás-ébrenlét ciklus zavarai jelentkezhetnek: az illető alkalmatlan pillanatokban elalszik, viszont alvásidőben nem képes álomba merülni. Az alvás-ébrenlét ritmus megfordulása gyakran jelentkezik jelentős időzóna átlépéskor (különösen a keletről nyugatra történő utazáskor), változó hosszúságú éjjeli műszakok esetén, gyakori munkaidő változtatáskor és túlzott alkoholfogyasztás után. Esetenként a ritmus felborulása gyógyszer-mellékhatásnak tudható. Kórházban fekvő betegeknél sem ritka ez az állapot, mivel éjszaka gyakran felébresztik őket. A megszokott alvási rend megbomlása az agy biológiai órájának sérülése miatt is kialakulhat (például agyvelőgyulladás, szélütés, Alzheimer-kór következményeként).

Panaszok, tünetek

Az érintett ingerlékenységről, nappali fáradtságról, és stressz helyzetben a koncentráló képesség vagy teljesítmény csökkenéséről számol be.

Az álmatlanság diagnózisának felállításakor az orvos figyelembe veszi az alvási szokásokat, a gyógyszerszedést (beleértve az alkoholfogyasztást és az illegális droghasználatot is), a pszichés stressz és a testmozgás mértékét. Mivel egyeseknek kisebb az alvásigénye, az álmatlanság diagnózisa csak az egyéni igények figyelembevételével történhet.

Álmatlanság kezelése

Az álmatlanság kezelése a kiváltó októl és a panaszok súlyosságától függ. Amennyiben más betegség következménye, az adott kórkép kezelésével az alvás is javulhat. A legtöbb inszomniás ember esetében egyszerű életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres alvási szokások kialakításával javulást lehet elérni.

Erős fénnyel a biológiai óra beállítását érhetjük el (az egyént ennek során megfelelő időpontokban intenzív fényhatásnak teszik ki). Különösen akkor hatékony, ha időzóna átlépés következtében fellépett alvászavarról vagy elalvási nehézségről, illetve túl korai lefekvésről és ébredésről van szó.

Amennyiben az alvászavar a személyt hétköznapi tevékenységében akadályozza, és közérzetét is rontja, jó hatás érhető el a legfeljebb egy héten keresztül, alkalmanként szedett altatókkal (hipnotikummokkal). A legtöbb ilyen szer receptköteles. A vénymentesen is kapható gyógyszerek közé tartozik az antihisztamin-hatású difenhidramin és doxilamin. Mellékhatások, különösen idősekben előfordulhatnak.

Az alvási rend korfüggő megváltozását megélő időseknek rendszerint nincs szükségük altatókra. Mivel az össz-alvásidő a korral rendszerint csökken, az idősebbek alvása nemegyszer javul, ha később fekszenek le, korábban kelnek, vagy kevesebbet szundítanak napközben. Álmatlanság kezelésére adott altatók ebben a korcsoportban gyakran több problémát okoznak (zavartság, elesés, inkontinencia), mint maga az álmatlanság.

Ha az inszomnia hátterében érzelmi feszültség áll, többet ér a stresszoldó kezelés, mint az altatók szedése. Álmatlanság és depresszió együttes fennállásakor kivizsgálás és a depresszió kezelése szükséges. A depresszió kezelése gyakran enyhíti a panaszokat, néhány antidepresszív szer nyugtató hatása révén közvetlenül is javítja az alvást.

Az álmatlanság kezelésére néha melatonint adnak, különösen időseknek, akiknek a melatonin szintjük gyakran alacsonyabb. A melatonin másik alkalmazási területe az időzóna átlépés hatásának csökkentése, azonban ebben a tekintetben az eredmények ellentmondásosak. A szer rövidtávon (legfeljebb néhány hétig) biztonságosnak tűnik, de hosszú távú alkalmazásával járó hatásai nem ismertek.

Címkék:
2008. október 18. szombat

Horkolás és carotismeszesedés

Horkolás és carotismeszesedés

A carotis atheroszklerózisának – a stroke (szélütés, agyi vérkeringési zavar) vezető okának – előfordulása a horkolás súlyosságával jelentősen emelkedik.

2008. szeptember 04. csütörtök

Alváslexikon

Alfa-hullámok

8-12 Hz-es agyhullám, amelyet az EEG-készülék ellazult állapotban mutat.

Alvás-architektúra

Az alvás-architektúra alatt az egyes alvásszakaszoknak a teljes alvásfolyamathoz viszonyított arányát értjük. Ez életünk  során változik, idősebb korban például a mélyalvási szakasz rövidül.

Alvási apnoé szindróma

Akár 10 másodpercnél is hosszabb légzéskihagyással járó jelenség, amely főleg a non-REM-fázisban lép el. A szervezetben ennek következményeként oxigénhiány keletkezik és napközbeni kimerültségérzést  okozhat.

Alváslabor

Az alváslaborban a beteget polisomnográfiás vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák az alvászavar okát. Általában 2-3 éjszakát kell a páciensnek ott töltenie.

Alvásfázisok

Az alvás alatt 5 szakasz ritmikus lezajlása történik, általában mindegyik kb. 90 percig tart.

Alvás-restrikció

Magatartásterápiás eszköz, amelynek során az alvásidőt először csökkentik, aztán fokozatosan növelik.

Alvás-orsó

Az alvás-orsó EEG-elváltozás, amely az ún. K-komplexekkel (lásd…) együtt, az S2 alvásszakaszban jelentkezik.

Alvásnapló

Az alvászavar okának feltárása érdekében a beteg alvásnaplót vezet, amelyben minden reggel és este rögzíti az alvással és a napközbeni éberségi/fáradtsági állapotokkal összefüggésben tapasztaltakat. Ennek segítségével az orvos tisztább képet kap a kórról.

Béta-hullámok

13-30 Hz frekvenciás, ébrenléti állapotra jellemző agyhullám.

Bioritmus

Napszakaszokhoz, sőt hónapváltásokhoz igazodó, külső-belső körülmények (pl.: fény, hormonális állapot) által befolyásolt változó intenzitású testi funkciók (alvás, testhőmérséklet)

Delta-hullámok

1–3 Hz-es agyhullám, amelyek a mélyalvási periódusban mérhető.

EEG (elektroenkefalográfia)

Az EEG fejre rögzített elektródáival mérik és jegyzik fel az agy feszültségingadozásait. Ezen a módon nyomon követhetőek az alvás egyes szakaszai is. A hullámvonalakból diagnosztizálhatóak egyes betegségek, mint például az epilepszia.

Elalvási latencia

Az az időtartam, amely az elalvásig eltelik.

EMG (elektromiográfia)

Az elektromiográfiás módszerrel az izomszövet akciósfeszültségét mérik és mutatják ki. Az alváslaborban végzett vizsgálatok során általában az EEG és EOG mérési eljárásokkal együtt határozzák meg az alvás egyes szakaszait.

