Általában a lábon jelenik meg. Jelentése: rossz helyen vagyok, nem szeretem azt, amit csinálok, nem lelek benne örömöt. Ez akár szerelmi kapcsolatra is vonatkozhat.

Nagyobb önszeretet szükségességére utal, a személy a szeretetet nem kellő mértékben fogadja be. Jelentheti hatalmas teher (például üzleti teher) cipelését is.

Tudatosítani kell, hogy áll a szabad választás lehetősége.

Gyakori, hogy ez ember úgy érzi, ólomból van, fáj a lába. Legtöbbször csak legyintünk rá: majd elmúlik. Pedig hiába múlik el a fájdalom, súlyos keringési elégtelenség húzódhat meg. A műsor vendégei, dr. Benedek Zsolt és dr. Hollós Gábor érsebészek gyakran órákat töltenek a műtétek közben egy helyben állva, így maguk is a veszélyeztetettek közé tartoznak, mint a legtöbb ülő- és állómunkát végző. Éppen ezért gondot fordítanak a lábukra. Azt mondják, legjobb állagmegóvás a futás, mert ez remekül tornáztatja a vénákat.

Egy nemzetközi felmérés eredményei szerint a magyar felnőttek 85 százalékát érinti a krónikus vénás betegség, amely már nemzetközi szinten is az egyik leggyakoribb népbetegségnek számít – mondta Imrek Kornélia, a Servier Hungária Kft. vénás megbetegedések szakértője vasárnap az MTI-nek.

Kozmetikai rendellenességként könyvelik el sokan, ha combjukon, lábszárukon elszíneződött hajszálerek, úgynevezett seprűvénák jelennek meg, vagy duzzanatokat, megvastagodott ereket észlelnek. Pedig egészen másról van szó, vénás betegségről, amelynek – ha időben nem kezdik el orvosolni – súlyos következményei lehetnek.

A várixok a láb kórosan kitágult felszínes visszerei. A várixok kialakulásának pontos oka nem ismert, a fő probléma azonban valószínűleg a felszínes vénák falának gyengesége, ami lehet öröklött.

Visszér. E szó hallatán legtöbben az estére bedagadó lábakra, nehézkes járásra és megdagadt vénákra gondolnak. Jól lehet a visszér és a visszeresség nem egy és ugyanaz. Előbbi az ér neve, utóbbi annak megbetegedése. Ma Magyarország felnőtt lakosságának 30%-a szenved alsó végtagi vénás megbetegedésben.

Nehéznek, duzzadtnak, fáradtnak érzi a nap végére? Felmérések tanúsága szerint, a felnőtt népesség 24 százaléka szenved a nehéz, duzzadt, fájó, viszkető lábak, látható visszértágulatok, éjszakai lábszárgörcs tünetei által jelzett visszérbetegségtől.

Az alsó végtag vénáinak kitágulása, azaz a visszérbetegség sokunkat érintő probléma. Hazánk felnőtt lakosságának 20-30% szenved ebben a betegségben.

Felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság húsz százalékát érintik a vénás betegségek. Kezelésre a lakosság hat-nyolc százaléka szorul, 0,8-2 százaléka esetében szövődmények is felléphetnek, fél-egy százalékuknál pedig munkaképtelenség is kialakulhat. E betegségek társadalmi és egyéni költségei óriásiak, többek között azért, mert igen nagy számú beteg a kelleténél később jut szakszerû kezeléshez.

Magyarországon minden második felnőttnek van több-kevesebb visszértágulat a lábán. Bihari Imre érsebész főorvos nemrég megjelent könyve, "A visszérbetegség és kezelése" elsősorban háziorvosoknak szól, de érdekes és hasznos lehet a bőrgyógyászok, sebészek, belgyógyászok, sőt, a több millió beteg számára is.

A 30-50 év közötti nők körében különösen gyakori a visszér. A vénás betegségek kialakulásának legfontosabb tünetei a gyakori lábfájás, az elnehezült lábak, a megduzzadt boka és lábszár, a fáradt láb, a látható visszértágulatok, a viszketés és az éjszakai lábgörcs. A kezdetben inkább kozmetikai jellegû, majd egyre zavaróbb, fájdalmas tünetek mellett megfelelő kezelés híján súlyosabb elváltozások is kialakulhatnak.

Az ember élete során csaknem százötvenezer kilométert tesz meg. Ezzel majdnem négyszer megkerülhetné a Földet. Érthető tehát, hogy a láb gyorsan elhasználódik, és rengeteg ember szenved vénás betegségekben. Magyarországon a lakosságnak mintegy húsz százalékát érintik ezek a bajok.

Magyarországon minden negyedik felnőttet kínozza a visszér betegség. Elsősorban a nők körében gyakoriak a tünetek. Hajlam, örökletesség vagy mozgás hiány okozza legtöbbször a visszér betegséget. A lábdagadás, a nehézláb-érzés, az éjszakai görcsök, vagy a bőrviszketés mind a betegség tünetei. A kezdeti enyhe panaszokból az évek folyamán visszérgyulladás, trombózis, lábszárfekély, sőt időnként visszeres vérzés is kialakulhat.

1. hidroterápia – forró és hideg vizes borogatás váltogatva háromszor 30 másodpercig vagy napi kétszer a láb hideg vízzel való zuhanyozása 2 percen keresztül.

2. homeopátia – visszérgyulladásra: Vipera, sérült és fájó visszerekre: Hamamelis.

3. aromaterápia – nyugtató és tonizáló masszázsolajhoz 3 csepp ciprus-, 2 csepp szantálfa- és 1 csepp borsmentaolaj az 5 teáskanálnyi hidegen sajtolt olajhoz adva.

4. gyógynövénykészítmények – vérkeringés erősítőnek vadgesztenye (orvosi felügyelettel) ill. ázsiai gázló vagy Ginkgo biloba tabletta, fájdalomenyhítésre fekete nadálytőből kenőcs, vagy hideg borogatás körömvirág-tinktúrából, vénafal tonizálására varázsmogyoró kivonat.

5. egyéb – jóga: fokozza a vér áramlását, étrend: napi ötször zöldség és gyümölcs, házi szer: bekenés almaecettel, étrend kiegészítő: C- és E-vitamint, antociánt, kovasavat, rutint és cinket tartalmazzon.