EOG (elektrookulográfia)

Az elektrookulográfia segítségével a szemmozgásokat figyelik meg.

Insomnia

Insomniának a nem elegendő alvásidővel járó alvászavart nevezzük.  Megkülönböztetjük az elalvással és az átalvással járó nehézségeket.

Jet-lag

A több időzóna átrepülése miatt fellépő alvásritmus-eltolódást nevezzük így. Általában több napot vesz igénybe, amíg a normális ritmus visszaáll.

Hipersomnia

Hipersomnia alatt megfelelő időtartamú alvást követő, fokozott nappali fáradtságérzetet értünk. Ez akár napközbeni szunyókáláshoz, teljesítménycsökkenéshez is vezethet.

Hipnotika

Az altatószerek farmakológiai elnevezése.

Horkolás

A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek rezgése, amely az alvás alatti szövet- és izomellazulás miatt jön létre. A vibrációt erős vagy kevésbé jelentős hangjelenség kíséri. Többféle okra vezethető vissza  (pl.: elhízás miatti levegőjárat-szűkület, szervi változások, mint például orrmandula-megnagyobbodás, valamint gyenge izomtónus)

K-Komplexek

A K-komplexek EEG-hullámok, amelyek a könnyű vagy felszínes alvás (S2-szakasz) során figyelhetőek meg. Elnevezésüket a K-betűhöz való hasonlóságuk miatt kapták.  

Mélyalvás

Az S4, vagyis a mélyalvás-szakasz melynek során intenzíven regenerálódik a szervezet.

Non-REM-alvás

Az S1-S4-ig (szendergéstől a mélyalvásig) tartó alvásszakaszokat nevezzük non-REM-alvásnak ellentétben a REM-periódussal, amelyet gyors szemmozgás jellemez.

Nyugtalan láb szindróma

A kórképhez gyakran társul vesebetegség vagy ízületi gyulladás, de örökletes hajlam is közrejátszhat kialakulásában. Alvás alatt, de akár napközben is jelentkezhet a lábakban kínzó, kellemetlen érzés, amely mozgáskényszert vált ki.

Parasomnia

Ide soroljuk az alvás közben előforduló, nem megszokott tevékenységeket, mint például a beszéd, rémült érzéssel kísért felriadás.

Periodikus lábmozgások

Rövid, ritmikus, 20-30 lábmozgás/sec. gyakorisággal leírható kórkép, mely az alvást kíséri, gátolva annak folyamatát. Oka mindeddig nem ismert.

Polisomnográfia

Alváslaborban végzett elemző eljárás, melybe az EEG, az EOG és az EMG is beletartozik. Feljegyzik a légzésgyakoriságot, és EKG-vizsgálattal is kiegészítik a mérési eredményeket. Ilyen módon diagnosztizálható például az alvási apnoé.

Progresszív izomrelaxáció

Jakobsen nevéhez fűződő feszültségoldó technika. Egyes izomcsoportokat akaratlagosan megfeszítenek majd ellazítanak, mélyebb ellazulást érve ezzel el. Gyakorlással hatása fokozható.

REM-fázis

Álom-periódus alatt fellépő, élénk szemmozgással kísért jelenség. Ilyenkor mind a légzési-, mind pedig a szívfrekvencia magasabb.

Stimulus-kontrolltechnika

Magatartásterápiás módszer, amely korlátozza, hogy az ágyban - amely az alvás kizárólagos helyszíne -, más jellegű tevékenységet (olvasás, televíziónézés) végezzen a páciens.

Théta-hullámok

4-7 Hz frekvenciájú agyhullámok, amelyek a középmély-alvásszakaszra jellemzőek.

Címkék:
2008. augusztus 10. vasárnap

Alvászavar - Tippek

01.Szabályos alvásprogram

Ajánlatos minden este ugyanakkor lefeküdni, és, ami még fontosabb, reggelenként - még hétvégén is - ugyanabban az időpontban felkelni.

02.Szertartásszerű lefekvés

Egymást megszokott rendben követő tevékenységekkel - pl. nyugodt sétával, lágy zene hallgatásával, fog- és arcmosással, az ébresztő beállításával - lehet ráhangolódni a lefekvésre. A megszokott tevékenységeket minden este, akár otthon akár idegen helyen érdemes megtenni.

03.Elalvást segítő környezet

A hálószoba legyen sötét és csendes, se nem túl meleg, se nem túl hideg. Amennyiben az alvást zajok zavarják meg, füldugó vagy monoton zúgást biztosító eszköz, ventilátor használata esetleg, redőny vagy függöny (a külső zajok tompítására) segíthet.

04.A hálószobát elsősorban alvásra használjuk

Evést, ivást, tévénézést, csekk-kitöltést és minden egyéb, éberséget igénylő tevékenységet korlátozzunk a hálószobán kívülre.

05.Kerüljük az alvást rontó szereket

Alkohol vagy koffein tartalmú ételek és italok (pl. kávé, tea, kóla, csokoládé) fogyasztása zavarhatja az alvást, mint ahogy az étvágycsökkentők és a vízhajtók is. Ezeket a szereket, különösen lefekvés előtt, érdemes kerülni. A dohányzás elhagyása segíthet. Nagy mennyiségű alkohol esti fogyasztása kora reggeli ébredéshez vezethet.

06.Párnák használata

A térdek közé vagy a derék alá helyezett párnák fokozhatják a kényelmet. Hátpanaszokkal küszködő személyeknek oldalfekvés ajánlható térdek közé helyezett nagy párnával.

07.Felkelés

Amennyiben nem sikerül elaludni, rendszerint célszerűbb felkelni, és egy másik szobában valamilyen egyéb elfoglaltságot találni, mint egyre nagyobb elszántsággal az alvást erőltetni.

08.Rendszeres testmozgás

A testmozgás megkönnyítheti a természetes elalvást. A késő esti fizikai erőfeszítés azonban mind a szívet, mind az agyat serkenti, és élénkítő hatású.

09.Lazítás

A feszültség és az aggodalom az alvás legnagyobb ellensége. Amennyiben lefekvési időben nem érezzük magunkat fáradtnak, olvasással vagy meleg fürdővel kapcsolódhatunk ki. Célként azt is kitűzhetjük, hogy a problémákat a hálószoba ajtó előtt hagyjuk. Hatékony lehet a túl nagy szellemi igénybevétel kerülése a lefekvés előtti órában.

10.Könnyű étkezés

Az éhség is gátat szabhat a pihenésnek. Könnyű, meleg étellel, ez a probléma kiküszöbölhető.

Még néhány tipp a pihentető alvás érdekében: Ne aludjunk túl meleg szobában, maximum 20 celsius fok legyen. Szellőztessünk ki alvás előtt. Még éjfél előtt feküdjünk le, hiszen ezek az órák a legértékesebbek. Ha nehezen alszunk el, akkor próbáljunk meg megnyugtató zenét hallgatni, kellemes dolgokra gondolni, félhomályban pihenni. Az elalvásban nem csak a kellemes gondolatok, de a finom illatok is segíthetnek. Lefekvés előtt egy órával már ne étkezzünk, esetleg nagyon keveset, és csak könnyű ételt fogyasszunk. Hogy nyugodt legyen álmunk,  délután 5-től már ne igyunk kávét, fekete teát és ne igyunk alkoholt. A testedzést ne az esti órákra időzítsük, ha gondjaink vannak az elalvással vagy ha éjjel többször is felébredünk. Nyugodtabb lesz az éjszakánk, ha kialakítunk egy „esti rituálét”. Egy jó fürdő, zene, egy könnyű olvasmány megfelelő felvezetője a pihenésnek. Kellemes lesz az éjszakánk, ha lefekvés előtt egy fél órával megiszunk egy pohár mézes-banános tejturmixot. Fontos, hogy kényelmes legyen a fekhelyünk és kellemes tapintású az ágyneműnk. Tapasztaljuk ki, hogy milyen párnával a legkényelmesebb az alvás. Kispárna? Nagypárna? Hengerpárna?
Címkék:
2008. április 23. szerda

Alvászavar - Gyakori kérdések

Mikor beszélünk alvászavarról?

Az alváselégtelenségnek – inszomnia – diagnosztikus kritériumai vannak: ha valaki egy héten legalább háromszor nem tud elaludni, nem tudja átaludni az éjszakát, vagy túl korán felébred, és ez egy hónapon keresztül jellemzi, úgy, hogy másnap fáradtnak, álmosnak, rosszkedvűnek, ingerlékenynek érzi magát, akkor alváselégtelenségről beszélünk.

3 napja nem tudok elaludni, csak forgolódom az ágyban. Alvászavarom van?

Pár napos alvászavar hátterében számtalan pszichés és testi panasz húzódhat meg – ezt úgynevezett tranziens, átmeneti alvászavarnak nevezzük. A pszichés tényezők közül leggyakrabban a stressz, túlterheltség, a testi problémák közül beteg például fertőző betegségek lappangási szakaszára lehet jellemző az alvászavar.

Mennyi alvásra van egy felnőttnek szüksége naponta?

A napi alvásmennyiség általában 8 óra körül van, azonban vannak akiknek ennél lényegesen kevesebbre – például csupán 4-5 órányi alvásra - van szükségük, és vannak, akik napi 9-9.5, esetleg 10 órányi alvást igényelnek. Fontos, hogy pihentető legyen alvás, és legyen jó a másnapi közérzet.

Nagyon rosszul alszom, egész éjszaka forgolódom, másnap kialvatlan vagyok. Lehet, hogy ettől érzem a memóriámat rosszabbnak?

Igen. Az éjszakai kialvatlanságnak másnapi tünetei vannak: a fáradékonyság, álmosság alapvető szokott lenni, de hangulati ingadozás, letörtségre való hajlam, türelmetlenség, ingerlékenység és koncentrációs nehézségek, rosszabb szellemi teljesítőképesség jelei is jelentkezhetnek. A baleseti hajlam is fokozott a kialvatlanság nyomán.

Tudna ajánlani valamilyen enyhe hatású altatót?

Ha alvászavar áll fenn, alapvető annak tisztázása, mi is okozza? Miután a kiváltó ok feltárásra került, ekkor lehet eldönteni, van-e szükség altató szedésére? Altatószert szedni önkényesen nem szabad. Ugyanakkor, ha szükség van rá, korszerű, hatásos készítmények érhetőek el -, de az altatók alkalmazása csak orvosi felügyelet mellett ajánlott!

Az után érdeklődöm, hogy minden altató egyformán hat-e, vagy van az altatók között különbség?

Az altatószerek nem egyformák: összetételük különböző, így hatásuk időtartama, a szedésükkor tapasztalható hatások, és esetleges mellékhatások is eltérőek. Más készítmény javasolható abban az esetben, ha valaki nem tud elaludni,és más annak, aki el tud ugyan aludni, de az éjszaka folyamán többször felébred, szaggatott az alvása, vagy a hajnali óráktól már ébren van.

Rosszul alszom. Egy ismerősömtől kaptam egy olyan altatót, ami neki nagyon bevált, de én ettől sem tudok aludni. Mi lehet az oka?

Semmiképpen nem ajánlatos altatót szedni önkényesen! Egyrészről az alvászavarok hátterében számtalan tényező meghúzódhat, kezdve a belgyógyászati betegségektől a pszichés problémákig, vagy akár egyéb betegségre szedett gyógyszerek mellékhatásáig, így az az első lépés, hogy szakorvos döntse el, mi okozza az alvászavart. Miután feltárásra került, hogy mi az alvászavar oka, milyen típusú ez az alvászavar, úgy lehetséges rá a megfelelő altató szedése, de mindig orvosi felügyelettel, a lehető legrövidebb ideig.

Ha altatók kezdek szedni, az azt jelenti, hogy örök életemre már csak azzal tudok elaludni?

Ez egyáltalán nem azt jelenti. Az alvászavaroknak megvan az okuk, ez az ok kezelendő elsődlegesen -, altatószer szedésére csupán átmenetileg, kiegészítésként szokott szükség lenni. Ezért fontos részben az alvászavar kiváltó okának tisztázása, részben pedig az, hogy a terápia szakember irányításával folyjon.

Meg szeretném kérdezni, hogy a gyógynövénytartalmú altatók biztonságosabbak-e, mint a kémiai vegyületek?

A gyógyszerek – így az altatók is – forgalomba kerülésük előtt számtalan klinikai vizsgálaton esnek át, hogy biztonságosan alkalmazhatóak legyenek. Kémiailag igen tiszta vegyületek, pontosan ismert összetételük, pontosan meghatározott adagot tartalmaz egy-egy tabletta belőlük. Ezzel szemben a gyógynövények számtalan – olykor több ezer – alkotórészt tartalmazhatnak, ezek kölcsönhatásban is lehetnek egymással, melyekről azonban még keveset tudunk. Sőt, vannak olyan gyógynövénytartalmú készítmények, melyek alkalmazási előirata megtiltja, vagy csupán igen nagy körültekintéssel ajánlja  egyéb gyógynövényekkel, vagy gyógyszerekkel való együttadásukat.

Más altatót vegyek-e be akkor, ha nem tudok elaludni, vagy ha éjszaka ébredek fel, és nem tudok visszaaludni?

Igen, más típusú altatót szoktunk javasolni el- és átalvási zavarok esetén. Fontos, hogy elsőként derüljön ki, mi okozza akár az elalvási zavar, akár az átalvási zavart. Ha feltárható kezelendő alapbetegség, elsőként ezt szükséges gyógykezelni, ezzel párhuzamosan pedig alkalmazandó az a készítmény, amely akár az elalvási zavarra (ún. rövid hatástartamú altatók), akár az átalvási zavarra (közepes hatástartamú altatók) a jó választás.

Kérdésem, hogy ha nappal autót kell vezetnem, éjszakára bevehetek-e altatót, és ha igen, milyet?

A korszerű, rövid hatástartamú altatók – ezeket szakmailag z-szereknek hívjuk,mert kémiai nevük z betűvel kezdődik - jellemzője a szervezetből való gyors kiürülés. Így tehát  éjszakai alvást  kitűnően javítják, nappali hatásukkal viszont általában nem kell számolni. A z szerek azok számára is ideális altatók, akik másnap akár vezetnek, akár komoly szellemi teljesítményt, komoly intellektuális munkát kell nyújtaniuk.

Mennyire lehet az altatókhoz hozzászokni?

Altató alkalmazása szigorúan orvosi felügyelethez kötött -, melyet ha szükséges, testi és lelki vizsgálat előz meg. Általános szabály, hogy altatót minél rövidebb ideig szedjen a beteg : ez általában 2 vagy 4 hét szokott lenni. Amennyiben indokolt, úgy 8 hétig – orvosi felügyelet mellett – szedhető altatószer. Bár egyre korszerűbb készitmények vannak forgalomban, ezen új típusú altatók szedése sem ajánlott a fenti időtartamnál hosszabb ideig.

52 éves férfi vagyok. Családi hátterem rendezett, munkám nyugodt, mégsem tudok hónapok óta elaludni. Mi lehet az oka?

Az elalvási zavarok egy részében kezdődő magasvérnyomás tehető felelőssé az elalvási nehézségért. Vérnyomásellenőrzés javasolt, különös tekintettel az elalvást megelőző időszakra. Fontos, hogy az érték 140/80 Hgmm alatt legyen, sőt, cukorbetegség esetén még jobb, ha ez az érték 130/80 Hgmm-nél nem magasabb!

A közelmúltban pajzsmirigybetegséget – pajzsmirigytúlműködést – diagnosztizáltak nálam. Összefüggésben lehet ezzel az, hogy rosszul alszom, éjszaka többször felébredek, és kora hajnaltól már egyáltalán nem tudok aludni?

Igen. A pajzsmirigyproblémák számtalan pszichés panaszt  okozhatnak – gyakran szorongásos tüneteket és depressziót –, és gyakori alvászavart okozó hatásuk is. Fontos, hogy a pajzsmirigyhormonok a kezelés nyomán a normál tartományba kerüljenek, mellyel párhuzamosan az aktuális pszichés probléma ( alvászavar, szorongás, depresszív hangulat) is megfelelően gyógykezelve legyen.

Azt vettem észre, hogy hetek óta nem tudok elaludni, mert „pörög az agyam”, állandóan arra gondolok, mi történt egész nap, és másnap mennyi feladat vár rám. Mit tehetek, hogy jól aludjak?

Úgy tűnik, Ön túlhajtja magát, többet vállal, vagy kénytelen vállalni, mint amilyen terheléssel szervezete meg tud birkózni, ez okozza alvászavarát. A „pörgő gondolatok” is a stressz jelei Önnél. Elsőként gondolja át, milyen változtatásokat tud eszközölni életvitelében – tudja-e a napi munka mennyiségét csökkenteni, szükséges-e kényelmesebbé tenni hálószobáját, vagy sportol-e –, amennyiben azonban a változtatások után is megmarad az alvászavar, javasolom, hogy forduljon szakemberhez!

Tudna tanácsot adni, hogyan rendezzük be a hálószobánkat? Már vettünk egy drága, jó minőségű matracot is, de mégsem alszunk jól a párommal.

Nagyon fontos, hogy a hálószoba az alvás (és a szexuális élet) célját szolgálja. Tv, elektromos berendezések ne legyenek benne, és ne legyen túlzsúfolt. Jó, ha színei pasztellszínek – világoskék, fiatalabbaknak inkább rózsaszínes –, csendes, hőmérséklete kellemes, inkább picit hűvösebb. Lefekvés előtt mindig szellőztessük át a szobát. Jó, ha a matrac, az ágynemű jó minőségű, és lehetőség szerint természetes alapanyagokból készült. Természetesen fontos, hogy ha jól berendezett hálószoba mellett sem alszik, alszanak jól, konzultáljanak szameberrel.

Az energiaitalok okozhatnak alvászavart?

Természetesen! Egy deciliter energiaitalban 30 mg koffein van, vagyis egy doboznyi 2 dupla kávénak felel meg. Hatásuk koffeintartalmukon kívül azért „erősebb” a kávénál, mert egyéb adalékanyagok is vannak bennük. Mivel az alapanyagcserét is felpörgetik, így rendszeres fogyasztásuk nem csupán alvászavart, de szorongásos tüneteket, betegségeket is kiválthat. Aki például volt pánikbeteg, annak betegségét ismét előhozhatják.

Ha nem tudok aludni, mindig iszom egy-két-három üveg sört. Ettől jól elalszom, de sokszor felébredek éjjel. Mi lehet az oka?

Önnél az alvászavart valószínűleg stressz okozza, így a sörözés a stressz-szintet csökkenti, és javítja az elalvást. Ugyanakkor úgynevezett visszacsapási – rebound – effektusánál fogva, amikor az éjszaka közepén kiürül szervezetéből, ez ébresztő hatású. Alvászavarra nem ez a megoldást javasolt, inkább lazítson kikapcsolódással, sporttal, ha pedig az alvászavar megmarad, forduljon szakemberhez.

Éjszaka gyakran fel kell kelnem, hogy wc-re kimenjek, emiatt állandóan megszakad az alvásom, nehezebben alszom vissza. Mit lehet tenni?

Elsőként fontos tisztázni, mi az oka az éjszakai wc-re járásnak? Nemritkán testi betegség – például szívbetegség, magasvérnyomás, vagy idősebb férfiaknál prosztatagondok – húzódhatnak meg hátterében, ezek gyógykezelése alapvető a probléma megszüntetésében. Előfordulhat az is, hogy bizonyos gyógyszerek – elsősorban vízhajtó hatású készítmények – vezetnek éjszakai gondokhoz, így ügyelni kell, hogy ezek bevétele lehetőség szerint ne lefekvés előtt történjék. Az is előfordulhat, ha a vizsgálatok eredménye teljesen negatív, hogy a problémának pszichés háttere van, ekkor szakember tud rajta segíteni.

Ha napi 10–12 órát alszom, akkor is fáradtan ébredek, és nappal álmos vagyok. Mi lehet az oka?

Bár a napi alvás-szükséglet különböző, a 10–12 órányi alvás kissé soknak tűnik, és különösen, hogy másnapi fáradtság is társul hozzá, arra utalhat, hogy gond van az alvással. Lehetséges, hogy az alvás minősége nem megfelelő (ezt okozhatja például depresszió, pajzsmirigybetegség), de előfordulhat az is, különösen idősebbeknél, akik túlsúllyal,magasvérnyomással küzdenek, hogy az éjszaka folyamán gond van légzésükkel, esetleg horkolnak, vagy légzésük időnként kimarad. Ezt az állapotot szaknyelven hypopnoénak, apnoénak nevezzük. Fontos kivizsgáltatni, mi okozza a hosszú éjszakai alvást és a másnapi fáradtságot!

Könnyen elalszom, de aztán 2-3 óra mulva felébredek, innentől kezdve pedig csak forgolódom. Hajnal felé megint el tudnék aludni, de már nem merek,mert ilyenkor már fel kel kelnem, és félek, hogy elalszom. Másnap délelőtt rettenetes fáradt vagyok. Mi okozza ezt a problémámat?

Ez a típusú alvászavar a krónikus stressz és a depresszió velejárója szokott lenni, sokszor megelőzve ezen utóbbi tüneteinek megjelenését. Ha az alvászavarhoz nappali kedvetlenség, a lendületesség, a célok hiánya, „leeresztettség”, örömtelenség is társul, úgy gyanú lehet depresszió fennállására. Elsőként az életmód átgondolása, lehetőség szerint apróbb változtatások eszközlése ( például sportolás megkezdése) ajánlott, másodsorban pedig tanácsolható, hogy a problémát beszéljék át szakemberrel. Tüdőbetegségben szenvedőknél az éjszakai felébredések a tüdőbetegséggel függhetnek össze.

Alighogy elalszom, pár perc múlva arra riadok fel, hogy igen hevesen ver a szívem, és leizzadok. Már elaludni sem merek, úgy félek, mikor jön az újabb roham. Mi okozhatja?

A leírtak alapján elsősorban éjszakai pánikrohamok jelentkezéséről lehet szó. Elsőként fontos egy belgyógyászati kivizsgálás –elsősorban vérnyomásellenőrzés, kardiológiai vizsgálat és pajzsmirigyhormonszint ellenőrzés. Ha a vizsgálatok bárminemű eltérést igazolnak, úgy ezek kezelésbe vétele indokolt, ha pedig nem, úgy a pánikbetegség pszichés terápiáját indokolt megkezdeni. Ha netán testi betegség is igazolódik, úgy ezzel párhuzamosan szorongásoldásra, hangulatjavításra, alvásrendezésre is szükség van.

Váltott műszakban dolgozom, 2 naponta változik az éjszakai, a nappali és a délutános műszakom. Az elalvással van gondom a délutános műszak után, de az éjszakás műszak után reggel sem tudok elaludni. Hogyan tudnám kipihenni magam?

A váltott műszak – ún. shift-work – nagyon megterhelő a szervezetre. Legnyilvánvalóbb, hogy alvászavart okoz, de a szív-érrendszer és a gyomor-bélrendszer működésére is  kedvezőtlen hatást gyakorol. Ha muszáj váltott műszakban dolgozni, akkor a rövid hatású elaltató készítmények (pl. zolpidem) és életmódbeli megoldások (az alváshoz a legnyugodtabb környezet biztosítása, csend, sötétség) lehet a megoldás.

Két éve elváltam, azóta egyedül nevelem  két gyermekemet. Nagyon megviselt a válás, és jelen helyzetemet is nyomasztónak érzem. Könnyen elalszom ugyan, de pár óra múlva felébredek, és csak forgolódom egész éjjel. Nappalis fáradt vagyok, rossz a hangulatom, sokszor még sírok is. Hogyan lehet ezen segíteni?

A tartósan fennálló, nehéz élethelyzet krónikus stressz okoz, depresszióhoz vezet – az alvászavaroknak az a típusa, mely az elalvás után pár órával éjszakai felébredéshez, forgolódáshoz és álmatlansághoz vezet, ún. átalvási zavar –, típusos jele a depresszióknak. Elsőként a depressziós tünetek kezelésbe vétele szükséges, mellyel párhuzamosan, a terápia kezdeti szakaszában az alvászavar is kezelendő.

54 éves nő vagyok. Az elmúlt hónapokban háziorvosom magasvérnyomást, emelkedett vércukor- és vérzsírszinteket talált nálam, ezen problémáimat kezelésbe is vette. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy egy ideje nem alszom jól, nehezen tudok elaludni, reghgel túl korán felébredek. Lehetnek ezek változókori panaszok?

Igen. A változókorban – 50 év körül – megváltozik a női nemi hormonok szintje, határozott csökkenés következik be náluk, mely hangulat- és alvászavarokhoz vezethet. A depresszió és az átalvási zavarok előfordulása ebben az életkorban különösen megnő. Elalvási zavart azonban magas vérnyomásértékek is okozhatnak, így fontos, hogy vérnyomása a normál értékre beálljon. Ha esetleg túlsúly is fennáll, ajánlott a fogyás, testmozgás, rendszeres sportolás beiktatása is.

65 éves vagyok, és betegségeimre – a szívemre, a vérnyomásomra, a köszvényemre, izületi fájdalmaimra – rengeteg féle gyógyszert szedek. A gyomrom is szokott fájni tőlük, de mióta savkötőt kaptam, ez megszűnt. Azt olvastam a gyógyszerek mellékhatásai között, hogy alvászavart is okozhatnak...

Igen, ez lehetséges. Bizonyos gyógyszerek, különösen a vérnyomáscsökkentők, és a szívre ható készítmények okozhatnak alvászavart, és hangulati nyomottságot is. Ha bebizonyosodik, hogy valóban egy adott belgyógyászati készítmény mellékhatása az alvászavar, úgy terápiás módosítás, az adott szer cseréje indokolt.

Édesapám 64 éves. 10 éve halt meg Édesanyánk, azóta Stilnoxot szed, mert nem tudott aludni, és azt mondja, e nélkül ma sem tudna. Hogyan lehetne ezen változtani?

A sajnálatos tragédia 10 évvel ezelőtt Édesapjánál valószínűleg depressziót váltott ki, melynek az alvászavar az egyik vezető tünete. Nem zárható ki, hogy Édesapjánál ezek a depressziós tünetek a mai napig fennállnak, ezért állhat fenn az alvászavar is. Javasolom, hogy Édesapja forduljon szakemberhez (pszichiáter), aki el tudja dönteni, hogy fennáll-e bármilyen, kezelendő pszichés probléma, valamint történjék általános belgyógyászati kivizsgálás is, egy esetlegesen fennálló belgyógyászati betegség kizárása céljából, mely ugyancsak okozhat alvászavart. A megfelelő terápia nyomán az altató szedése valószínűleg mellőzhető lesz.

Én már 70 éves vagyok, és 30 éve szedek Eunoctint. Nagyon megszoktam, hogy így tudok aludni, de megkérdezném, lehet-e ebből bármi bajom?

Bár léteznek úgynevezett krónikusan fennálló alvászavarok, nem valószínű, hogy erről van szó. Elsőként mindenképpen javasolt volna egy teljeskörű belgyógyászati átvizsgálás, és az esetlegesen fennálló betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatásainak áttekintése, mivel lehetséges, hogy erre vezethető vissza az alvászavar. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy már kialakult az Eunoctinhoz egy hozzászokás. A következő lépés az, hogy megítélésre kerüljön, csakugyan feltétlenül szükség van-e altató szedésére? Legszerencsésebb volna, ha mellőzhető lenne, ha azonban mégis szedni szükséges, akkor ennél a régi típusú szernél a korszerűbb, ún. új típusú altató szedését (pl. zolpidem) lehet ajánlani, melynek melléhatás-profilja jóval kedvezőbb.

Első gyermekünk megszületetése után kb. 2 hónapig fáradékony voltam, nehezen tudtam ellátni a kicsit, állandóan aggódtam érte,  5. hete azonban megszületett második gyermekünk is. Azóta gyakorlatilag egy percet sem tudok aludni, nappal teljesen erőtlen vagyok,  sírni is szoktam, és úgy érzem, nem vagyok megfelelő anya, nem tudom ellátni a gyerekeket. Mire számíthatok, meddig tart ez az állapot,mert már nagyon kimerült vagyok?

Ezt az állapotot szülés utáni depressziónak nevezzük. A szülést követően – a hormonális és a családi változások nyomán is – az első két hétben természetesnek mondható egyfajta fáradékonyság, aggodalmaskodás, ez azonban a későbbiekben megszűnik. Ha állandósul, a tünetek intenzitása fokozódik, önértékelési zavarral, kifejezett rossz hangulattal jár, és súlyos alvászavar társul hozzá, úgy feltétlenül orvosi segítséget igényel. Pszichiáterhez kell a panaszokkal fordulni, ő tud segíteni a problémán.

Fél éve agytrombózison estem át. Mozgáskorlátozottságom szerencsére csupán átmeneti volt, azonban feledékenynek érzem magam, sokszor nem jutnak szavak az eszembe, állandóan lehangolt vagyok, nem tudok örülni semminek, nem látok célokat magam előtt, és jószerivel semmibe nem tudok belekezdeni, passzívnak érzem magam, sőt, sokszor félelmek törnek rám. Az alvásom is megromlott. Lehetséges összefüggés ezen tünetek és a lezajlott agytrombózisom között?

Igen, lehetséges. Az „agyi történéseket” az esetek jelentős részében követi ún. poszt-sztrók depresszió, melyre a fenti tünet-együttes jellemzi. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az agy sérül, károsodnak az idegsejtek, mely a memória-problémákhoz hozzájárul. A panaszok jól kezelhetőek, hangulat- és keringés-javító terápia bevezetése, alvásjavítás a megoldás.

Egyetemista vagyok, és nagyon izgulós. Minden vizsgaidőszakban előjön az alvajárásom. Kimászok az ágyból,és mászkálok a lakásban, egy idő pedig visszafekszem az ágyba. Ezekre nem emlékszem, a szüleim mondják el. Mennyire aggódjunk miatta?

A leírtak alapján úgy tűnik, az alvajárást Önnél a stressz provokálja, vagyis pszichés terhelés nyomán jelentkezik. Az alvajárás leggyakrabban ártatlan jelenség, mégsem mellőzhető egy neurológiai vizsgálat, valamint ajánlatos volna szakember segítségével a nappali stressz-oldás, az éjszakai következmények elkerülése érdekében.

Fiatal korom óta rossz alvó vagyok. Nehezen alszom el, könnyen felébredek. Mit ajánl, mit rendeljek rá az internetről? Sokféle gyógyszert lehet kapni, melyiket válasszam?

Kétségtelenül vannak, akik veleszületetten kevésbé jó alvók, azonban azt javasolom, ha szeretné alvásminőségét javíttatni, elsőként konzultáljon szakemberrel, aki pontosan fel tudja tárni az alvászavar okát. Internetes gyógyszerrendelést semmiképp nem javasolok -, bizonytalan összetételű, minőségű, hatóanyag-tartalmú készítmények vannak internetes forgalomban, bizonytalan és ellenőrizhetetlen eredettel, melyből akár még komoly egészségkárosodása is származhat!

Az elmúlt hónapokban nagy nyomás nehezedett rám a munkahelyemen, és megromlott az alvásom. Már rendbe jöttek a dolgok, a munka mennyisége annyi, mint korábban is volt, mégsem tudok aludni, mert folyton arra gondolok, hogy nem tudok ma este sem elaludni. Mit tegyek?

Ezt az állapotot „anticipátoros szorongásnak” nevezzük: vagyis éppen amiatt fokozódik elalvás előtt a feszültség, hogy vajon sikerül-e elaludni? A megemelkedett stressz-szint pedig ellene van a sikeres elalvásnak. Javasolható, hogy csak akkor bújjunk ágyba, ha már elálmosodtunk, előtte pedig teremtsük meg a megfelelő, nyugodt alvókörnyezetet. Relaxációs technikák – zenehallgatás, mérsékelt sport, jóga – hasznos lehet, kinek-kinek érdeklődési köre szerint. Ha nem sikerül saját magunknak leküzdeni a problémát, javasolt szakemberhez fordulni,és átmeneti segítséget igénybe venni a jó alvás biztosítása érdekében.

Alvászavaromra altatót rendelt orvosom. Kell-e félnem, a hozzászokástól?

A korszerű altatókra kevéssé jellemző a hozzászokás. Szedésük – szakorvosi szempontból – általában 2-4 hét, maximum 8 hetes időtartamra ajánlott. Az alvászavarok gyógykezelésének általános irányelve, hogy kerüljön feltárásra az alvászavar kiváltó oka, történjék meg ennek megfelelő gyógykezelésbe vétele -, és altatók alkalmazása csupán a terápia kezdeti időszakában, csupán átmenetileg történjék.

Pár hónappal ezelőtt megromlott az alvásom, nem tudom végigaludni az éjszakát. Homeopátiás készítményt vásároltam a gyógyszertárban, de nem segített. Próbálkoztam citromfűvel, Valeriána-drazséval, de nem javultam semmit ezektől sem. Mit tudna ajánlani?

Az alvászavaroknak számtalan oka lehetséges: akár testi (magasvérnyomás, pajzsmirigybetegség), akár lelki okok (akut vagy krónikus stressz, tartós rossz hangulat) vezethetnek  el- és átalvási zavarhoz, vagy lerövidíthetik az alvásidőt. Amennyiben a panaszok tartósak, orvosi kivizsgálást javasolok. Így kideríthető, mi okozza az alvásproblémát, és elindítható a megfelelő terápia. Még az is előfordulhat, hogy nem altató adása a megoldás, hanem például a vérnyomás csökkentése.

Tavaly Parkinzon-kórt állapítottak meg nálam. Sokat sédültem, ingadozott a vérnyomásom, és erősen remegett a kezem. Az utóbbi hónapokban egyre rosszabbul alszom. Lehet ez a Parkinzon kór velejárója?

Igen. Előfordulhat, hogy a Parkinzon-kórhoz alvászavar társul, de azon gyóygszerek,melyek a Parkinzon-kór kezelésében használatosak, maguk is okozhatnak alvászavart, mint gyógyszermellékhatás. A problémát vissza kell jelezni a kezelőorvosnak, aki lehetséges, hogy módosít a Parkinzon-kór elleni terápián. Ezzel párhuzamosan az alvászavart is kezelésbe kell venni.

Hiába szedek altatót, nem tudom végigaludni az éjszakát. Ha megébredek hajnali 2-kor, vagy 3-kor, 4-kor, be szoktam venni újabb altatót, így tudok aludni reggelig. Van, hogy háromszor is be kell vennem altatót az éjszaka folyamán. Nem sok ez?

Az első lépés az volna, hogy pontosan felderítésre kerüljön, mi okozza Önnél az alvászavart? Lehetséges, hogy nem is altatószer használat volna a megoldás, hanem egyéb gyógymódra volna szükség. Az mindenképpen helytelen, hogy az éjszaka folyamán többször is altatóhoz folyamodik, mert így részben gyógyszer-túlaldagolásról van szó, részben pedig felborul a napi, ún. diurnális ritmus, ami további alvászavarok forrása.

Én nem vagyok a gyógyszerek híve, fél éve azonban nem tudok elaludni, és ha el is alszom, többször felébredek éjszaka. Milyen homeopátiás szert lehet erre a panaszra ajánlani?

Mivel alvászavara már hosszú hónapok óta fennáll, mindenképpen orvosi kivizsgálást és az életmód felülbírálatát javasolom. Amennyiben belgyógyászati kiváltó ok nem kerül felszínre az alvászavar hátterében, úgy szóba jöhet az életvitel módosítása. A krónikus stressz hosszú távon olyan elváltozásokhoz vezet, mint a depresszió, így ezen problémának az alvászavar  is része lehet. Ennek megoldása szakorvos feladata. Homeopátiás szer szedését addig semmiképpen nem javasolok, amíg ki nem derül, mi okozza alvászavarát.

Nagymamánknál Alzheimer-kórt állapítottak meg, a memóriája nagyon rossz lett. Az is baj, hogy nappal alszik, éjszaka pedig fenn  van, és bolyong a lakásban. Hogyan volna lehetséges visszaállítani az éjszakai alvását?

Az Alzheimer kórra jellemző, hogy az idegsejtek károsodnak, mind a memória, mind az alvászavar ezzel hozható összefüggésbe. Egyrészről léteznek olyan gyógyszerek, melyek az idegsejtek működését kedvezően befolyásolva javítják a fenti tüneteket, másrészről pedig ún. szociális ritmus terápia alkalmazandó. Ez utóbbi azt jelenti, hogy gondoskodni kell nappali aktivitásról, meg kell akadályozni, hogy a beteg ne aludjon, így estére elálmosodik, és javul éjszakai alvása. Továbbá altató adásával is lehet az éjszakai jó alvást biztosítani.

Nagy munkahelyi megterhelésnek vagyok kitéve. Most már jó ideje alig tudok elaludni, sokszor felébredek éjszaka, és álmatlanul hánykolódom. Másnap alig bírok magamhoz térni, fáradtnak érzem magam, nehezemre esik a koncentrálás. B-vitamin, citromfű tea, aloe vera nem segített. Mit szedjek, hogy jobban legyek?

Elsőként az javasolható, hogy gondolja át, munkahelyi terhelését hogyan tudná csökkenteni, vagy mi módon volna módja többet pihenni, regenerálódni. A szabad levegőn való séta, sportolás, olvasgatás, meleg fürdő, egészséges, vitamindús étkezés, sok zöld-féle fogyasztása mind ajánlott. Másodsorban – amennyiben a fentiek nem eredményeznének érdemi javulást – úgy javasolom, hogy forduljon szakorvoshoz, aki hatékony módszereket tud ajánlani problémája megszüntetésére.

Címkék:
2008. április 23. szerda

Alvászavar - Hasznos linkek

Hasznos linkek az alvásról Alváscentrum Alvásbetegségek, vizsgálatok, terápiák Magyar Alvástársaság A tagság főleg orvosokból, pszichológusokból, tudósokból áll. Jelenleg a Társaságnak 120 tagja van, melyből 114 orvos és 6 pszichológus. Alvászavar Dr. Barth Ákos pszichiátriai magánrendelése Korszerű alvásdiagnosztika, terápia Rosszul alszik? Azt mondják Önről, hogy horkol? Olvassa el a válaszokat! Könyv az alvászavarról Közérthetően, de ugyanakkor szakértő megfogalmazásban dr. Caldwell elmagyarázza, hogy mitől alszunk jól vagy rosszul, áttekintést nyújt arról a sok rendellenességről, amelyek az alvásunkat befolyásolhatják, és világos útmutatást ad arra, hogyan lehet jobban aludni. Termékek Természetes szerek Aludni kell. Lehetséges megoldás a népi gyógyászatban is ismert növényi hatóanyagokkal kiegészített készítmény, ami nyugodt alvást biztosít aktív, akár több műszakban felváltva dolgozó vagy repülőgéppel időzónákat átrepülő társainknak. Bio- és gyógymatracok A NOVETEX Matrac Biomanufaktúra 1995 óta gyárt matracokat és alváskiegészítőket természetes alapanyagokból. Az elmúlt évek során több, mint 200.000 biomatracot készítettek kézi munkával, egyedi megrendelésre. Alvásdiagnosztika Állami Egészségügyi Központ, Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ Honvédkórház II. épület (bejárat a Papp K. u. felől) XIII. Kerület, Róbert Károly krt. 44.)

Alvászavar szakambulancia: Rendelési idő: hétfő-péntek 08.00 – 15.00 h. Bejelentkezés: 1/ 2121846, 1/457-09-80

Szükséges adatok: név, születési dátum, lakcím, tajszám, elérhetőség, panaszok leírása egy-két mondatban.

Alvásvizsgálatra orvosi beutaló szükséges!

Somnocenter - Benyovszki 1089 Budapest, Benyovszky Móric utca 10.(A Nagyvárad-tér közelében a Klinikáktól 5 percre

Orvosi Központ Benyovszky

Mobil: +36 (30) 336-51-61Telefon: +36 (1) 786-30-45Fax: +36 (1) 786-30-46E-mail: info@orvosikozpont.hu Debreceni Alvásdiagnosztikai és Terápias Laboratórium Debrecen, Móricz Zsigmond u. 22. Klinikák: Auguszta Telep

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum - Neurológiai Klinika

Rendelési idő: hétfő: 9-12, kedd: 7-8, szerda: 11-13, péntek 9-12 óra

Bejelentkezés a vizsgálatra az 06-52/316-454-es telefonon, vagy faxon: 06-52/324-178. Telefonos bejelentkezés munkanapokon 13-16 óra között.

(Az alvásvizsgálatok előjegyzés alapján történnek, érkezés a vizsgálatra 20-21 óra között.)

Pécsi Alvásdiagnosztikai és Terápias Laboratórium 7623 Pécs, Rét u. 2., I. emelet

PTE ÁOK, Pécs Neurológiai Klinika

Alvászavar szakambulancia Rendelési idő: hétfő 10.30 – 15.30 h

Bejelentkezés alvásvizsgálatra: Telefonon.: 06-72/535-961

Alvásvizsgálatra illetve az alvásambulanciára érvényes beutalót (amely tartalmazza a TAJ számot, a beküldő kódot, naplószámot) kérünk.

SomnoCenter Szeged 6725 Szeged, Kálvária Sgt. 57.

SOMNO alvásközpont Szeged

Bejelentkezés: Telefon: 06 (62) 540 -799

Jelentkezzen interneten MOST!

Szombathelyi Alváslaboratórium Szombahely, Markuszovszky Kórház

Alváslaboratórium

Bejelentkezés: Telefon: 06 (94) 515-607, Mobil: 06-30-251-0941

Jelentkezzen interneten MOST!

Az alváslaboratóriumban poliszomnográfiás vizsgálatra van lehetőség. A vizsgálatokat előjegyzés alapján végezzük.

Címkék:
2008. április 23. szerda

Alvás és vércukorszint

Alvás és vércukorszint
Egy nemzetközi kutatócsoportnak nemrég sikerült azonosítania egy gént, ami felelős lehet a magas éhgyomri vércukorszintért, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáért.
2009. január 19. hétfő

Nem alszik eleget? Cukorbeteg lehet!

Nem alszik eleget? Cukorbeteg lehet!
A jó éjszakai alvás csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, állítják a kutatók egy vizsgálat alapján.
2009. március 15. vasárnap

Horkolás ellen: íme az öt legjobb házi gyógymód

Horkolás ellen: íme az öt legjobb házi gyógymód

A horkolás súlyos egészségügyi rendellenesség lehet, amely megszakítja a személy normális alvási mintáit, és zavarja házastársának nyugodt alvását. Az egyik brit kutatás kimutatta, hogy ha valakinek horkol a házastársa, 50. házassági évfordulójára körülbelül 4 évnyi alvástól eshet el.

Címkék:
2011. máj. 04. szerda

Túl keveset alszunk - Növekszik a mentális betegek aránya

Túl keveset alszunk - Növekszik a mentális betegek aránya

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es átgondolatlan felszámolása óta ismét gyakoribb az öngyilkosság, ami önmagában is figyelmeztető jel: a mentálhigiéniás gondokkal küszködő emberek nem kapnak kellő figyelmet, holott például az Európai Unió is kiemelt feladatának tekinti a pszichés eredetű tünetek kezelésének kérdését.

2011. december 21. szerda

Megalakult a Pihent Agyúak Társasága

Megalakult a Pihent Agyúak Társasága
Magánszemélyek, saját elmondásuk szerint rosszul alvók, civil kezdeményezést indítottak a jó alvásért. A rossz alvás manapság a 10 leggyakoribb orvosi panasz egyike, ennek ellenére a betegek csupán 12 százaléka fordul orvoshoz. A Pihent Agyúak Társasága (PAT) szemléletváltást sürget az alvással kapcsolatos gondolkodásban.
Címkék:
2009. június 17. szerda

Autista gyermekek alvászavaraira ajánlják

Autista gyermekek alvászavaraira ajánlják

Egy új tanulmány megállapította, hogy a vény nélkül kapható  melatoninos gyógyszer megrövidítheti az autisztikus viselkedészavarban, a fragilis X-szindrómában, illetve mindkét betegségben szenvedő gyermekek elalvási idejét.

Címkék:
2009. április 17. péntek

Csak az alvás zavara-e az alvászavar?

Csak az alvás zavara-e az alvászavar?
Az alvásproblémákkal küzdők legalább fele nem megy el orvoshoz, pedig a kezeletlen alvászavar növeli egyes betegségek kockázatát.
Címkék:
2008. december 03. szerda

Ha az álmatlanság oka a fejfájás...

Ha az álmatlanság oka a fejfájás...

Tavasszal, a változékony időjárás hatására gyakrabban jelentkezik fejfájás. Sok esetben napokon át is eltarthat és megnehezíti nem csak a mindennapos tevékenységeket, de a nyugodt elalvást is. Milyen megoldások léteznek a fejfájás kezelésére?

2012. máj. 18. péntek

Szép álmokat hozó meggylé

Szép álmokat hozó meggylé

A Northumbria Egyetem kutatói megállapították, hogy a meggylé az alvás minőségére és mennyiségére egyaránt pozitív hatással van. Fogyasztása megemeli a melatonin – vagyis az alvás szabályozásáért felelős hormon – szintjét a szervezetben, és így nagy segítséget nyújt azok számára, akik a váltott műszakban történő munkavégzés, a jetlag vagy bármely más ok következtében alvásgondokkal küzdenek.

Címkék:
2011. november 06. vasárnap

A meggylé segít legyőzni az álmatlanságot

A meggylé segít legyőzni az álmatlanságot

A Journal of Medicinal Food cikke szerint könnyen túlléphetünk a rendszeres álmatlanságon: ha minden nap megiszunk egy-két pohár savanykás meggylevet, jelentősen lecsökkenhet az álmatlanul töltött órák száma.

Címkék:
2010. július 17. szombat

Óvatosan az altatókkal!

Óvatosan az altatókkal!

Bár sokak számára nem tűnik túl veszélyes dolognak, ha olykor bevesznek egy-egy szem altatót annak érdekében, hogy könnyebben álomba merüljenek, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy nem árt óvatosnak lenni: ezek a tabletták ugyanis növelhetik a halálozás kockázatát.

Címkék:
2010. szeptember 15. szerda

Alvás Világnapja: a kóros álmatlanság okai és következményei

Alvás Világnapja: a kóros álmatlanság okai és következményei

A napi stressz, az időjárás változásai, vagy egy késő esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elő a beteg életében. Az Alvás Világnapján, az alvásbetegségek egyik leggyakoribb formájáról, az álmatlanságról Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa ad felvilágosítást.

Címkék:
2011. március 18. péntek
© Copyright 1993-2018 Dr.Info All Rights Reserved! / Minden jog fenntartva!